Európa elhagyatott zsinagógái a háború után: Noam Chen fotói

Az alábbiakban Noam Chen , izraeli fotós beszámolójának második részét olvashatják egy olyan nagyívű, több országon átívelő fotós projektről, amelynek keretében számos magyarországi zsinagógába is ellátogatott. A cikk az aish.com-on jelent meg.

Nyolcvan évvel a holokauszt után mit árulnak el Európa megmaradt zsinagógái a náci Németország azon célkitűzéséről, hogy megsemmisítse az európai zsidóságot?

Egy több országon átívelő utazás során felkerestem azokat az ősi zsinagógákat, amelyek túlélték a második világháború pusztítását. 27 kelet-európai városban és faluban jártam, és egy nyugtalanító következtetésre jutottam: a nácik nem buktak el teljesen. Sok egykor virágzó zsidó közösség helyén ma már nem élnek zsidók – ezek a települések „Judenfrei” területekké váltak. A zord valóság rávilágít a holokauszt pusztító és tartós hatására, amely generációkkal később is érezhető.

Előző cikkünkben olyan történelmi zsinagógákat mutattunk be, amelyeket megdöbbentő módon más célokra használnak. Ebben a részben azokról az impozáns zsinagógákról olvashatsz, amelyeket elhagytak, vagy amelyek még mindig romokban hevernek.

Działoszyce, Lengyelország

A lengyelországi Działoszyce városában a zsidók már az 1330-as évektől jelen voltak. A holokauszt előtt a lakosság több mint 80%-át tették ki, mára azonban egyetlen zsidó sem él itt. A város zsidó örökségének egyetlen látható maradványa az 1852-ben épült zsinagóga romjai, amelyek egy egykor virágzó, de kiirtott közösség komor emlékét őrzik.

A zsinagóga tető nélküli romjain belül; előkészületek a Działoszyce zsidó lakosainak éves megemlékezésére.

A działoszycei zsinagóga romjainak külseje.

A zsinagóga 1945 után. Forrás: E. Ringelblum Zsidó Történeti Intézet.

Nowy Korczyn, Lengyelország

A holokauszt előtt négyezer zsidó lakott a közeli Nowy Korczynban, de 1942-ben az egész közösséget Treblinkába deportálták, ma már nem élnek zsidók a városban. A település 17. századi zsinagógáját a háború alatt raktárként használták, majd elhagyatottá vált. 2014-ben a romokat konzerválták és a tetőt részben újjáépítették, így a zsinagóga ma a közösség pusztulásának szimbóluma.

Nowy Korczyn zsinagóga romjai.

Nowy Korczyn zsinagóga a háború előtt. Forrás: E. Ringelblum Zsidó Történeti Intézet.

A háború után elhagyatott és romba dőlt Nowy Korczyn zsinagóga.

A városi zsidó közösség pusztulásának kísérteties szimbóluma.

Tarnów, Lengyelország

A tarnówi zsidó élet a 15. századra nyúlik vissza. A holokauszt előtt 25 ezer zsidó élt itt, akik a lakosság felét tette ki. A háború után alig 700 túlélő tért vissza, de a folyamatos antiszemitizmus miatt a legtöbben elhagyták a várost. Ma már egyetlen zsidó sem él Tarnówban. Az 1630-ban épült tarnówi régi zsinagógát 1939 novemberében a nácik lerombolták. Az eredeti építményből csak a bima - a Tóra olvasására szolgáló négyoszlopos emelvény - maradt meg. Ma ez az egyetlen maradványa annak a több mint 30 zsinagógának és imaháznak, amelyek egykor a városban álltak. A bima közeléközelében egy másik történelmi zsidó építmény is fennmaradt: egy 1904-ben épült mikve (zsidó rituális fürdőház). Egykor a megtisztulás szent helye volt, ma éjszakai klubként működik.

A zsinagóga tér, ahol a helyiek most társasági életet élnek.

A tarnówi régi zsinagóga egyetlen maradványa, a bima.

A mikve egykor a megtisztulás szent helye volt, ma már egy éjszakai klubnak ad otthont.

Łódź, Lengyelország

A holokauszt előtt Łódźban 233 ezer zsidó élt, ami a város lakosságának egyharmada, és Európa második legnagyobb zsidó közössége volt. Közülük kevesebb mint nyolcszázan élték túl a háborút. A holokauszt előtt Łódź 80 zsinagógával és imaházzal büszkélkedhetett. Ezek közül csak egy maradt meg: az 1902-es Reicher-zsinagóga, amely azért kerülte el a pusztulást, mert a háború alatt sótárolásra használták. Fennmaradásában szerepet játszhatott az is, hogy egy bérház udvarán bújt meg az épület.

Łódź egyetlen megmaradt zsinagógája 2023-ban ismét megmenekült a lebontástól, amikor a helyi bíróság elutasította a tulajdonos azon tervét, hogy lebontja a zsinagógát és lakóépületet épít. E győzelem ellenére az épület állapota jelentősen leromlott, és a látogatók előtt zárva tartják.

A Reicher-zsinagóga egy bérház udvarában rejtőzik.

Łódź egyetlen fennmaradt háború előtti zsinagógája omladozó állapotban maradt.

A Reicher-zsinagóga lehet az egyetlen zsinagóga Łódźban, amely megmaradt, de a város Nagy Zsinagógája egy másik szívszorító történetet rejt. Az 1939-ben lerombolt zsinagóga alapjait 2022-ben váratlanul fedezték fel egy új pályaudvar építése során. Ahelyett azonban, hogy megőrizték volna a helyszínt, az alapokat 2024-ben csendben lerombolták, hogy az építkezés folytatódhasson.

Orla, Lengyelország

Orla a holokausztig túlnyomórészt zsidó város volt. Az 1650-es évek óta ott élő zsidók a második világháború kitörésekor a lakosság 70%-át tették ki. A háború után a 17. század közepén épült Nagy Zsinagóga elhagyatottá vált, és műtrágyatárolóként használták, ami tovább rontotta állapotát. A 350 éves épület ma már teljes felújításra szorul, és a látogatók előtt is zárva van. Ma, amikor már nem élnek zsidók Orlában, keresztény önkéntesek egy kis csoportja vigyáz rá, akik vállalták, hogy megőrzik a zsinagóga történetét, és azon dolgoznak, hogy pénzt gyűjtsenek a helyreállításához.

Impozáns, de romló belső tér, az orlai Nagy Zsinagóga.

Visszhangok a múltból, Orla egykori zsidó lakosai.

A 350 éves orlai zsinagóga épülete.

A zsinagóga külsejét (balra, forrás: Narcyz Witczak Witaczyński 1932) és az Aron HaKodesh-t (jobbra, forrás: D. Duksin 1935) ábrázoló történelmi fotók.

Bonyhád, Magyarország

Egykor egy 1200 fős zsidó közösség élt Bonyhádon. Az 1795-ben épült neológ zsinagóga ma is áll, de elhagyatottan, egyre romosabb állapotban. Az épületben egy kiállítás látható, amely egy eltűnt közösség megrendítő tanúságtétele.

A történelmi 1795-ös bonyhádi neológ zsinagóga belseje.

Elhagyatottan és romló állapotban maradt a bonyhádi zsinagóga.

Áron hákodes 1934-ben (balra, forrás ismeretlen) és ma (jobbra)

Bonyhád egykori zsidó lakóinak megrendítő kiállítása.

A zsinagóga jelenlegi állapotát bemutató külső kép.

Miskolc, Magyarország
1941-ben Miskolcon több mint tízezer zsidó élt. Az 1863-ban épült Nagy Zsinagóga az egyetlen előző századból megmaradt zsidó épület. A második világháború után is aktív maradt, egészen 2019-ig, amikor szerkezeti károk miatt bezárták. Az épület falait díszítő, 160 éves festmények a pusztulás szélére sodródtak, és a kis létszámú helyi zsidó közösségnek nincs elegendő forrása a felújításra.

Miskolc egyetlen háború előtti zsidó emlékhelye, az 1863-as Nagy Zsinagóga.

Szerkezeti károk miatt 2019-ben elhagyott miskolci Nagy Zsinagóga.

A 160 éves falfestmények ma is veszélyben vannak.

Az eső és a nedvesség okozta szerkezeti károk a miskolci Nagy Zsinagógában.

Kassa, Szlovákia

A holokauszt előtt Kassán több mint tizenegyezer zsidó élt, a város lakosságának 16%-a, mára alig 240-en maradtak. Az 1899-ben épült régi ortodox zsinagóga zsinagóga kiemelkedő mór stílusú faldíszítéséről nevezetes. A kommunizmus idején az épületet raktárként használták fel. Bár nagyrészt felújítatlan, 2018-ban helyreállították a homlokzatát és a padlózatát, így bepillantást nyerhetünk egykori pompájába.

A kassai ortodox zsinagóga lélegzetelállító belső tere 1899-ből.

A zsinagóga második emelete, az egykori női galéria, Kassai Ortodox Zsinagóga.

A mennyezet lenyűgöző elemei mostanra szétesőben vannak, Kassai Ortodox Zsinagóga.

A zsinagóga 2018-ban felújított külseje.

Királyhelmec, Szlovákia

A holokauszt előtt Királyhelmec kisvárosának zsidó közössége mintegy 1200 főt számlált. Közülük 850-et Auschwitzban gyilkoltak meg. A háború után a túlélők újjáélesztették a város egyetlen megmaradt 1840-es zsinagógáját, de a közösség egyre fogyatkozott. A zsinagóga utolsó vallási szertartására 1969-ben került sor, mielőtt a rabbi Izraelbe költözött. Azóta az épület elhagyatottan áll, ki van téve a pusztulásnak és a vandalizmusnak.

Ma Királyhelmec utolsó zsidó családjának ad otthont - a Mittelmann testvéreknek, akik gyerekkorukban a zsinagógában imádkoztak. A város utolsó három zsidója, akik ma már felnőtt férfiak, remélik, hogy valahogyan sikerül pénzt szerezniük a megmaradt zsinagóga helyreállítására és megőrzésére.

A kommunizmus idején eltávolított Bima üres helye.

Az egykori női karzat, Királyhelmec zsinagógája.

A zsinagóga külseje, amely a zsinagóga szörnyű állapotát mutatja.

Királyhelmec utolsó zsidó lakói, a Mittelmannok.

Lehet, hogy elvesztettük a zsidó közösségünket, de most már van egy zsidó államunk.

Noam Chen korábbi cikkének fordítása itt olvasható.

Az aish.com cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla