Az izraeli áldozatokat ugyanaz a tisztelet illeti meg, mint bárki mást

A vélemény szabadsága az egyik legdrágább kincsünk, ezt a kincset azonban csak úgy tudjuk megvédeni, ha közös gyászunkat senki nem használja fel hiteltelenítésre. Az elmúlt napokban nagyon sokan, nagyok sokféleképpen emlékeztek meg az Izrael ellen elkövetett terrortámadásról. Az Index felületén is több cikk jelent meg az október 7-i vérengzésről. Ezek többsége tisztességes emléket állított az áldozatoknak, a „Három évvel október 7. után – még mindig mi állunk a jó oldalon?” című véleménycikket azonban elfogadhatatlan tartjuk.

A szerző érvelése és a szerkesztőség döntése egyaránt sérti az áldozatok emlékét és a túlélők méltóságát. Civilizációnkat azzal védjük, hogy hűek maradunk azokhoz az elvekhez, amelyekre épül: az emberi méltóság egyetemességéhez, a szabadsághoz és az igazság tiszteletéhez. E hűség próbája éppen az, hogy az áldozat szenvedését politikai rokonszenvünktől függetlenül elismerjük, a gyilkosságra, a nemi erőszakra és az emberrablásra semmilyen történelmi sérelemben nem keresünk felmentést, és a bizonyítékokat akkor is elfogadjuk, amikor meggyőződéseink felülvizsgálatára késztetnek.

A Mazsihisz teljes mértékben egyetért Gábor György professzorral, aki szerint Izrael meggyilkolt polgárainak életét ugyanaz a feltétlen tisztelet illette meg, mint minden emberét. A szabadságra épülő civilizáció saját alapjait rombolja, amikor a tömeggyilkosok mentegetését az erkölcsi haladás jelének tekinti. Az áldozatok méltóságából és az elkövetők felelősségéből semmilyen politikai ügy kedvéért nem engedhetünk. A mészárlás évfordulóján az elkövetőknek felmentőbeszédet, az áldozatoknak újabb gyanúsítást szánni: a kegyelet és a tisztesség együttes megcsúfolása.

---