Új parlamentet választ ma Izrael, a Netanjahu-korszak lezárása a tét

Izrael választási rendszere jelentősen eltér a magyarországitól: ott országos, zárt listás rendszer működik, azaz nincsenek egyéni választókerületek, hanem az egész ország egyetlen „választókerületet” alkot. Kizárólag listás szavazás történik, a voksokat egy adott pártlistára lehet leadni, vagyis a szavazók közvetlenül nem voksolnak sem egyéni képviselőre, sem miniszterelnök-jelöltre. A Kneszet mind a 120 mandátumát a 3,25%-os küszöböt átlépő pártlisták között osztják el a megszerzett szavazatok arányában.

A legfontosabb adatok számokban:

• a választásra jogosultak száma 7 331 981 fő;
• kb. 6,5 millió választásra jogosult polgár Izraelben, mintegy 810 ezer külföldön él;
• 12 018 szavazókörben lehet voksolni;
• a szavazás ma reggel 6 órától ma este 10 óráig tart.

Az elemzők óriási részvétellel számolnak, hiszen sokak szerint a választás tétje az: hatalmon marad-e Benjámin Netanjahu, akinek a mostani már a hatodik miniszterelnöki ciklusa? Az izraeliek felelős állampolgárok, azaz erős bennük a szavazási hajlandóság: a 2022-es választáson 70,63 százalékos volt a részvétel, vagyis az akkor több mint 6,8 millió választásra jogosult polgárból csaknem 4,8 millióan szavaztak valamelyik pártlistára.

A Magyar Külügyi Intézet összefoglalója szerint Netanjahu számos kihívással néz szembe:

• nem tudta teljesíteni a 2022-es választási ígéreteinek jelentős részét;
• viseli a 2023. október 7-i terrortámadás és az ahhoz kapcsolódó, sokak által kritizált politikai és biztonsági kudarcok örökségét;
• támadják az igazságügyi reformok miatt, amelyek – ellenfelei szerint – gyengítették a bíróságok függetlenségét és a saját hatalmának megerősítését célozzák;
• a koalíciós partnereivel is konfliktusba került az ultraortodoxok katonai szolgálatának kiterjesztésére tett kísérletei miatt.

A külügyi intézet idézett cikke arról is beszámol: a regnáló kormányfő legfontosabb kihívója Gadi Eizenkot, az Izraeli Védelmi Erők korábbi vezérkari főnöke, a centrista Jashar párt vezetője, aki az október 7-i támadást követő gázai háborúban után több családtagját is elvesztette. Programjának egyik központi eleme éppen az, hogy független vizsgálóbizottságot kell felállítani az október 7-i tragédiához vezető kudarcok kivizsgálására. A közvélemény-kutatások vegyes képet mutatnak, de a legtöbb felmérés szerint Eizenkot pártja esélyes az első helyre.

Csakhogy a választás kimenetelét végső soron nem is az dönti el, hogy melyik párt végez az első helyen, hanem az: melyik blokk képes összegyűjteni a kormányalakításhoz szükséges többséget. Az izraeli arányos választási rendszer miatt ugyanis a kormányalakításhoz általában koalícióra van szükség, így a választás után koalíciós tárgyalások kezdődnek. Ha ezek eredményesek lesznek, akkor az új kormány várhatóan 2027 elejéig megalakul.

Ha egyik párt, pártszövetség sem lesz képes működőképes koalíciót létrehozni, akkor újabb választásra is sor kerülhet. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy Benjámin Netanjahu – ügyvivő miniszterelnökként – hivatalban maradjon.

Mazsihisz-Hiia.hu összeállítás

---