„Múltból a jelenbe” – Debrecenben találkoztak a határon túli zsidó közösségek

A határon túli, Kárpát-medencei zsidó hitközségek képviselői találkoztak Debrecenben a Zsidó Kulturális Napok és Utcafesztivál programsorozatának keretében. A „Múltból a jelenbe” című nemzetközi konferenciát idén immár 27. alkalommal rendezték meg, a tanácskozás célja pedig ezúttal is a hazai és határon túli zsidó közösségek közötti kapcsolatok erősítése, valamint a közös jövőt érintő kihívások megvitatása volt. A Pásti Utcai Ortodox Zsinagógában tartott eseményre több száz vendég érkezett Magyarországról és a Kárpát-medence különböző országaiból.

Megjelent: 2026. június 01. 08:22 / Frissítve 2026. június 01. 08:22

Az eseményen részt vett dr. Sári Zsolt, a kulturális és innovációs minisztérium közgyűjteményi és kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára, Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke és Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke is. Jelen volt Eli Lankri, Eilat polgármestere, Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke, továbbá Prof. Dr. Jenei Zoltán professzor és Prof. Dr. Bartha Elek professor emeritus, a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének oktatója is.

*Eli Lankri, Eilat polgármestere virágot ad át.*

A konferencia nyitányán a holokauszt túlélőit is köszöntötték. A programsorozat egyik kiemelt eleme az „Elhurcolt lelkek” című kiállítás, amely a kényszermunkatáborokba hurcolt mintegy ezer magyarországi – köztük kétszáz debreceni – zsidó nő emléke előtt tiszteleg. A tárlat a Pásti Utcai Ortodox Zsinagógában látható.

Papp László polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: az emlékezés nem csupán történelmi visszatekintés, hanem közös felelősség is.

– Az emlékezés a múlt történéseiről adja meg a lehetőséget számunkra, hogy olyan jövőt építsünk, amelyben a múlt hibáit nem követjük el újra és újra – fogalmazott a városvezető.

Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke beszédében kiemelte, hogy Debrecen a vidéki zsidóság egyik fellegvára, amely egyszerre őrzi hagyományait és képes új utakat nyitni. A konferencia idei mottója – „Múltból a jelenbe” – szerinte jól kifejezi a Kárpát-medence zsidó közösségeit összekötő kulturális és történelmi örökséget.

– A múltból hozott értékeink adják azt a tartást, amelyre a jelen kihívásai közepette is támaszkodhatunk – hangsúlyozta a Mazsihisz elnöke. Hozzátette: Magyarországon jelenleg az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia biztosítja, hogy a zsidó közösség nyugodtan élhesse meg identitását. Bár fennáll a veszélye annak, hogy a zsidóellenesség begyűrűzik az országba, a Debreceni Egyetem példája azt mutatja, hogy ennek nem fognak teret adni.

Beszédében arról is szólt, hogy a jelen kihívásai közepette különösen fontos az összefogás és a közösségek közötti együttműködés.

– Minden zsidó felelős a másikért. Ez a felelősség nemcsak erkölcsi parancs, hanem közösségi erőforrás is – fogalmazott.

*Prof. Dr. Grósz Andor Mazsihisz-elnök. Fotók: Kandert Szabolcs, dehir*

Prof. Dr. Grósz Andor kitért arra is, hogy a Mazsihisz mindennapi feladatának tekinti a zsidó örökség megőrzését: temetők fenntartását, imaházak és közösségi épületek felújítását, valamint a vidéki hitközségek támogatását.

A konferencián Horovitz Tamás is felszólalt, aki beszédében hangsúlyozta: a jövő nem építhető a múlt és a hagyományok ismerete nélkül. Mint fogalmazott, „lehetetlen a múltunk, a tradíciónk nélkül jövőt alkotni”, ezért Debrecenben különösen fontos, hogy a közösség a történelmi szakrális terekben élő módon kapcsolódjon saját örökségéhez. Kitért arra is, hogy a jövő szempontjából kulcsfontosságú a fiatalabb generációk bevonása és megszólítása, valamint a velük folytatott folyamatos párbeszéd, mert a közösség fennmaradásának feltétele az együttműködés és az, hogy a jövő igényeit is meghallgassák és beépítsék a közös gondolkodásba.

A konferencián előadást tartott Dr. Sári Zsolt is „Kibuc ház a szentendrei Skanzenben” címmel. Részletesen ismertette annak a kiállításnak a részleteit, amely a Magyarországról Izraelbe kivándorló zsidók történetét mutatja be.