Betöltés...
  /  

Makai Emil héber fordításai

A zsidó történelem és kultúra története ünnepek és tragédiák, szétszóratás és újjászületés, kulturális és tudományos eredmények gazdag szövedéke. Cikksorozatunk hétről hétre olyan évfordulókat idéz fel – a hanukai fényektől a portugáliai kiűzetésen és az 1867-es emancipáción át Mátyás király udvaráig –, amelyek új nézőpontból világítják meg közös örökségünket. Peremiczky Szilvia írásai emellett a jelen kérdéseire is reflektálnak, Izrael és az antiszemitizmus mai jelenségeit is kontextusba helyezve.

1870. november 17-én született Makai Emil (1870-1901) költő, drámaíró és műfordító, aki elsők között fordított magyarra a zsidó Biblia utáni héber irodalomból, megelőzve Patai József köteteit, Kiss Arnold, Mohácsi Jenő, Gábor Ignác, Kardos László fordításait, valamint Kosztolányi néhány fordítását, amelyeket Szabolcsi Lajos nyersfordításai alapján készített.

Makai Emil Makón született, a város nagy tiszteletben álló főrabbijának, Fischer Antal Énochnak (1826-1896) fiaként, és később felvette szülővárosa nevét. A Rabbiképzőben tanult, nyelvésznek készült, a héber, arámi, német és francia mellett arabul, perzsául, angolul, olaszul és spanyolul is megtanult, de mivel nem tartotta magát elég jámbornak, felhagyott rabbitanulmányaival. Hírlapíróként dolgozott, majd sikeres színműíró és költő lett. Halála után koporsóját külön vasúti kocsi szállította Makóra, és 25 évvel később, halála évfordulóján, Juhász Gyula és József Attila is tisztelegtek emléke előtt; 1905-ben pedig Kosztolányi vette védelmébe a Budapesti Szemle támadásával szemben „a lázadó zsidó fiut, ki a magyar irodalomba uj hangokat hozott be”, sőt, még hírhedt Pardon-korszaka antiszemita kirohanásai közepette is kiállt Makai mellett (Arany 2018 219 és 279). Később az egyre erőteljesebben terjedő antiszemitizmus, majd a szocializmus idején Makai az irodalmi kánon peremére szorult, de szülővárosa igyekszik életben tartani emlékezetét; 1970 óta emléktábla is őrzi nevét.

A judaizmus, a zsidó identitás mindig is fontos szerepet játszott Makai költészetében, Az öreg úr című, édesapja emlékére írott versében, a vallásos hagyományban és a világi, magyar műveltségben is járatos rabbi alakját örökíti meg (Makai 1904, 108-109). Héber fordításkötete irodalmi karrierje kezdetén, második köteteként jelent meg. A nagy nyugati nyelvek első héber fordítói vallásos háttérből érkeztek, gyakran rabbik voltak, és Magyarországon sem volt másként: az első fordításkötet Kecskeméti Lipót nagyváradi rabbi munkája, és 1887-ben jelent meg. Makai 1892-ben jelentkezett Zsidó költők című fordításkötetével, a László Fülöp rajzaival megjelent kötet többek között Salamon ibn Gabirol, Jehuda Halavi, Sámuel Hánágid, Mose ibn Ezra, Ábrahám ibn Ezra, Alcharizi és az itáliai Manoello verseit tartalmazza. Makai rövid életrajzokat is közöl, noha tévedésekkel, mivel nem állhattak rendelkezésére a következő évtizedek kutatásainak eredményei.

Makai fordításai inkább tekinthetőek átköltésnek, de a korszak fordítási gyakorlata a nemzeti vagy domesztikáló olvasatot követte, amely arra törekedett, hogy az idegen műveket minél inkább ismerőssé tegye az olvasók számára. A középkori héber versek így magyar fordításban nemcsak Makainál, de Patainál is, gyakran magyaros/ütemhangsúlyos, strófákba szedett versekké alakultak át. Azonban gyakran még a mai, kortárs nyugati fordításokban sem tartják meg az eredeti verselést, és nem ritka a prózai fordítás sem. Makai fordításainak nyelvezete a korabeli magyar irodalom újításainak fényében is régiesnek hat, de figyelembe véve a héber költészet európai fordítástörténetét, Makai nemcsak úttörő, de a 19. század végének gyakorlatát követő, modernnek tekinthető magyar fordításokat készített.

Abraham ibn Ezra: Jaj a szegénynek.

Jövök a palotába reggel
S alázatosan kopogok ;
„Uram, későn tetszett ma jönni,
A herceg úr kikocsizott.”

Jövök szerényen alkonyatkor
S lenn ácsorgok a kapuban ;
„Ah, ismét későn tetszett jönni,
A herceg úr már ágyban van.”

Oh szegény koldus, bármikor jösz,
A herceg úr sohsem fogad ;
„Tessék későbben ujra jönni,
Vagy – valamivel jókorabb.”
(Makai 1904, 1. 103)

A szó szerinti nyersfordítás:

A mágnás házába korán érek – azt mondják: már kilovagolt!
Alkonyatkor megyek – azt mondják: már lefeküdt!
Vagy felszáll a lóra, vagy felszáll az ágyra –
Jaj a szegény embernek, csillag nélkül született!

Peremiczky Szilvia írása

Források, felhasznált irodalom:


Kapcsolódó cikkek


Témák:
Ezek is érdekelhetnek