A „kristályéjszaka”: a gyűlölet tombolása

A pogromhoz az ürügyet az szolgáltatta, hogy egy Herschel Grynszpan nevű 17 éves fiatalember, aki nem sokkal korábban tudta meg, hogy családját, további 17 ezer lengyel zsidóval együtt a náci Németország kitoloncolta; 1938. november 7-én Párizsban halálosan megsebesítette a német követség helyettes vezetőjét.

A pogromot azonbanhosszú évek gyűlöletkampánya és zsidóellenes törvények sora előzte meg és táplálta. 1933 áprilisában kizárták a közhivatalokból és a jogi pályáról a zsidókat, Hitler a zsidó üzletek bojkottjára szólított fel, kizárták a zsidó hallgatókat a drezdai egyetemről, majd megkezdődött a zsidó oktatók bojkottja, majd kizárása. Május 10-én a Nemzetiszocialista Német Diákszövetség „németellenes szellem elleni” gyűlöletkampányának jegyében több mint 25 ezer könyvet vetettek máglyára Berlinben és további 21 német városban, köztük az összes zsidó szerző műveit.

Egyre gyakoribbá váltak a zsidó üzletek elleni támadások, több város pedig megtiltotta zsidó belépését. 1935 őszén érvénybe léptek a nürnbergi törvények. Megkezdődött a zsidó vállalkozások lefoglalása, 1938 október közepén pedig Hermann Göring úgy fogalmazott, hogy a zsidókat „el kell távolítani a gazdaságból”, és ennek érdekében minden eszközt meg kell ragadni. (myjewishlearning.com)

1938. november 9-én a náci vezetők Münchenben gyűltek össze, hogy megemlékezzenek Hitler 1923-as, kudarccal végződött puccskísérletéről. Ekkor értesültek arról, hogy a két nappal korábban Herschel Grynszpan által meglőtt német diplomata, Ernst vom Rath belehalt sérüléseibe. Goebbels aznap este antiszemita beszédet mondott, amelyben a zsidók elleni erőszakot szította. A náci vezetés ezt követően összehangolt pogromot indított el.

A pogrom során az SS, az SA és a Hitlejugend tagjainak vezetésével mintegy 270 zsinagógát égettek le és pusztítottak el; megsemmisítve szinte minden németországi zsinagógát; több mint hétezer zsidó üzletet vertek szét és fosztottak ki, iskolákat, kórházakat és otthonokat dúltak szét, temetőket szentségtelenítettek meg, több ezer embert bántalmaztak, és 91 embert gyilkoltak meg.

A tombolás másnap is folytatódott, és a német rendőrség – amely a náci vezetők parancsára nem avatkozott be zsidók védelmében – 30 ezer zsidó férfit tartóztatott le és hurcoltak koncentrációs táborba. Nem sokkal később további zsidóellenes intézkedéseket vezettek be: többek között kizárták a zsidó gyerekeket az iskolai oktatásból, megtiltották, hogy zsidók színházba, moziba vagy könyvtárakba járjanak, és felgyorsították a zsidó vagyon elkobzását (yadvashem.org).

A pogrom alatt keletkezett károk helyreállítását a zsidókkal fizettették meg: egymilliárd márkát kellett fizetniük – hivatalosan a merénylet miatti „jóvátételként” – és a hatóságok a biztosításaikat is elkobozták. Mintegy 250 ezer ember menekült el az Egyesült Államokba, Franciaországba, Argentínába vagy a brit palesztinai mandátum területére.

1939-től azonban egyre több helyen zárultak be az ajtók a menekültek előtt; 1939 májusában például az MS St Louis német óceánjárónak 900 menekülővel a fedélzetén sem az Egyült Államok, sem Kuba, sem Kanada nem engedélyezte a kikötést. A menekültek Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában menedékjogot kaptak, de többségüket a német megszállást követően deportálták és meggyilkolták. A pogrommal a gyűlölet nyílt gyilkosságba torkollott, és lerombolta az utolsó erkölcsi gátat zsidók és zsidó közösségek tömeges elpusztítása elől.

Peremiczky Szilvia írása

Források, felhasznált irodalom:

• Jonica, Karol. é.n. Kristallnacht, the Night of Broken Glass. The widespread violence of Nov. 9-10, 1938 signaled an escalation in the Nazi reign of terror. in: https://www.myjewishlearning.com/article/kristallnacht/
• Komoróczy, Géza. 2012.  A zsidók története Magyarországon 1-2. Pozsony: Kalligram.
• https://wwv.yadvashem.org/odot_pdf/Microsoft%20Word%20-%206461.pdf

---