Megjelent a nyíregyházi Sófár legfrissebb száma

A közelgő Pészachra való tekintettel természetesen a szabadságunk ünnepéről szól Kurucz Ákos rabbi írása a nyíregyházi hitközség Sófár című lapjának legújabb, áprilisi számában. A huszonötödik, jubileumi számban szó esik az 1848-as zsidó hősökről, Neumann Gábor sírkövének felavatásáról, a Mohai Gábornak odaítélt Dolinay Vladimir-emléklapról és még sok más érdekességről.

– Szerkesztőségünk szívügye a 25. jubileumi szám méltó formában és terjedelemben történő megjelentetése, így szívesen vennénk olvasóink ötleteit, javaslatait, melyeket az impresszumban is megtalálható sofarnyzsh@gmail.com e-mail-címre várunk. Lapunk ez évben szándékunk szerint a megújulás jegyében jelenik meg. A januári számban már elindítottunk három új állandó rovatot, remélve, hogy elnyerik olvasóink tetszését – írja Kertész Gábor  szerkesztő a nyíregyházi Sófár  címoldalán a jubileumi 25. szám alkalmából írott köszöntőjében.

„A jövőben igyekszünk a lap igényességét megtartva több, rövidebb terjedelmű írást megjelentetni, emellett fontosnak tartjuk a hitközség eseményeiről történő tájékoztatást is" – írja a szerkesztő.

A lap második oldalán Kurucz Ákos nyíregyházi rabbi a szabadság ünnepéről írva így fogalmaz: 
– A Tórában niszán az első a hónapok sorában, tehát a tórai számítástfigyelembe véve az első ünnep az évben peszách, amelynek több másik neve is van, ezek közül az egyik zmán chéruténu, „a szabadságunk ideje”. Nem véletlen, hogy a tórai időszámítás szerinti első ünnep a szabadsággal kapcsolatos. 

A zsidó vallás – Emmanuel Lévinas litván gyökerű francia filozófus szavaival élve – nem a gyerekek vallása. Egyik kiemelkedő értéke az egyéni felelősség: kezünkben van a választás szabadsága, önállóan vagyunk képesek dönteni, hogy az adott helyzetben hogyan cselekszünk. Minden tettünknek és szavunknak nyoma marad. Ennek feltétele az individuum fizikai szabadsága, mert ha ez megvan, akkor birtokolhatja a szellemi értelemben vett szabadságot – írja a rabbi.

A lap beszámol az 1848-49-es szabadságharc nyíregyházi zsidó hőseinek emlékére tartott ünnepségről, amelyben a rendezvény előzményeiről ezt az érdekességet olvashatjuk Kertész Gábortól:

– A 2018. évi mártírok emléknapján Nógrádi Gábor Bencs-díjas író,városunk szülötte emlékező beszédében elmondta, hogy itt élt a városban dédapja, Hoffmann Adolf, aki felbukkan dr. Bernstein Béla: Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz és a zsidók c. könyvében, majd dr. Margócsy Józsefnek a Hoffmann család történetét leíró helytörténeti tanulmányában. A gondolat gondolatot szült, hiszen lapunk munkatársa, Urbán Teréz – újabb értékes családi és közéleti dokumentumok felkutatása mellett – megtalálta a honvédhadnagy síremlékét hitközségünk temetőjében. További kutatási eredményei alapján feldolgozta Kornstein Ignácz honvédhadnagy életútját, s fellelte az ő síremlékét is. 

„Nógrádi Gábor, a dédunoka, a saját gyerekkori félelmeivel szembeállította dédapja bátorságát az ütközetekben, a bukás utáni bujdosás idején, kilenc gyerek felnevelésében, Nyíregyháza sikeres és köztiszteletnek örvendő kereskedőjeként a mindennapi éltben, melybátorság követendő példaként állhat előttünk ma is. Az ezt követő percekben Nógrádi Gergely főkántor, Hoffmann Adolf ükunokája szívbemarkolóan recitálta a Kél molé rachamim gyászimát, melyet a közönség fennállva, megrendülten hallgatott végig” – olvashatjuk a cikkben.

A lapban ezen kívül szó esik a csaknem egy éve elhunyt Neumann Gábor sírkövének felavatásáról; a múlt hónapban a Nyíregyházi Zsidó Hitközség épületében immár második alkalommal átadott, s dr. Dolinay Vladimir emlékére alapított toleranciadíj átadásáról, amelyet ezúttal Mohai Gábor vehetett át; olvashatunk továbbá egy remek borscs-receptet Teszter Nellitől, aki a pészachra való tekintettel a macesz-zsemle elkészítési módjáról; a holokauszt áldozatainak Nagykállóban rendezett emléknapjáról; továbbá egy nekrológot a nemrégiben elhunyt dr. Kiss Gáborról, a város és a megye egyik ismert közéleti személyiségéről.