Hatos Pál történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója a zsidóság és a trianoni békeszerződés összefüggéseiről nyilatkozva azt mondta: Trianont nem lehet megérteni az első világháborús pusztítás nélkül, az pedig máig ható sztereotípia, hogy a zsidók csak baloldaliak lehetnek. A történész Smoncában, vagyis a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) podcastjában fejtette ki gondolatait.
– A sztereotípiák visszavetítésésből táplálkozik az a hiedelem, hogy a zsidók baloldaliak, destruktívak, vagy hogy a zsidók nem lehetnek jobboldaliak, konzervatívok. Ezek olyan sztereotípiák, amelyeket nem igazol vissza a történelem, de paradox módon visszahathatnak az ily módon megbélyegzett csoport mai identitására is – mondja Hatos Pál történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője a Smonca, vagyis a Mazsike podcastjának legutóbbi adásában.
A történész szerint Trianont nem lehet megérteni az első világháborús pusztítás figyelembe vétele nélkül, hiszen – mint fogalmaz – ma is kevesen tudják, hogy az első világháborúban jóval több magyar honvéd veszett oda, mint a második világégésben. Ez utóbbiban csaknem 200 ezer katona halt meg összesen, míg az első világháború magyar katonai áldozatainak száma elérte a 660 ezret. A traumák következtében a társadalom szövete megbomlott, ennek egyik eredménye volt a forradalom – vagyis a trianoni csapásra emlékezve ezeket az okokat is számba kellene venni.
Hatos Pál az adásban kifejti: Trianon emlékezete elválaszthatatlan a zsidóságtól, amire szemléletes példa, hogy amikor 1918-ban elözönlik az országot a cseh és román csapatok, akkor az Erdélybe behatoló románoknak az az első dolguk, hogy Gyergyóhollosón leváltják a falu bíráját, aki történetesen egy zsidó ember volt, és egy román ajkú bírót tesznek a helyébe. Másik példa: a demokratikusnak ismert Csehszlovákiában kezdetben magyarokat és zsidókat vegyesen visznek el túsznak, akiket az „átkos rendszer" örököseinek tekintenek. Amiből kiderül: a zsidók ezeken a területeken is a magyarsághoz tartozónak tekintették magukat, s ugyanígy tekintettek rájuk az idegen nemzetek fiai is.
A teljes adást ide kattintva hallgathatják meg, de ne habozzanak – megéri!
Névjegy
Hatos Pál történész, jogász, a 19–20. századi európai történelem, vallás- és egyháztörténet, historiográfia szakértője. Négy monografikus könyv, többek között a nemrég megjelent Az elátkozott köztársaság – Az 1918-as összeomlás és forradalom története című kötet, és több mint 100 tudományos publikáció szerzője. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője.
