A hadisarctól az iskola-alapig

A zsidó történelem és kultúra története ünnepek és tragédiák, szétszóratás és újjászületés, kulturális és tudományos eredmények gazdag szövedéke. Cikksorozatunk hétről hétre olyan évfordulókat idéz fel – a hanukai fényektől a portugáliai kiűzetésen és az 1867-es emancipáción át Mátyás király udvaráig –, amelyek új nézőpontból világítják meg közös örökségünket. Peremiczky Szilvia írásai emellett a jelen kérdéseire is reflektálnak, Izrael és az antiszemitizmus mai jelenségeit is kontextusba helyezve.

Megjelent: 2026. szeptember 18. 08:24 / Frissítve 2026. szeptember 18. 08:24

1850. szeptember 20-ai az uralkodó, I. Ferenc József rendeletében visszavonta azt a hadisarcot, amelyet a 1848/49-es szabadságharcot követően a magyarországi zsidó hitközségekre vetettek ki. A már befolyt összeg képezte később a pénzügyi alapját annak az iskola- és tanügyi alapnak, amely később lehetővé tette a Rabbiképző megalapítását.

A zsidó közösségek többsége aktív és jelentős szerepet játszott a szabadságharc küzdelmeiben. Miközben a zsidó honvédek létszámával kapcsolatban különböző becsléseket ismerünk, a szakirodalom által valószínűsített 8-10 ezres létszám is, ami a magyar sereg egyötödét jelenti, felülmúlta az összlakosság arányait (Komoróczy 2012/1: 1168). Az anyagi támogatás is kimagasló volt: az óbudai zsidók például templomi ezüstjeiket és 14.270 forintot ajánlottak fel; (Komoróczy 2012/1, 1168), és további források számolnak be az egri hitközség adományáról (Orbánné 2005, 37) vagy a bácsalmási hitközség helytállásáról, amit maga Kossuth Lajos köszönt meg (Somodi 2001, 42).

A szabadságharc bukása után többek között Aradon, Szegeden, Pesten, Óbudán, Albertirsán, Cegléden, Nagykőrösön és Kecskeméten is magas hadisarcot vetettek ki a zsidó hitközségre (Komoróczy 2012/1, 1185-1188); de szintén magas hadisarcot kellett fizetnie az óbudai Goldberger-családnak, amiért egyenruhákkal látta el a honvédséget. A hevesi zsidóknak 18.600 forint hadisarcot kell fizetniük, (Orbánné 2005: 37-38)., a békéscsabai hitközséget hadisarcként 620 forint büntetéssel sújtják, Békés megye zsidóságát pedig 3300 forinttal (Balogh 2007: 90). A tiszafüredi zsidóságot 1500 forint hadisarccal büntetik, és a hitközség még 1929-ben is büszkén őrizte a befizetést igazoló bizonylatot (Orbánné 1995: 23).

A hadisarc eltörléséről szóló rendelet így fogalmaz:

„Ő felsége a császár ez év szeptember 20-án kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar korona tartományában lakó zsidókra községek és zsidó családokra kivetett hadi sarcot végleg elengedte, s legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy e tekintetben minden további eljárás beszüntetendő. Ellenben ugyancsak Ő Felsége szükségesnek tartja a zsidó közoktatásügy emelése céljából egy Iskola-alapot teremteni.” (Komoróczy 2012/2, 55-56; Oláh 2018)

A már befolyt hadisarc képezte alapját az iskolaalapnak, amely a Rabbiképző Intézet létrehozásának pénzügyi hátterét adta. Egy rabbiképző intézmény megalapításának szándéka már 1806-ban felmerült, és többek között Löw Lipót is sürgette 1844-ben, és 1848. április 8-án elmondott prédikációjában is (Hidvégi 1999, 54) Az uralkodó által megszabott összeg 1856-ra gyűlt össze, és az 1868/1869-es Országos Kongresszus határozatban deklarálta a rabbiképző intézet megalapításának szándékát. I. Ferenc József nem sokkal később megerősítette a határozatot, és 1873. május 6-án megadta az engedélyt. A Kolbenheyer Ferenc és Freund Vilmos tervei alapján felépült Országos Rabbiképző Intézet első, ünnepélyes tanévnyitóját végül 1877. október 4-én tartották.

Peremiczky Szilvia írása

Források, felhasznált irodalom:

Balogh, István. 2007. Békés békétlenség. A Békés megyei zsidók története. Tótkomlós-Budapest.
Hidvégi Máté. 1999. (szerk.). Löw Lipót beszédei. Múlt és Jövő, Budapest.
Komoróczy Géza. 2012 A zsidók története Magyarországon II. 1849-től a jelenkorig. Kalligram, Pozsony.
Oláh János. 2018. I. Ferenc József és az Országos Rabbiképző Intézet (Landes-Rabbinerschule), in: https://regi.or-zse.hu/hacofe/ferencjozsef/olah-FJrabbikepzo2018-1.html
Orbánné, dr. Szegő Ágnes. 1995. A tiszafüredi zsidóság története és demográfiája. Tiszafüred: Füredi Kaszinó Egyesület.
Orbánné, dr. Szegő Ágnes. 2005. Egri zsidó polgárok. Budapest: VPP.
Somodi, Henrietta. 2001. Zsidók Bács-Kiskun megyében. Budapest, Makkabi.