Újratemették Slachta Margitot

2021. December 08. / 14:20


Újratemették Slachta Margitot

Újratemették az amerikai emigrációban 1974-ben elhunyt Slachta Margit szerzetes nővért, a magyar Országgyűlés első női képviselőjét kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

A szertartást vezető Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: Slachta Margit a keresztény szeretet eszményét „tudta és akarta nyilvánosan, cselekvő módon, szóban és tettben képviselni”.

A háború alatt átgondoltan, szervezetten támogatta a szegényeket és mentette az üldözötteket, de a háború után kezdődő újabb önkényuralom embertelenségét is meglátta, és mert ellene szót emelni a parlamentben is – mondta.

Hozzátette: a segítő szeretet Slachta Margit számára nem csupán hősies munka volt, hanem „személyes megérintettség és odaadás”, a másik ember felé forduló „kedvesség és figyelem”.

A bíboros kiemelte: Slachta Margit „életében felvillantak olyan fények is, amelyek csak igazi szentek útját szokták kísérni”.

Ő volt talán a legelső, aki a kezdődő háború kegyetlenségei között észrevette a tervszerű népirtás programját. Már 1941 nyarán rádöbbent a szörnyű valóságra, hogy a Kőrösmezőnél Magyarországról kiszállított zsidók Kamenyec-Podolszkijnál népirtás áldozatai lettek. Meglátta a gonosz működését a világban, a mélységes csapdát, „amibe az emberiség sokak gyengeségén és bűnén keresztül belezuhanni készült” – fogalmazott Erdő Péter.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében kiemelte: a mindenkori magyar állam és kormány feladata megszervezni, hogy a különböző korok és okok miatt idegen földben lévő magyarok hamvai hazakerüljenek. „Ez kötelesség, főhajtás és elégtétel” – szögezte le.

Slachta Margitról szólva hangsúlyozta: nevéhez fűződik a női méltóság elismertetése és védelme, a keresztény feminizmus követeléseinek megfogalmazása, amely világnézetében eltér a radikális feminista ideológiától.

Vallotta az emberi jogok kiterjesztését, de a nők sajátos értékét és érdekét nem szakította ki sem a természet rendjéből, sem a családból, sem a társadalomból - mondta.

Semjén Zsolt a szerzetes nővér „érdekérvényesítő karizmájára” példaként felidézte, Slachta Margit a szlovákiai zsidóság deportálásáról tudomást szerezve Rómába utazott, elérte, hogy fogadja őt XII. Piusz pápa, aki tőle hallva a szlovákiai zsidóságot fenyegető veszélyről tiltakozásra utasította a szlovák püspököket.

Bátorságára jellemző, hogy a háború utáni időszakban, 1947-48-ban az egyházi iskolákat államosító törvényjavaslat ellen ő és Barankovics István, a Demokrata Néppárt elnöke szólalt fel és harcolt minden kommunista megfélemlítési kísérlet ellenére – tette hozzá Semjén Zsolt.

Kővári Magdolna, a Szociális Testvérek Társasága általános elöljárója arról beszélt: Slachta Margit a szociális testvérek számára elsősorban rendjük alapítója.

Annak az Isteni ajándéknak, karizmának a megtestesítője, amely az ősi szerzetesi eszményt „a puszták rejtekéből az élet centrumába” hozta, hogy a szerzetesek „modern eszközökkel” álljanak ki az egyház érdekei, a család, a nők és a gyermek mellett. Nemcsak könnyeket törölve, sebeket gyógyítva, hanem ezek okainak megszüntetésére is törekedve - közölte.

Slachta Margit „képes volt Isten szemszögéből szemlélni, látni és láttatni az élet és a történelem eseményeit”. „Tántoríthatatlan volt, mert hitt az Isten végső győzelmében” – mondta a rendi elöljáró, hozzátéve, Slachta Margit „gondolatai, tanításai ma is élnek és megszólítanak, hívnak és köteleznek”.

Mátrai Márta, az Országgyűlés fideszes háznagya úgy fogalmazott: „nem búcsúzni jöttünk, hanem köszönteni. Köszönteni a hazatérőt, aki sok évtizednyi bujdosás után megérkezett közénk”.

Felidézte: Slachta Margit fiatalon határozta el, hogy szerzetesként új úton fog járni, modern módon fogja képviselni a kereszténység évezredes értékeit.

A krisztusi tanítást, amelyben a nő mindenben egyenlő társa a férfinak a teremtés okán – tette hozzá.

A politika számára éppen úgy jószolgálat volt, mint a karitász. Az emberi élet kiteljesedésének szolgálata. A parlament pedig teret és lehetőséget kínált erre a szolgálatra – mondta Mátrai Márta.

Németh Emma, a társaság magyarországi elöljárója arról beszélt: az elmúlt évszázadban nem volt ritka, hogy éppen a hazájukat nagyon szerető és szolgálni akaró emberek kényszerültek azt elhagyni. Közéjük tartozott Slachta Margit is, akit a keresztény és nemzeti értékek melletti alkut nem ismerő kiállása miatt 1948-ban kizártak az Országgyűlésből, és aki illegálisan hagyta el Magyarországot – mondta.

A közösségének írt levelében azt ígérte, visszatér, amint tengerentúli feladatait elvégzi, 1951 novemberében vissza is utazott Bécsbe, ám a magyar-osztrák határt nem sikerült átlépnie.

Ami akkor több hónapos próbálkozás ellenére sem volt lehetséges, az most a hálás utókor jóvoltából megtörténhetett - mondta Németh Emma.

A szertartáson részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

A Barankovics Alapítvány kezdeményezésére a Szociális Testvérek Társasága és a Nemzeti Örökség Intézete közreműködésével november 9-én hozták Magyarországra Slachta Margit földi maradványait.

Slachta Margit 1884-ben született Kassán. 1906-ban német-francia szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett a kalocsai Miasszonyunk-nővérek intézetében. 1920-tól a parlament első női képviselője volt, a Keresztény Nemzeti Egység Pártjának jelöltjeként. A Tanácsköztársaság bukása után, majd a második világháborút követően is ő szervezte meg a Keresztény Női Tábort. 1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társaságát.

A parlamentben és azon kívül is harcolt az egyházi iskolák államosítása ellen. A Rákosi-diktatúra idején mentelmi jogát hosszabb-rövidebb időre többször is felfüggesztették. 1949-ben Ausztriába, majd onnan az Egyesült Államokba távozott, 1974-ben halt meg. (MTI)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Tudomány
Mi az Izraelben létrehozott új görögdinnye előnye?
Izrael
Merénylet Tel-Avivban – helyszíni beszámoló
Kultúra
Nagy slágerutazás a föld körül Zalaegerszegen

Kommentek