07.26. 20:07, kimenete: 07.27. 21:20 
Az Alapjogokért Központ által szervezett Nemzetközi Pro-Izrael Konferencián (International Pro-Israel Summit) beszédet mondott dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke is. A magyar zsidóság nevében azt kívánta, hogy a megtámadott Izrael minél hamarabb győzedelmeskedjen a terroristák felett, és együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozói felé.
Mint honlapunkon beszámoltunk róla: a budapesti Néprajzi Múzeumban ma tartják az Alapjogokért Központ által szervezett Nemzetközi Pro-Izrael Konferenciát (International Pro-Israel Summit).
Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke – mielőtt az eredetileg tervezett beszédét elmondta volna – közölte: „a Hamasz terrorszervezet által kirobbantott háború számos ártatlan izraeli testvérünk életét oltotta ki. A Mazsihisz elnökeként Szövetségünk nevében együttérzésemet fejezem ki az áldozatok hozzátartozói felé, az általunk képviselt magyar zsidóság nevében pedig kívánom, hogy a megtámadott Izrael minél hamarabb győzedelmeskedjen a terroristák felett. Aggódunk az ott élő rokonainkért, barátainkért, hittestvéreinkért, de bízunk a Zsidó Állam erejében, kormányában és hadseregében”.
Dr. Grósz Andor a konferencián
Az elnök a beszédében a Izrael és a magyar diaszpóra viszonyát illetően így fogalmazott: nemcsak az a szó nőtt a szívémhez, hogy zsidó, de az a szó is, amit ma már nemigen használnak Magyarországon, s ami így hangzik: izraelita. Mint kifejtette: Magyarországon a második világháború előtt a felekezeti hovatartozást az anyakönyvekben zsidók esetén így jelezték: izraelita. A közvéleményben ez a szó élt tovább még hosszú ideig, hiszen a rendszerváltás előtt a zsidó szó Magyarországon szinte tabunak számított. A rendszerváltás óta azonban a zsidó szó konnotációja megváltozott mind a közbeszédben, mind a magánbeszélgetésekben.
– Egymás között soha nem mondtuk, és nem is mondjuk ma sem, hogy magyar izraeliták vagyunk, hanem azt, hogy magyar zsidók. De ha az izraelita szó ma már alig használatos, én miért is kedvelem annyira? – tette föl a kérdést az elnök.
Majd azt mondta: mert benne van Izrael neve, amely minden magyar és más diaszpórában élő zsidónak a második otthona és a szíve egyik darabja.
– Izrael olyan nekünk, mint a szívünk, amely nélkül nem lehet élni. És Izrael éppen úgy táplál minket, mint a kenyér, amely nélkül szintén nem lehet élni – mondotta.
Dr. Grósz Andor kifejtette: „mi, magyar zsidók sokat kaptunk és kapunk Izraeltől érzelmi és vallási értelemben egyaránt. De minden magyar zsidó életében eljön a pillanat, amikor megkérdezi saját magától: én magam vajon mit adtam és mit adok Izraelnek? Mit teszek Izraelért magyar zsidóként? A választ nemcsak a saját nevemben, hanem a Mazsihisz képviseletében is mondom: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a hitéletével, a világon egyedülálló neológ, azaz konzervatív liberális vallásgyakorlásával, a zsinagógái, az oktatási és kulturális intézményei fenntartásával voltaképpen Izrael szellemiségét őrzi és táplálja”.
Hozzátette: „kettős érzés munkál bennünk, hiszen egyszerre vagyunk itthon Magyarországon és otthon Izraelben, ami így természetes és emberi. Ami nem természetes és nem emberi, az éppen az antiszemitizmus, amely sajnos ma is jelen van Magyarországon. Holott Magyarországra soha nem a zsidóság, mint vallási vagy etnikai kisebbség jelentett veszélyt, hanem éppen ellenkezőleg: azok az antiszemiták jelentettek és jelentenek társadalmi veszélyforrást, akik elvitatták és elvitatják tőlünk magyarságunkat. Pedig csak arról van szó, hogy egyszerre vagyunk magyarok és zsidók”.
Az elnök végül hangsúlyozta: „több mint 2 ezer kilométerre vagyunk Jeruzsálemtől, de Dávid városának szellemisége lélekben itt van velünk a zsinagógáink és intézményeink falai között. És ha a Mazsihiszen, azaz Magyarország legnagyobb zsidó felekezetén múlik, akkor ez a jövőben így is marad: megéljük a zsidóságot és megőrizzük Izraelt a szívünkben, és mi, magyar zsidók, magyar izraeliták, átadjuk Izrael feltétlen szeretetét a gyermekeinknek”.
