Grezsa Csaba: A zsidó kultúra hidat épít közösségek és nemzedékek között
A közös emlékezés, a kulturális sokszínűség és a zsidó hagyományok továbbadásának fontosságát hangsúlyozta Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja a 11. Kolozsvári Zsidó Napok november 3-i ünnepélyes megnyitóján. Beszédében felidézte a 20. század tragédiáit és az 1956-os forradalom hőseit, méltatta a rendezvénysorozat közösségteremtő erejét, valamint külön is elismeréssel szólt Deák Andrea főszervező több mint egy évtizedes munkájáról. Az alábbiakban a főkonzul ünnepi beszédét teljes terjedelmében közöljük.
Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket Magyarország Kormánya képviseletében a 11. Kolozsvári Zsidó Napok nyitókoncertjén. Megtisztelő számomra, hogy a Külügyminisztérium – főkonzulátusunkon keresztül – hosszú évek óta partner e nagyszerű rendezvénysorozat megvalósításában.
Ahogy az elmúlt bő egy évtizedben, úgy most is az erdélyi, kolozsvári zsidó kultúrát és hagyományt ünnepeljük, amely szerves része a Kárpát-medencei és általában véve a közép-európai kultúrának. Annak a világnak, amelynek legnagyobb értékét talán ez a sokszínűség adja. A történelmünk élő bizonyítéka annak, hogy ha mindenféle őrült eszmék hagyják, nem akarják megváltoztatni ezt a status quót, akkor jól megférnek egymás mellett magyarok, németek, szerbek, zsidók és románok.
Sajnos azonban, egy olyan hosszú és vérzivataros évszázadot hagytunk magunk mögött, amely során előfordult, hogy bűn volt zsidónak lenni. Bűn volt magyar zsidónak lenni. Vállalni az identitásodat, éltetni és megpróbálni továbbadni a rád örökségül hagyott tradíciót. Közös felelősségünk, hogy soha többé ne történhessen ez meg Közép-Kelet Európában, sem Romániában, sem Magyarországon, sem a régió más országaiban. Ezért a kulturális ünnep mellett, ma emlékezünk is. Emlékezünk azokra, akik nem voltak ilyen szerencsések, mint mi, hogy viszonylagos békességben, de mindenképpen szabadon, ünnepelhetik nagyszerű kultúránkat, élhetik meg közösségeinkhez tartozásunkat.
Az emlékezésre, november 4. előestéjén különleges alkalmunk nyílik. Emlékezhetünk azokra az ezrekre is, akik 70 éve, 1956-ban életüket áldozták egy szabad Magyarországért, egy szabad Európáért, ahol ma szabadon tehetjük azt, amit teszünk most ebben a pillanatban is. 1956 emléke és a 20. század diktatúráinak zsidóüldözése is arra kötelez minket, hogy becsüljük meg szabadságunkat, adjuk át elődeink történeteit gyermekeinknek, emlékeztetve őket arra, hogy olyan közösséghez tartoznak, amelynek minden korban büszke és értékteremtő tagjai voltak zsidó honfitársaink, éppúgy, mint a barikádokon halálukat lelő pesti srácok.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
„Szolgáljátok az Örökkévalót örömmel” A 100. zsoltár a zsidó és a keresztény vallás számára egyaránt az emberi élet, a teremtett világ tiszteletét hordozza. A 11. Kolozsvári Zsidó Napok mottója, „Sokféle történet, közös öröm” egyfelől a 100. zsoltár üzenetére vonatkoztatva a létezés örömét és a szeretet parancsát idézi fel. Másfelől a történetek átadása és megélése a zsidó kultúrában évezredek óta a folytonosságot, a közösséghez tartozást jelenti. Ószövetségi és emberi parancs. A történetek átadása a nemzedékek közötti kapcsolat fenntartásán keresztül, a vallás, a kultúra és az önazonosság megélésének alapja. Nemzedékről nemzedékre.
A zsidó kultúra Erdélyben, a Kincses Városban eltérő nyelvek, kultúrák és vallási felekezetek metszéspontjában a sok évezredes hagyomány adta tartáson és a történetek, a narratív tudat átadásában rejlő tudáson keresztül a találkozás lehetőségét teremtette meg és kínálja fel a mai napig. Példát mutat a kultúra, a tudás, az önazonosság megtartó és felemelő erejére, mely senki ellen nem irányul. Tájékozódási, kiindulási pontot jelöl ki.
A történetek átadása, az önelbeszélés és az életöröm egyaránt aktív folyamatok, melyek másokkal is megoszthatók. A Kolozsvári Zsidó Napok zsidó és nem zsidó magyarok, románok és az ide látogató minden zsidó és nem zsidó érdeklődő közös történetévé vált. Kapcsolódási pontot, találkozási lehetőséget hoz létre évről-évre, a zsidó kultúrával, illetve az eltérő, sokféle identitású egyének és közösségek között.
A kincses város kulturális életének szerves részévé és meghatározó eseményévé vált kulturális rendezvénysorozat életét alkotó sokféle történetben kiemelt közös örömöt jelentett, hogy a tavalyi évben Deák Andrea, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének kulturális menedzsere, a Kolozsvári Zsidó Napok főszervezője Kolozsváron vette át a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést. Prof. Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke, nyugalmazott orvos dandártábornok laudációjában kiemelte, Deák Andrea a Kolozsvári Zsidó Napok megálmodásával és tíz éven át tartó következetes szervezésével hidat épített múlt és jelen között. Munkájának köszönhetően a rendezvénysorozat nemcsak a zsidó közösség, hanem a város szélesebb kulturális életének is fontos eseményévé vált. Deák Andrea példát mutat nekünk abban, miként lehet személyes elhivatottsággal a közösségi emlékezet őrzőjévé válni.
A 11. Kolozsvári Zsidó Napok megnyitó ünnepségén, szakrális térben, templomi környezetben, meggyőződésem, hogy a közösségi emlékezet fenntartásán keresztül, a zsidó kultúrát, az emberi élet és a teremtett világ méltó ünneplését köszönthetjük.
Önfeledt ünneplést kívánok Önöknek az előttünk álló programsorozat megéléséhez, köszönöm megtisztelő figyelmüket! Lehájim – Az életre!
Címlapfotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook oldala
Kapcsolódó cikkek
Bodrogkeresztúr és Mád: zsidó történetek és ízek a Tejjel-Mézzel első adásában
Mit jelent a „timsel”, az Édentől keletre titokzatos héber szava?
IV. HanukaFeszt – A csoda velünk kezdődik!
Hegedűs Zsolt: A Szeretetkórházban felhalmozott tudásból más intézményeknek is tanulniuk kell
IV. HanukaFeszt – A csoda velünk kezdődik!