Emlékezés Gráber Margit festőművészre

Gráber Margit Budapesten született 1895. augusztus 5-én Baumann Róza és Gráber Mór magánhivatalnok, likőrgyáros lányaként. Iskoláit a budapesti Iparrajz Iskolában kezdte Vesztróczy Manó tanítványaként. 16 évesen a Művészház tanfolyamán vett részt, ahol Kernstok Károly oktatta. Ezt követően az Iparművészeti Főiskolán tanult tovább. 1916-ban a Kecskeméti művésztelepen dolgozott Iványi-Grünwald Béla tanítványaként, majd 1918-ban a Nagybányai művésztelepre ment. Itt ismerkedett meg Perlrott Csaba Vilmossal, aki akkor már a művésztelep meghatározó, „neós” (a modern francia törekvéseket, Matisse és Cézanne hatását követő) alakja volt. Az ismeretségből hamar szoros kapcsolat és közös alkotói út lett. 1924 és 1928 között Párizsban éltek, majd Budapestre visszatérve, 1929-ben elváltak.

A holokauszt alatt Szőnyi István és Korniss Dezső által kiállított hamis papírokkal bujkált Budapesten, de a háború alatt minden képe megsemmisült. 1948-tól a Szentendrei művésztelep tagja volt. Az ezt követő időszakban csendéleteket, enteriőröket és önarcképeket festett. Egész életében meghatározó volt grafikai munkássága. Élete végén már nem tudott festeni, ekkor írta meg Emlékezések című művét, amelyben 1945-ig mesélt az életéről, és a két világháború közti művészvilágról.

A múzeum gyűjteményében négy alkotása van: a Fauve-ok valóságtól elrugaszkodott színeivel megfestett Önarcképén a művész kendőbe burkolózik. Volt férjéről, Perlrott Csaba Vilmosról készült, és az Asszony az ágyban című szénrajzát, valamint egy csendéletét őrzik a gyűjteményben.

Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. A kiemelt képen az Asszony az ágyban c. grafika látható

---