Az amerikai zsidó dráma – Arthur Miller világa és hatása

A zsidó történelem és kultúra története ünnepek és tragédiák, szétszóratás és újjászületés, kulturális és tudományos eredmények gazdag szövedéke. Cikksorozatunk hétről hétre olyan évfordulókat idéz fel – a hanukai fényektől a portugáliai kiűzetésen és az 1867-es emancipáción át Mátyás király udvaráig –, amelyek új nézőpontból világítják meg közös örökségünket. Peremiczky Szilvia írásai emellett a jelen kérdéseire is reflektálnak, Izrael és az antiszemitizmus mai jelenségeit is kontextusba helyezve.

Megjelent: 2026. október 19. 10:39 / Frissítve 2026. október 19. 10:39

1915. október 17-én született Arthur Miller (1915-2005), a 20. század egyik legjelentősebb drámaírója, akinek drámái egyszerre ragadják meg a modern amerikai nagyvárosi élet és a zsidó identitás léttapasztalatait. Miller talán legtöbbet játszott és elemzett műve, Az ügynök halála, nagy hatást tett az amerikai drámairodalomra, és többek között a kortárs amerikai drámaírót, Donald Marguliest (1954) is a Loman család küzdelmeinek tovább gondolásra késztette.

Miller New Yorkban született, újságírást tanult, első drámáját 1940-ben mutatták be. A sikerre azonban 1949-ig kellett várnia, ekkor került színre Az ügynök halála, amit olyan további sikerek követtek, mint A salemi boszorkányok (1953), a Pillantás a hídról (1955) vagy a (Közjáték Vichyben (1964). Noha drámái az amerikai társadalom számos problémájára reflektálnak, az antiszemitizmus problémája, a zsidó identitás megélésének lehetőségei és küzdelmei egész életében foglalkoztatták, és nemcsak színpadi műveiben.

Olyan drámái mellett, mint a Közjáték Vichyben vagy az Üvegcserepek, az 1945-ben írt Focus című regénye is az antiszemitizmus kérdésével foglalkozik. Ugyanakkor. legismertebb darabja, Az ügynök halála kapcsán komoly vita bontakozott ki az irodalom- és a színháztudományban is, hogy létezik-e a műnek zsidó olvasata. Miller arra utalt, hogy a főszereplő alakját saját nagybátyja ihlette, és a színdarab premierjének 50. évfordulóján adott interjújában, valamint a színmű évfordulós kiadásának előszavában úgy fogalmazott, hogy a Loman családban egy olyan családot mutat be, amely már elhagyta zsidó identitását, csak kívülről nézi az áhított amerikai álmot

zsidókként, fényévnyi távolságra a vallástól vagy a közösségtől, amely előmozdíthatta volna zsidó identitásuk fenntartását. (Miller 1987, 121; 126 és 1990, 164, 172, Novick 2008, 50).

Több kutató értelmezése szerint Miller ezt a tapasztalatot egyetemesítette (Novick 2008, 50, Bloom 2007, 5-6), így ismerhetett magára a Loman család mindennapi küzdelmeiben az amerikai álom megvalósításáért küzdő bármely első- vagy másodgenerációs amerikai, például az ősbemutató rendezője, Elia Kazan, aki saját apjára ismert rá Willy Loman alakjában; míg az apa-fiú konfliktussal az 1983-as kínai bemutató nézője is azonosulni tudott.

A darab zsidó olvasatának lehetősége élénken foglalkoztatta a kortárs amerikai zsidó drámát is, többek között Donald Marguliest is, akinek a The Loman Family Picnic (A Loman család piknikje) című darabja egyszerre tiszteletadás Miller drámája felé, és egyszerre annak továbbgondolása. Az 1965 körül játszódó darab egy kispolgári zsidó családról szól, amely az idősebbik fiú bar micvájára készül, miközben a kisebbik fiú, a tizenegyéves Mitchell, Az ügynök halálának musicalverzióját írja, amelyben a Loman család és a saját családja közötti hasonlóságot próbálja megragadni.

Egy másik kortárs amerikai drámaíró, Alfred Uhry (1936) pedig sajátos párbeszédet folytat Miller darabjával az Atlanta-trilógia címen ismert drámáiban. A trilógia legismertebb darabja, a Miss Daisy sofőrje, amelynek 1988-ban bemutatott filmadaptációja több Oscar-díjat is elnyert. A trilógia zámos ponton különbözik Miller Loman-családjának világától: a színhely nem az amerikai észak, hanem a dél, a főszereplők nem kispolgári, hanem a felső középosztályba tartozó karakterek. Ami mégis összeköti a Loman és a Werthan családot, az a befogadás iránti vágy és az asszimiláció és az integráció problémájával való küzdelem (Novick 2008, 99-101).

Peremiczky Szilvia írása

Források, felhasznált irodalom:

Bloom, Harold. 2007. Arthur Miller. Bloom’s Modern Critical Views. Chelsea House Publishers, New York.
Miller, Arthur. 1990. Timebends. A Life. Grove Presse, New York.
Miller, Arthur. 1990. Kanyargó időben I-II. Budapest, Európa.
Miller, Arthur. 2000. Death of a Salesman, Penguin Books, London
Miller, Arthur. 1988. Az ügynök halála, in: A fizikusok. Öt dráma Európa, Budapest.
Novick, Julius. 2008. Beyond the Golden Door. Jewish American Drama and Jewish American Experience, Palgrave Macmillian, New York.