Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke

– Az a misszióm, hogy tisztességgel dolgozzak egyházunkért, és kiálljak a magyarországi neológ zsidóság értékei, érdekei mellett. Az összefogás az utolsó esély arra, hogy a neológia meg tudja őrizni az elmúlt 150 évben kivívott helyét a magyarországi zsidó életben, és ne vesszen kárba felmenőink munkája, áldozata – fogalmazott bemutatkozó összefoglalójában dr. Grósz Andor, a Mazsihisz új elnöke.

A zsidóság érdekeinek következetes képviselete kötelező

Mint beszámoltunk róla: Heisler András kitöltötte a maximális két ciklusát a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöki posztján, utódjául a Szövetség közgyűlése nagy többséggel prof. dr. Grósz Andor orvost, nyugdíjas dandártábornokot választotta meg a Mazsihisz új elnökévé 2023 májusában. Az alábbiakban szerkesztett összefoglalót közlünk abból a bemutatkozó írásból, amelyet dr. Grósz Andor juttatott el a közgyűlés küldötteinek.

Dr. Grósz Andor hagyománytisztelő zsidó családban született Győrben 1951-ben. Szülei méltóságra, becsületre, szorgalomra, mások tiszteletére és a zsidó közösséghez való tartozás fontosságára nevelték őt és húgát. Édesapjától a tanítást egy életre megtanulta: „soha ne feledjem, hogy honnan jöttem és hová tartok.” Testvérével magukévá tették a családi, és a tágabb közösségi összetartozás erejének fontosságát a mindennapokban.

A győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd egyetemi tanulmányait a Szentpétervári Katonaorvosi Akadémia Általános Orvostudományi Karának repülőorvosi szakán tanult, ahol 1977-ben szerzett diplomát. 1970-től 2013-ig – különböző katonaorvosi beosztásokban tevékenykedett a Magyar Honvédség állományában. 2005-2007 között a kecskeméti Repülőkórház, 2007-2013 között a budapesti Honvédkórház főigazgató-helyettese, majd főigazgatója volt, 2013-ban orvos dandártábornokként, a Magyar Honvédség egészségügyi főnökeként került szolgálati nyugállományba.

2000-ben alapítója volt a Szegedi Tudományegyetem Repülő- és Űrorvosi Tanszékének, 2010-ben az államfő professzorrá nevezte ki. Három szakorvosi vizsgával és PhD tudományos fokozattal rendelkezik, választott tagja a Nemzetközi Repülő- és Űrorvosi Akadémiának, valamint az Amerikai Repülő- és Űrorvosi Társaságnak. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, 2014-ben a Középkereszttel tüntettek ki. 2015-től a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, a Mazsihisz élére történt megválasztásakor a a Mazsihisz Szeretetkórház szemész szakorvosaként is ismerhettük. 

Dr. Grósz Andort 1990-ben választottak meg a Kecskeméti Zsidó Hitközség elnökének, majd tagja lett a Mazsihisz közgyűlésének, a Szövetségnél három cikluson keresztül a vezetőség tagja volt. Kecskeméten az elnöksége alatt a több mint 2200 sírt magában foglaló helyi zsidó temető teljes egészében megújult, elkészült a hitközség új díszterme, és folyamatban van a műemlékvédelem alatt álló kecskeméti Ózsinagóga felújítása.

Ami az új elnök családi állapotát illeti: özvegy, két lány édesapja. Kisebbik gyermeke a Berzseni Dániel gimnáziumban érettségizett, jelenleg egyetemi hallgató, míg nagyobbik lánya angol nyelvtanár.

Mi inspirálta arra, hogy elinduljon a Mazsihisz elnöki pozíciójáért?

Véleménye szerint a magyarországi modern zsidóság több tényezős krízishelyzetben van. Szerinte a legnagyobb gond az, hogy a magyar neológ zsidóság számos érdekcsoportra oszlik, amelyek szétfeszítik a közösséget. A véleménykülönbségek artikulálása közben a szembenálló csoportok nem törekszenek a legcsekélyebb kompromisszumra sem. Nem feszültségmentes a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) kapcsolata sem, úgy gondolja, hogy a két szervezet elnökének szorosan együtt kell működnie. A fővárosi hitközség mindig is a magyar haladó zsidóság zászlóshajója volt, nélkülük lehetetlen az országos szervezetet effektíven működtetni. Ugyanakkor a holokausztban, és az azt követő évtizedekben a legnagyobb veszteségeket szenvedett vidéki zsidóság gyakran magárahagyottnak érzi magát. A Kecskeméti Zsidó Hitközség elnökeként pontosan tudja, hogy mik azok a nehézségek, amelyekkel meg kell küzdenie a vidéki zsidóságnak.

Véleményem szerint az utóbbi években Mazsihisznek, mint az állam által elismert történelmi egyháznak ezen szerepe jelentősen csökkent. Elsődleges célja, hogy erősítse a Mazsihisz egyházi jellegét, amihez belső nyugalomra, a különböző, egymással szemben álló csoportok közötti szakadékok mérséklésére, megszüntetésére van szükség. Ezt csak közös akarattal, az ellentétek mértékének csökkentésével, a kompromisszumokra való törekvéssel és egymás véleményének tiszteletben tartásával lehet elérni.

Az új elnök szerint a felek közötti párbeszéd megindítását először a rabbikaron belül szükséges elindítani, ha ez nem hozza meg az elvárt eredményt, akkor a világi vezetés bevonásával kell megtenni. Mindezek mellett tisztában van azzal, hogy a magyarországi zsidóság jelentős része szekuláris, így széles körű kulturális, tudományos, oktatási programokban való együttműködéssel nekik is lehetőséget kell biztosítani, hogy aktív részesei lehessenek a közösségi életnek.

A jövőbeni terveiről szólva dr. Grósz Andor így fogalmazott: „probléma, hogy a zsidó vallási és kulturális közösségi terek látogatóinak életkora folyamatosan emelkedik, még az érdeklődő fiatalabb generációt sem tudjuk kellőképpen megszólítani. Szerinte az ifjúsági szervezetek nem működnek elég hatékonyan, nincs mögöttük komoly támogató szakmai háttér és kellő anyagi forrás. A fiatal korosztályt tehát integrálni kell a zsidó közösségi életbe, amire megoldás lehet első lépésként olyan kulturális programok rendezése, melyek megmozgatják a zsidó fiatalokat, például koncertek, fesztiválok, sportesemények, közös tanulások, illetve a zsidóságot érintő előadások szervezése. Ezek hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a fiatalok a szervezet aktív tagjaivá tudjanak válni.”

Az új elnök szerint van mit javítani a szervezeti hatékonyságon is, mint fogalmazott: háttérintézményeink logisztikai, míg egyetemünk, kórházunk és közoktatási szervezeteink pénzügyi zavarokkal küszködnek. A Mazsihisz Szeretetkórházára különös gondot fordítana, hogy az minél sokrétűbb ellátást tudjon biztosítani. Olyan egészségügyi háttér kialakítása a cél, amelyben nemcsak az idősebbek számára, hanem a fiatalabbaknak is minél szélesebb spektrumú szakrendelői ellátást lehet teremteni.

Dr. Grósz Andor az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) legnagyobb problémáját a pénzhiánnyal összefüggő infrastrukturális leromlásban látja, ezért meg kell oldani az egyetem strukturális gondjait, és szükséges erősíteni nemzetközi kapcsolatrendszerét. A cél az, hogy az egyetem a modern magyar zsidóság egyértelmű szellemi- és közösségi központjává váljon. A zsidó felsőoktatás fontos feladata, hogy a mindennapi zsidó élet nélkülözhetetlen szereplőit kinevelje.

Az új elnök szerint nem tűrhet halasztást a Mazsihisz teljes átvilágítása és a gazdálkodásban a hangsúlyok átrendezése sem, ezután a szövetség szervezeti struktúráját annak stratégiai céljaihoz szükséges igazítani. Ebben véleménye szerint elengedhetetlen megjeleníteni a vidéki hitközségekkel a kultúra, az oktatás, valamint az ifjúság ügyeivel, problémáival, a külső- és belső kommunikációval foglalkozó elemeket. A fentiekben megfogalmazottkkhoz jelentős anyagi ráfordítás is szükséges, amely jelen pillanatban kormányzati támogatás nélkül nehezen megoldható.

Az új elnök álláspontja szerint a vidéki hitközségek problémáinak mérsékléséhez meggondolandó, hogy az egy régióhoz tartozó hitközségek – szervezeti, működési önállóságuk megőrzése mellett – önkéntes alapon csoportokat hozzanak létre, hogy a meglévő humán erőforrásokat – rabbi, előimádkozó, hitoktató, minjen – közösen használhassák – ehhez lehetőségeihez mérten a Mazsihisznek szükséges plusz anyagi forrást biztosítani.

Dr. Grósz Andor leszögezte: a Mazsihisznek a mindenkori magyar kormánnyal korrekt kapcsolatra kell törekednie, tiszteletben tartandók az állam szempontjai, viszont kötelező a hazai és az egyetemes zsidóság érdekeinek következetes képviselete. A Mazsihisz egyházi szervezet, ahol nincs helye olyan állásfoglalásoknak, amelyek közvetlenül avatkoznak be a napi politikába, de ez nem érintheti az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd kérdését, mert ebben az ügyben soha nem maradhatunk némák.

Vallási irányzati hovatartozás tekintetében dr. Grósz Andor nem tesz különbséget zsidó emberek között, számára ebben a tekintetben csak zsidó ember létezik. Ha nézeteltérések adódnak más zsidó szervezetekkel bizonyos kérdésekben, akkor ezeket közösen, kompromisszumra törekedve kell megoldani. A nézeteknek úgy kell egymáshoz közeledniük, hogy közben a Mazsihisz szuverenitása nem sérülhet.

Az új elnök hangsúlyozta: a neológia – mint a legnagyobb bázissal rendelkező zsidó egyház – a saját kárára más zsidó egyházak akaratának, törekvéseinek semmilyen formában nem rendelődhet alá.

Végül hozzátette: a fentiekben felvázoltak eléréséhez békére, nyugalomra, stabilitásra, közös akaratra, együttgondolkodásra, más véleményének tiszteletben tartására van szükség. Az összefogás az utolsó esély arra, hogy a neológia meg tudja őrizni az elmúlt 150 évben kivívott helyét a magyarországi zsidó életben, és ne vesszen kárba felmenőink munkája, áldozata – jelentette ki az új Mazsihisz-elnök.