Nagy elődeink: Dr. Scheiber Sándor (1913-1985)

2021. Március 03. / 14:23


Nagy elődeink: Dr. Scheiber Sándor (1913-1985)

Dr. Scheiber Sándor a soá utáni magyar zsidó vallástörténet, történelem és kultúrtörténet kiemelkedő alakja, akinek vallástudományi munkássága és többek között az irodalomtörténet, a történettudomány és a folklorisztika területein végzett tevékenysége mellett a vallásos zsidó élet feltámasztása és újraszervezése is elévülhetetlen érdemei közé tartozik. Közösségszervezői munkáját és tudományos munkáját egyaránt a magyar zsidóság fizikai és szellemi túlélésének szolgálatába állította. 

Scheiber Sándor főrabbi, a világszerte elismert magyar zsidó tudós 1985. március 3-án hunyt el Budapesten. 

Fotó: Villányi AndrásFotó: Villányi András

Scheiber Sándor 1913-ban született Budapesten, és itt is hunyt el 1985-ben. Apai és anyai ágról is híres rabbik leszármazottja, és édesapja is rabbi volt. Scheiber Sándort 1938-ban avattak rabbivá, emellett doktori címet szerzett sémi filológiából. Ezt követően két évig Angliában – Londonban, Oxfordban és Cambridge-ben – végzett kutatómunkát, többek között héber kéziratokat tanulmányozva. Ezek a kutatásai jelentik alapjait későbbi tudományos munkásságának. Visszatérése után Dunaföldváron lett rabbi. A holokausztot Budapesten élte túl, de édesapját, a Nagyfuvaros utcai zsinagóga rabbiját elveszítette, és néhány nappal később édesanyját szeme láttára gyilkolták meg. 

A háború után minden energiáját az újjáépítésre fordította. 1949-ben először kinevezték professzornak a szegedi egyetemre, de ezt később visszavonták, ami nagy fájdalmat jelentett számára. A Mikszáth Kálmán és a keleti folklór kapcsolatát tárgyaló munkáját még egyetemi magántanárként jegyezte. 1950-ben nevezték ki a Rabbiképző igazgatójának, és ezt a tisztséget haláláig, 1985-ig látta el (1957-ig Róth Ernővel évenkénti váltakozással). Közösségépítő tevékenysége legendássá vált: híres kiddusai például nemcsak a hitélet újjáépítésére és a zsidó történelem és kultúra tanulmányozására adtak lehetőséget, de ismerkedésre, párkeresésére is. Számos alkalommal látta vendégül a nemzetközi tudományos és kulturális élet kiemelkedő személyiségeit, többek között Allen Ginsberget is.  

A kor politikája által engedélyezett szűkös kereteken belül a Rabbiképzőből próbálta fenntartani a kapcsolatot a nemzetközi tudományos élettel, amely szintén elismerte kiemelkedő tudományos eredményeit. A nyelvtudományok doktora volt, és magyar, illetve nemzetközi elismertségét jelzi, hogy Magyarországon és a debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktori címmel tüntette ki, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a szegedi József Attila Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárnak nevezte ki. 

A magyar egyetemek mellett többek között a Cincinnati Hebrew Union College és a New York-i Jewish Theological Seminary is díszdoktorrá választotta, a jeruzsálemi a Héber Egyetem pedig a címzetes egyetemi tanári címet adományozta Scheiber Sándornak Több alkalommal külföldi egyetemeken tanári állást és rabbi széket ajánlottak fel a nemzetközi hírű tudósnak, de ezeket visszautasította, ahogyan a Héber Egyetem könyvtárának igazgatói tisztét is. Izraelbe az állambiztonsági szervek által támasztott akadályok miatt csak élete végén jutott el.

Scheiber Sándor filológiai munkássága többek között a zsidó tudományokra, a magyar és a zsidó irodalomra, a nyelvészetre, a folklórra, a történelemre, az orientalisztikára, a klasszika filológiára, a művészettörténetre, a könyvtörténetre, a régészetre és a művelődéstörténetre, valamint ezek határterületeire terjedt ki, de nagy hangsúlyt fektetett a forráskiadásokra és kritikai kiadásokra is. 

Rendkívül érdekelték a genizák anyagai, és különösen a kairói geniza anyaga, amely felbecsülhetetlen jelentőségűnek bizonyult a zsidó történelem és irodalomtörténet szempontjából. 1947-ben kiadta a Löw Immánuel Emlékkönyvet, Lőw Immánuel kéziratban, befejezetlenül maradt munkáját a Biblia állatvilágáról és ásványairól, valamint németül teljes egészében, magyarul pedig rövidített formában Goldziher Ignác naplóját. Nevéhez fűződik a Magyar–Zsidó Oklevéltár 18 kötete, az IMIT évkönyveinek folytatása. 

A magyar irodalomtörténet kutatását Arany- és Mikszáth-tanulmányaival gazdagította, a Folklór és tárgytörténet három kötete pedig az irodalomtörténet, a folklór és a zsidó vallástudomány területén végzett kutatásainak óriási erejű szintézise, tudományos csúcsteljesítmény. 

Szeretnénk ezúton is megköszönni Dr. Scheiber Máriának a portré megírásához nyújtott segítségét.

Felhasznált források:
Hidvégi Máté (1996), „’Ki fény vagyok, homályban éltem’ – Scheiber Sándor emlékezete. Előszó”. In: Scheiber Sándor (’996), Folklór és tárgytörténet. Makkabi Kiadó: Budapest. pp. 5–12.
Hidvégi Máté: „’Ki fény vagyok, homályban éltem’”. In: Kertész Péter (2013), A könyvek hídja. Wesley János Kiadó: Budapest. pp. 36-45. 
Hidvégi Máté (2013),”Scheiber Sándor laudációja”. In: Babits Antal (2013), (szerk.), Papírhíd az egyetemes kultúra szolgálatában. Tanulmánykötet Scheiber Sándor születése századik évfordulójára. Logos Kiadó, Budapest. pp. 9–11.
Hidvégi Máté (2014), „Scheiber Sándor munkássága a Scheiber-bibliográfia szerint”. In: Oláh János (szerk.), (2014), 100 éve született Scheiber Sándor. Emlékkötet. Gabbiano Print: Budapest. pp. 53–65.
Komoróczy Géza; Frojimovics, Kinga; Pusztai Viktória; Strbik Andrea (1995), A zsidó Budapest 1-2.  Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport
Komoróczy Géza (2012),  A zsidók története Magyarországon 1-2., Kalligram: Pozsony
Scheiber Sándorné Bernáth Lívia; Hidvégi Máté (1999), „Scheiber Sándor, az ember és tudós.” In: Schweitzer József; Gábor György; Hajnal Piroska; Schweitzer Gábor (szerk.), „A tanítás az élet kapuja” – Tanulmányok az Országos Rabbiképző Intézet fennállásának 120. évfordulója alkalmából. Universitas Kiadó, Országos Főrabbi Hivatal: Budapest. pp. 13–29.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Holokauszt
Megemlékezés és botlatókövek elhelyezése Kecskeméten
Izrael
Hat túsz térhetett ma vissza Izraelbe
2025. Február 22. / 18:27

Hat túsz térhetett ma vissza Izraelbe

Kultúra
A Pápe titkos iratai – Meghívó könyvbemutatóra