Operaénekes klasszis a zsinagógában: kántornak tanul Markovits Csaba az OR-ZSE-n

Az operarajongó közönség számára jól ismert Markovits Csaba operaénekes, hiszen a Bécsi Állami Operaház művésze a világ számos színpadán bemutatkozott már Olaszországtól kezdve Németországon át az Egyesült Államokig. Jelenleg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) kántornövendéke, ezért különösen örömteli, ha budapesti zsinagógáinkban – például az újbudai Bét Sálomban – egy-egy istentiszteleten felhangzik az elemi erejű, csodálatos basszushangja. Steinerné Molnár Judit írása.

Az Új Élet 2025. november 15-i számában írtam már Markovits Csaba operaénekesről és kántorjelöltről, amelyben szó esik a zsidósághoz való mély kötődéséről, családi indítékairól, a betérése motivációjáról. Az írásban hiteles képet próbálok nyújtani a sármos énekesről, az elkötelezett művészről, aki mély basszushangjával és színészi játékával lenyűgözi a közönséget. Ebben a cikkben azonban szeretném bemutatni Markovits Csaba szakmai életútját, munkásságát is, aki komoly felkészültségével, nagyszerű eredményeivel méltó a magyar zsidó közösség elismerésére.

Villányi András fotója

Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián végezte summa cum laude minősítéssel, majd két éven át Philadelphiában tanult Armen Boyajian tanítványaként, majd a Merola Program keretében San Franciscóban  folytatott tanulmányokat.

Az Egyesült Államokban a Salome című operában az Első názáreti szerepében debütált Anton Guadano karmester vezényletével a Palm Beach Operában. 1996 májusában Lord Walton szerepét énekelte a Puritánok című operában a Carnegie Hallban Maestra Eve Quellerrel és a New York-i Opera Zenekarával. Nagy sikert aratott az olaszországi Spoletto Fesztiválon, ahol Ivan Jakovlevics borbély szerepét énekelte Sosztakovics Az orr című operájából. Színpadra lépett a New York-i City Operában a Francis/Cross  produkcióban a Bohéméletben. Ott játszotta el Talbot szerepét is a Johanna d’Arc című műben.

1998-tól 2001-ig a németországi bielefeldi  állami színház operaegyüttesének tagja volt, többek között Gremin, Sparafucile, Timur, Crespel, Zunniga és Commentadore szerepeit énekelte. Operaénekesként bejárta szinte az egész világot, komoly ismertségre tett szert a klasszikus zenei életben, akit az operarajongók, rendezők és producerek számontartanak.

Huszonöt éve a Bécsi Állami Operaház kórusának tagja, második basszusként mind szóló-, mind énekszerepeket játszik: többek között színpadra lépett az Arabella, a Carmen, a Denevér, a Tell Vilmos, a Bohémélet, a Rózsalovag című operákban. 

A jelentősebb szakmai elismerései közül megemlítendő a Metropolitan opera énekversenyének első díja; az 5. Luciano Pavarotti Énekversenyen döntős lett 1997-ben; a mantovai Katia Ricciarelli Énekversenyen a Bohémélet Colline-jaként nyújtott teljesítményéért első díjat kapott; Zauberflöte díjra találták érdemesnek a Magyar Állami Operaházban.

Markovits Csaba nemcsak a szakmai repertoárját, énektechnikai tudását bővíti folyamatosan, hanem az OR-ZSE növendékeként a kántorművészetbe is bekapcsolódott. Célja, hogy nem mindennapi vokális képességeivel hitelesen betöltse a „hazan” szerepét a zsinagógába járó zsidóság nagy örömére szerte a világban.

Molnárné Steiner Judit

Borítókép: Markovits Csaba Yitzchak / Facebook