Nyaralás alatt járjuk be Horvátország vagy Olaszország legszebb zsinagógáit is!

Sokan nem csupán a pihenésnek szentelik a nyaralásukat, hanem elmélyednek a helyi zsidó örökség és kultúra gazdag szövevényében is. Bizonyos úticélok mindkettőt kínálhatják azoknak, akiket érdekel a zsidó történelem és zsinagógaépítészet. Mutatunk pár kedvelt nyaralóhelyet, ahol az üdülővárosok és a turisták által kedvelt települések varázsát élvezve érdemes nyitott szemmel járni és felkeresni a szebbnél szebb zsinagógákat. Zucker-Kertész Lilla írása.

Dubrovnik, Fiume (Rijeka), Trieszt, Modena és Ravenna. E helyek nemcsak kellemes időtöltést ígérnek a nyári melegben, hanem egyedülálló bepillantást nyújtanak a helyi zsidó kulturális és vallási életbe is.

Dubrovnik

A dubrovniki zsinagóga a világ legrégebbi szefárd zsinagógája és Európa második legrégebbi, ma is működő zsinagógája. A festői óváros egy kis utcájába érkezve sok látogató nem tudja, hogy ezek a fehér kőfalak milyen titkokat őriznek a kis zsidó közösségről. A település szenátusa 1407-ben engedélyezte a zsidók letelepedését Dubrovnikban. 1492 és 1496 után a zsidókat kiutasították Spanyolországból és Portugáliából, így közülük sokan azokon a az Oszmán Birodalom felé tartó hajókon érkeztek Dubrovnikba.

www.spottinghistory.com

A dubrovniki zsinagógát hivatalosan 1546-ban alapították. Számos felújításon esett át az évszázadok során, magán hordozva a különböző korok lenyomatait. A barokk stílusú belső díszítés 1652-ben készült el, a női karzatot elválasztó válaszfalat a VIII. században építették be. építették be. Ugyanebben az időben a dubrovniki zsinagóga méretét megnövelték, és megoldották az ülőhelyekkel kapcsolatos fő problémát. Ettől kezdve elegendő hely volt az esküvői szertartások lebonyolítására. 

A hosszúkás központi terem közepén egy megoldották az ülőhelyekkel kapcsolatos fő problémát. Ettől kezdve elegendő hely volt az esküvői szertartások lebonyolítására. A hosszúkás központi terem közepén egy három ívű fal található, amely kettéosztja a fából készült kerítéssel körülvett bimát. A frigyládában a Tóra-tekercseket tartják, amelyeket a Spanyolországból száműzöttek hoztak magukkal. A frigyládához vezető lépcsőn egy XIII. századi mór szőnyeg található. A szőnyeg állítólag Izabella spanyol királynő ajándéka volt egy zsidó orvosnak. A mennyezetet stukkóreliefek díszítik, égszínkékre festett, aranyszínű csillagokkal. A mennyezetről XIX. századi, firenzei stílusú csillárok lógnak le. 

A II. világháború után az 1990-es horvát függetlenségi háború okozott komoly károkat az épületben, 1997-ben azonban kapui újra megnyíltak a látogatók előtt.

Fiume

Az ortodox zsinagóga a horvátországi Fiumében, az Ivan Filipović utcában, a korábbi Galvani utcában (a Közgazdaságtudományi Karral szemben) található. 1931-ben készült el, hogy kielégítse az ortodox zsidók igényeit, akik kisebbségben voltak Fiumében a nagy zsidó közösséghez képest, amely a fenséges fiumei Nagy Zsinagógában gyűlt össze (1903-ban épült, és a nácik 1944-ben lerombolták). A kivitelezést Angyal Győző és Pietro Fabbro építészekre bízták. A zsinagóga egyszerű, háromosztatú homlokzata vörös téglából és kőlapokból épült központi testtel, ablakain Dávid-csillagra utaló díszítés látható. A belső tér egyetlen helyiségből áll, a női karzat erkélye a bejáratra néz.

https://en.wikipedia.org/wiki/Rijeka_Orthodox_Synagogue

Az ortodox zsinagóga egyike azon kevés zsinagógának Horvátország területén, amely túlélte a holokauszt pusztítását. A templom azért maradt állva, mert a náci megszállás alatt lőszerraktárként használták, míg a fiumei nagy zsinagóga 1944. január 25-én elpusztult. A háború után így a kis ortodox zsinagóga adhatott otthont a kevés túlélő rijekai zsidónak abból a néhány évvel korábban még virágzó, több mint 2000 tagot számláló közösségből.

Trieszt

Az osztrák uralom alatt, 1908 és 1912 között épült, és Ruggero és Arduino Berlam építészek kézjegyét viseli a trieszti zsinagóga, amely látványosan mutatja be a zsidó közösség befolyását a város gazdasági és kulturális életében az 1900-as évek elején. Berlam sikeresen leküzdötte az alaprajzi elrendezés nehézségeit egy téglalap alakú épület létrehozásával, amelyet egy főkupola, három félkörív és egy négyzet alapú torony fed. 

https://en.wikipedia.org/wiki/Synagogue_of_Trieste

Fontos kiemelni, hogy a trieszti zsinagóga mennyiben különbözik a közép-európai zsinagógák építésénél alkalmazott megoldásoktól, és azon ritka esetek egyike, ahol a bazilika mintája közvetít és alkalmazkodik a zsidó kultuszhoz és szertartásokhoz. Az építés rendkívüli bonyolultsága, valamint az építkezés során bevezetett technikai újítások a trieszti templomot a huszadik század eleji olasz építési technikák történetének egyik legfontosabb példájává teszik. A templom három hajóra tagolódik, amely egy fenséges apszisban csúcsosodik ki, aranyozott mozaikboltozattal. Az egész csarnok egy monumentális arénára néz, amelynek aranyozott rézajtói egy rózsás gránit újságtartó állványon nyugszanak, amely a törvénytáblák négy oszlopát hordozza. A második világháború alatt a zsinagógát lerombolták, és a náci megszállók könyvek és műtárgyak tárolására használták. Ezen a galérián, a bejárati ajtó fölött és egy hordó boltozat alatt egy nagy orgona található Dávid-csillagokkal keretezett sípokkal.

A zsinagógát 1942-ben bezárták a fasiszta rezsim faji törvények bevezetése után. A fasiszta osztagok feldúlták, később, a náci megszállás alatt pedig a zsidó házakból elkobzott műtárgyak és könyvek raktáraként használták. A közösség rituális ezüstjei megmenekültek a fosztogatástól egy ügyes rejtekhelynek köszönhetően, amely egyébként az épületben volt. Amint a háború véget ért, a zsinagóga újra kinyitott. Ma Európa egyik legnagyobb és legfontosabb zsidó imahelyeként tartják számon.

Modena

A modenai zsinagóga 1873-ból származik, és az egyik legnagyobb zsinagóga egész Olaszországban. A Piazza Giuseppe Mazzini tér, az ősi zsidó gettó szívében található.

https://www.atlasobscura.com/places/modena-synagogue

Az épület gyönyörű belső tere világos és díszes. A kupolás mennyezet élénk kékre van festve, és mindenütt aranyszínű csillagok vannak elhelyezve, amelyek a Tóra azon parancsolatát hivatottak szimbolizálni, hogy szaporodjatok és sokasodjatok.

Bár a zsinagógát Benito Mussolini fasiszta diktatúrája alatt bezárták, az építményt nem bántották, és a zsinagóga így különleges mód enged bepillantást a második világháború előtti európai zsidó életre. A holokauszt idején a modenai zsidóka koncentrációs táborokba küldték, míg sokan mások elmenekültek. A háború után a modenai zsidó közösség mintegy 470 tagról 185-re zsugorodott.

Szaloniki

A zsinagógát a Buchau városából származó Ernst Loewy (1878-1943)[1] építész tervezte. zsinagóga építése 1925-től 1927-ig tartott. A finanszírozás a Jugoszláv Királyság monastiri zsidóinak köszönhető.

Ezek a családok a balkáni háborúk (1912-1913) és az I. világháború (1914-1918) idején menekültek el Monastirból, és Szalonikiben telepedtek le, létrehozva saját egy saját kehilát a nagyobb zsidó közösségen belül. A monastiri zsinagóga az utolsó a szaloniki zsinagógák nagy hagyományában, amelyek nevükben a gyülekezeti tagok származási helyét viselik (Askenáz 1376, Majorka 1391, Provincia 1394).

A II. világháború alatt a zsinagógát a Vöröskereszt foglalta le, így sikerült megmenteni. 1978 júniusában egy földrengés súlyosan megrongálta az épület szerkezetét. A görög kormány helyreállította, és ma elsősorban a főünnepek idején használják. 2016-ban fejeződött be a zsinagóga történelmi helyreállítása.

A zsinagóga ma már nem működik rendszeresen, a belvárosi Tsimiski utcában van egy új, a rabbinátussal és a Thesszaloniki Zsidó Hitközség irodáival közös zsinagóga, ami a közösség szolgálatában áll. A zsidó múzeum is ennek az új helyszínnek a közelében található.

Athén

Jelenleg Athénban él a legnagyobb zsidó lakosság Görögországban. Réges-régen, miután Bizánc bekebelezte a klasszikus görög birodalmat és a Római Keleti Birodalmat, Athén nem volt kedvező hely a zsidók számára. Attól kezdve, hogy az ókori Agora zsinagógát az V. században lerombolták, egészen a XIX. századig az athéni zsidó közösségnek nem volt zsinagógája.

A második világháború kitörésekor mintegy 3000 zsidó élt a városban, és ez a szám a német hatalomátvétel után az Észak-Görögországból menekülő zsidókkal tovább nőtt. Athén az olasz megszállási övezetben volt, ami több időt adott a város zsidóinak, hogy felkészüljenek a túlélésre. Az erős ellenállási mozgalomnak, a görög ortodox egyház intézkedéseinek és az athéni főrabbi előrelátásának köszönhetően a városszerte elrejtett és bújtatott zsidók többsége megmenekült a holokauszttól. Jelenleg körülbelül 3000 zsidó él Athénban, akik két működő zsinagógát használnak, mindkettő ugyanazon az utcán található: a Bet Salom zsinagógát és a szemközti román stílusú „Ioanniotiki" zsinagógát.

A „Ioanniotiki" zsinagóga. Forrás: https://synagogues-360.anumuseum.org.il/gallery/ioanniotiki-synagogue/

Ez utóbbi neoklasszikus stílusban épült, hófehér homlokzattal és krémszínű díszlécekkel. Fekete kovácsoltvas erkélyek és korlátok futnak végig a zsinagóga teljes homlokzatán, melyek egy térkövekkel és széles napernyőkkel kialakított teraszt ölelnek körül. A tágas imaterem is modern neoklasszikus stílusban van berendezve, zsidó szimbólumokat illesztve a dizájn szerkezetébe. A nyugati falon lévő tóraszekrény gyönyörűen faragott, három tónusú fából készült, melybe belefaragták és arannyal vonták be a fontos zsidó elemeket. A bimát fa panelek veszik körül, az elülső részen egy sötétebb, díszes fadarab, amelyen egy menóra és más látványosan szép faragványok láthatók, amelyek aranyozottak.

Bet Salom (Athén). Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Beth_Shalom_Synagogue

A Bet Salom zsinagóga 1935-ben épült fehér pentelei márványból, építészeti stílusában a görög hagyományokat idézi. A zsinagógát jelenleg Gabriel Negrin rabbi vezeti.