A szerelem és a hűség: Celofhád lányai Áv havában – Jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma este 20 óra 09 perckor köszönt be, a királynő holnap este 21 óra 22 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt a honlapunk, a Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából ezen a héten a MÁTOT-MÁSZÉ dupla hetiszakaszt olvassuk. Mindenkinek jó szombatot kívánunk!

Hetiszakaszunkban a Tóra-értelmező nők megházasodnak, hogy utódaik szabadon szerethessenek. Ez a fontos lépés az Izrael iránti hűség jutalma. 

Celofhád lányai, ismeretesen, fontosnak tartották tudni, örökölhetnek-e édesapjuk után majd földet Izrael országában, amikor már ott fognak lakni a zsidók. Ők hittek abban, hogy Isten megtartja az ígéretét, őket állítja szembe ezért a hagyomány a kémekkel, fiúk a lányok ellen. És a lányok bizonyulnak sokkal bátrabbnak, vagyis hívőbbnek. A kémek félnek és emiatt kell negyven évig bolyongania a sivatagban Izrael népének, a lányok azonban örökségükről beszélnek már a leendő Izraelben. És örökölhetnek is, dönt az Örökkévaló. 

A Tóra negyedik könyvének záró hetiszakaszában Celofhád lányai megházasodnak, ez pedig új tulajdonviszonyokat teremt. Az ő gyermekeik majd az ő földjüket öröklik, de apjuk törzsébe tartoznak, tehát az ő törzsükből kikerül a föld, megrövidülnek majd. Ezért csak saját törzsbélihez mehetnek hozzá, máshoz nem Izráel közösségéből. Hogy a törzsi vagyon ne menjen veszendőbe. Így is lesz. 

Csak egy következő nemzedék hozza majd rendbe végül ezt is. 

Eltörlik később ezt a korlátozást, ez az első nagy esemény, amely az eltörlés évfordulóját, Áv havának 15-ét a szabad szerelem ünnepévé teszi. 

Celofhád lányainak hűsége Izrael közösségéhez, földjéhez lehetővé tette jogi emancipációjukat, azt, hogy nőként is örökölhessenek földet. És az ő utódaik az ő nyomaikban járva lehetővé tették, törvénnyé Izraelben, a szabad szerelmet, hogy a gyászos Áv havából a vigasztaló Áv hava szülessen meg. Hogy a törzsi szempontokon felülkerekedjen a szerelem egyetemessége és korlátlansága. 

Békés szombatot kívánunk!

Vári György írása