Szeptember 21-én, vasárnap avatták fel Dr. Deutsch Zsuzsanna, a Mazsihisz Szeretetkórház néhai főigazgatójának sírkövét. A doktornő közel négy évtizeden át szolgált az intézményben, amelyet 21 éven keresztül vezetett, és munkájával több ezer embernek nyújtott segítséget. Az avatáson fia, Rosta Márton, a család több tagja és kollégái mellett részt vett Dr. Prof. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, Keszler Gábor, a MAOIH elnöke, valamint Dr. Verő Tamás főrabbi, akik szakmai és személyes emlékeiket idézték fel a doktornőről.
„Mint kolléga és
Zsuzsa nagy tisztelője, mindig őszinte, tiszteletteljes kapcsolat volt
közöttünk” – emlékezett Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke egykori
kollégájára.
„Zsuzsa a közösség meghatározó tagja volt. Miután leköszönt a Szeretetkórház éléről, továbbra is napi szinten figyelemmel kísérte az intézmény mindennapjait. Ő is, én is olyan vidéki zsidó családból származunk, amely keményen megszenvedte a holokausztot: családjaink nagy részét elpusztították, a háború után alig maradt élő rokonunk. A 40-es években szüleinknek arról kellett dönteniük, hogy előre tekintenek, családot alapítanak és megélik a ’normális’ hétköznapokat, vagy belevesznek fájdalmukba. Szülei az életet választották – és ezzel őt is és testvérét Gyurit is.
Zsuzsa unokája és fia Rosta Márton
Zsuzsa életét
végigkísérte a ragaszkodás ahhoz a helyhez, ahonnan származott, és ugyanilyen
erősen kötődött a zsidóságához is."
Prof. Dr. Grósz Andor és Rosta Márton
„Zsidó orvos volt
– a kifejezés minden pozitív jelentését magában hordozva. A betegeinek élt.
Negyven évig dolgozott a Szeretetkórházban, amelynek 21 éven át főigazgatója
volt. Hivatástudata a mindennapjait is meghatározta” – idézte fel kollégáját
Prof. Dr. Grósz Andor.
Idén befejezzük a
Mazsihisz Szeretetkórház teljes felújítását, amelyben Zsuzsának óriási szerepe
volt. Ő alakította ki azt az intézményi alapállást, azt a szemléletet, amelyben
a betegek bizalommal fordulhatnak az ott dolgozókhoz, ahol a családtagok jó
érzéssel bízhatják rájuk hozzátartozóikat, tudva, hogy maximális figyelemmel
vigyáznak rájuk.
Köszönet jár neki
mindazért, amit tett – nemcsak a kórházért, hanem a közösségért,
mindannyiunkért” – zárta személyes hangú beszédét Prof. Dr. Grósz Andor.
Keszler Gábor, a Maoih elnöke elmondta, számtalan élmény fűzi Zsuzsához, a sírkőállítás alkalmával azonban egy tórai tanítással emlékezett rá.
„A tórában az van írva: és ha pörlekednek férfiak, és az egyik megüti a másikat, és az nem hal meg, de ágynak esik, vagy felkel és jár az utcán mankóján, akkor büntetlen legyen, aki megütötte, csak mulasztását téríttesse meg, és gyógyíttassa meg. A tóra öt kártérítési esetet sorol fel. Egyik ezek közül az orvosi költség. Az orvosnak pedig engedélye van a gyógyításhoz.”
Dr. Verő Tamás és Keszler Gábor
„Ahogy a fa sem nő meg, ha a földet nem trágyázzák, és nem szántják, ahogy a fát locsolni és gondozni kell, hogy éljen, úgy az ember teste is olyan, mint egy fa. Az ember trágyája a gyógyszer, és az ember földművese az orvos. Micva-e gyógyítani? Igen, része az életmentésnek. Az orvos az Isten küldöttje. Isten megáldja az orvost ebben a világban és a következőben is.”
Orvos és gyógyító volt, a szavak legnemesebb értelmében. Nagyon sokan vannak, nagyon sokan vagyunk, akik valamilyen módon hálával tartozunk neki, és hálával is emlékezünk rá. Gerontológiai és geriátriai központ jött létre a kezei alatt. A Szeretetkórházban töltött közel négy évtizedes pályafutása alatt ezreknek adatott meg a gyógyulás vagy a méltó alkony Zsuzsa munkájának, szakmai és emberi hozzáállásának köszönhetően. Barátai és tisztelői mostantól nem tudnak úgy elmenni a temetőből, hogy ne tegyék le az emlékezés követit.
Dr. Verő Tamás főrabbi személyes emlékeket idézett fel a sírkőállítás alkalmával.
Az Örökkévaló küldöttjéről beszélünk, egy budapesti orvosról, aki rengeteget tett a zsidó közösségért. Zsuzsa egy modern, ortodox, ugyanakkor szekularizált, polgári zsidó közegben élt, nyitott, értelmiségi attitűddel. Hétköznapjait is ebben a világban, e szellemiség szerint élte minden nap.
Dr. Verő Tamás főrabbi
Nem volt színházi premier, operaelőadás vagy művészfilm-fesztivál, amelyet kihagyott volna. A Pozsonyi úti Láng Téka könyvesboltban is jól ismerték: minden új könyvet félretettek neki, amelyről úgy gondolták, érdekelheti. Minden közéleti és kulturális folyóiratot rendszeresen olvasott. Tavaly augusztus–szeptember fordulóján azonban családja észrevette, hogy az újságok gerince nem törik meg, a folyóiratok olvasatlanul hevernek a padlón. Tudták, hogy baj van, hogy Zsuzsának is végesre rendelte az Örökkévaló a földi létet.
„A sírkőavatással ma megálltunk egy pillanatra. Aztán folytatódik az utunk – és ezen az úton ő mindig ott lesz szerettei és egykori betegei gondolataiban, szívében. Ezért is imádkoztunk ma valamennyien.”
Fotók: Ritter Doron / Mazsihisz
