Tudástár: Összesen már tizennégy zsinagóga járható be virtuálisan a honlapunkon

2024. Március 04. / 21:09


Tudástár: Összesen már tizennégy zsinagóga járható be virtuálisan a honlapunkon

A Mazsihisz.hu Kultúrkincs című aloldalán a virtuálisan is bejárható zsinagógák sorába felkerült az albertirsai és a kisvárdai zsinagóga is, azaz immár mindkét épületet megnézhetjük háromdimenziós technikával. Ezzel összesen már 14 zsinagógát tekinthetnek meg kívül-belül az internet segítségével. 

Két évvel ezelőtt a Cödoko Alapítvány és a Mazsihisz (a magyar állam és a Zsidó Világkongresszus támogatásával) közösen dolgozott ki egy projektet, amelynek keretében háromdimenziós technikával bejárható zsinagógák, innovatív adománygyűjtő felület, zsidó örökségtár, kulturális tudáskincs és számos pedagógiai segédlet került föl a Mazsihisz honlapjára. A projekt ötletgazdája és vezetője a Cödoko Alapítvány elnöke, Horváth József, a Mazsihisz akkori alelnöke volt. 

A Kultúrkincs című blokk Tudástárában a legmodernebb háromdimenziós fényképezési technikával olyan platform érhető el, ahol belülről is megcsodálhatjuk a zsinagógákat, sőt, az adott információs pontokon hasznos ismeretanyagot is kapunk. (A Kultúrkincs blokkot a honlapunk jobb szélén lévő négy „csempe” egyikére kattintva érhetik el.) 

Mostantól immár 14 zsinagóga járható be honlapunkon virtuálisan, hiszen fölkerült a Tudástárba az albertirsai és a kisvárdai zsinagóga is.

A Pest vármegyei Albertirsán található egykori zsinagóga a város legrégebbi műemléképülete: 1807-1809 között épült klasszicizáló, késő barokk stílusban. A vészkorszak utáni évtizedekben gabonataktárként, majd tollfeldolgozó üzemként használták, majd sokáig üresen állt. A Norvég Alap támogatásával, csaknem 300 millió forintból állították helyre Varga Noémi (Numbernow) tervei alapján, az épület 2017 óta kulturális rendezvényeknek ad otthont Művészetek Háza néven. 

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kisvárdán a XVIII. század közepén még csak egy zsidó család élt (név szerint Salamon György és felesége), 1754-ben öt családot  írtak össze. Az Esterházy grófoknak köszönhetően 1871-re már 1328 zsidó lakosa volt a városnak.  Kisvárda első rabbiját Weinberger Ábrahám Izsáknak hívták, aki 1844-től szolgált itt, az ő ténykedése alatt kezdődött meg az anyakönyvezés. Az első, 1801-ben emelt zsinagóga épülete már nem áll, a jelenlegi zsinagógát 1902-ben avatták föl.

Címlapkép: a kisvárdai zsinagóga homlokzata

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kultúra
Ritter Doron: Az én Budapestem
2024. December 13. / 13:23

Ritter Doron: Az én Budapestem

Közélet
Téli szünet a NÜB-irodában
2024. December 04. / 15:02

Téli szünet a NÜB-irodában