Zenés vasárnap a BZSH Nagy Fuvaros utcai zsinagógájában

Elsősorban szeretnék köszönetet mondani a zsinagóga és az Emberbarát Egylet elnökének, Streit Sándornak – a program szervezőjének – szívélyes invitálásáért, amelynek köszönhetően a múlt vasárnap részese lehettem egy felejthetetlen előadásnak. A csaknem telt házas közönség lelkesedése mindezt vissza is igazolta: minden egyes operaária és kántorprodukció után hatalmas tapsvihar töltötte be a zsinagógát – Gál Juli írása.

A műsor házigazdája a gyönyörű orgánumú színművész, Garai Róbert volt. Köszöntőjében elmondta, hogy a zsinagóga fennállásának 100. évfordulója alkalmával tartott megemlékezés rámutatott arra, milyen fontos a tanulás, az elmélyülés és az ima mellett a zsidó szellemiség kulturális sokszínűsége is. Ennek méltó példája ez a rendezvény – A dal a lélek repülése – melynek főszereplői Tarnóc Daisy Laura operaénekes és Zucker Imánuel, a BZSH Bethlen téri zsinagógájának főkántora, az OR-ZSE művésztanára voltak. Zongorán Bárkányi Éva és Neumark Zoltán működtek közre. A műsor kezdete előtt Garai Róbert egy, a hetvenes évekből származó anekdotával mosolyt csalt a közönség arcára, majd bemutatta a két főszereplőt.

Tarnóc Daisy Laura zenei útja a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban indult, majd a Debreceni Egyetemen szerzett alap- és mesterdiplomát Magyar Gabriella tanítványaként. Számos mesterkurzus segítette fejlődését, olyan neves művészek irányításával, mint Miklósa Erika, Kovács Ágnes, Elisabeth Scholl, Claudia Visca professzor, Prof. Dr. Temesi Mária vagy Alessandro Pagliazzi karmester. Az elmúlt években több nemzetközi versenyen is sikerrel szerepelt, célja pedig szólókarrierjének erősítése és művészi arculatának tudatos építése.

Zucker Imánuel pályafutása során több világhírű kántorral lépett fel – köztük Shai Abramsonnal, Moshe Sternnel (zcl), Nissim Saállal, Chaim Sternnel, Ávrahom Kirschenbaummal, Yoni Rose-zal és Elli Yafféval – hazai és nemzetközi helyszíneken egyaránt. Állandó fellépője az Újpesti Városnapok kántorkoncertjeinek is. Repertoárja rendkívül sokszínű: liturgikus művek, zsoltárok, jiddis dalok és modern izraeli szerzemények egyaránt szerepelnek előadásaiban.

A művészek elmondása szerint műsoruk összeállítását a hit, az érzelmek találkozása, a szeretet, a szerelem, az elmúlás, az emberi kapcsolatok és a Teremtő közelsége inspirálta. Ezek a motívumok végigvonultak az egész esten.

Az esemény Zucker Imánuel előadásában Lewandowski Má Tovu című művével kezdődött – az ősi zsidó ima hálát és lelki felkészülést tükröz. Ezt követően Tarnóc Daisy Laura Offenbach vígoperájából a Manuelita áriát adta elő, könnyed humorral és szeretetteljes hangulattal. A főkántor ezt követően Israel Meyer Japhet 128. zsoltárát, a Shir hamaalot-ot énekelte, mely a családi otthon harmóniáját és áldását idézte meg.

A szoprán művésznő ezután Verdi Trubadúr című operájából Leonora nagyáriáját, a Tacea la notte placida… Di tale amor című részletet tolmácsolta, mely a romantikus opera egyik legérzelmesebb pillanata. Ezt Zucker Imánuel megható jiddis dala, a Kindern Yorn követte – Mordkhe Gebirtig nosztalgikus visszatekintése a gyermekkór egyszerű, de elmúló világára.

Az est egyik csúcspontja Tarnóc Daisy Laura előadásában Dvořák Rusalka című operájának világhírű Holdáriája volt, amely lírai szépségével mélyen megérintette a hallgatókat. A főkántor ezt követően Yakov Shwekey Möheiru Hasém című művét adta elő, amely az esküvői áldások örömét és vidámságát idézi.

Az operaénekesnő ezt követően Landon Ronald angol zeneszerző dalciklusából, a Cycle of Life-ból énekelt több részletet – a gyermeki ártatlanságtól az elmúlás melankóliájáig vezető, bensőséges zenei utazást. A mű a brit dalrepertoár ritkán hallható, mégis különösen értékes gyöngyszeme.

Zucker Imánuel előadásában a világhírű Capua-dal, az O’ sole mio is felhangzott, amely az időtlen szerelmi boldogság himnuszaként zárta a szólisták szólóprodukcióit.

Az est zárásaként két duett hangzott el: a Hajnal–Alkony és a közönség által különösen kedvelt Tumbalalajka. A hallgatóság szűnni nem akaró vastapssal köszönte meg a művészek, a kiváló zongorakísérők, a műsorvezető és a zsinagóga vezetőségének áldozatos munkáját.

A program végén Streit Sándor mondott köszönőbeszédet, amely méltó lezárása volt ennek a csodálatos zenei élménynek.