Amikor összegyűlünk, és együtt létrehozunk valamit, egymást ünnepeljük

Április 17-én, szerdán este 7 órakor egy egészen különleges zenei utazásra invitálja önöket a három, számos díjjal kitüntetett, világszerte ismert és elismert énekesnő: Bognár Szilvia, Paár Julcsi és Szalóki Ági. Az ilyen formában még sosem látott és hallott műsort kifejezetten az idei Pészahfesztre állították össze, ami a szefárd zsidó zene köré épül. A dalokat pedig a kortárs magyar irodalmi élet kiemelkedő alakja, Karafiáth Orsolya, szintén kimondottan erre az alkalomra írt szövegei fognak össze, amiket ő maga, személyesen ad elő ezzel is emelve az est fényét.

Jöjjenek el, töltsünk együtt Pészah közeledtével egy felejthetetlen estét a Rumbach Zsinagógában, ezzel az egyszeri és megismételhetetlen előadással.

A négy művésznő – sűrű programjaik között – válaszolt Seres Flóra kérdéseire a koncert kapcsán.

Próba közben

Ha jól tudjuk, kifejezetten a PészahFesztre összeállított főleg szefárd dallamok köré épül az április 17-i koncert műsora. Milyen kötődésetek van a szefárd zenéhez, dalokhoz?

Bognár Szilvi: A szefárd dalokra való rátalálásom épp egy, a Pészah ünnepéhez is kötődő és a szefárdok körében igen közkedvelt, de szerintem megunhatatlanul gyönyörű énekkel kezdődött, ez a Morenica. Nem csupán a dallam szépsége nyűgözött le, de a szöveg is, amely Salamon könyvének néhány sorára vezethető vissza: „Én barna vagyok, de szép (...). Ne nézzétek, hogy milyen barna vagyok, a nap sütött le engem.” A középkor legszebb illuminált kódexei közé tartozó Arany Haggada kéziratban is megtalálható, amely 1320 körül készült Barcelonában. 

Paár Julcsi: Én eddig csak külső élvezője voltam a szefárd zenének, de már nagyon korán megismerkedtem vele, gyerekkoromban is gyakran hallgattam különböző világzenei előadókon keresztül. Énekelni ilyen formában és ezen a nyelven most fogok először, bár a zsidó kultúra szefárd dalainak spanyol nyelvű szövegeiből egy keveset már volt alkalmam élőben előadni korábban.

Szalóki Ági: Nagyjából 25 évvel ezelőtt fedeztem fel Ruth Yaakov egyik lemezét, és anno a Besh o droM együttessel repertoáron is volt az egyik dal, ami ezen az estén is el fog hangzani. Később egy izraeli utam során fedeztem fel Yasmin Levy, majd Noa (Achínoam Níní) énekeseket. Nagyon különleges az, hogy egy ilyen szép, gazdag, zenei kincsű világ, gyakorlatilag Spanyolországtól kezdve egészen Bulgárián át Görög- és Törökországig megtalálható és fellelhető. A különböző országokon át a különböző népek zenéivel összefonódott, és mindenhol felszedett valamit a helyi hatásokból, de mégis nagyon karakteresen szefárd zsidó maradt. Nagyon szép megismerni ezt, hogy melyik kultúra hogyan hatott ezekre a szép dallamokra.

Karafiáth Orsi: A dalok bennem is élnek, a Szól a kakas már legutóbb egy barátom temetésén is elhangzott, együtt énekeltük. De a szefárd dallamok erejét amúgy sem kell bizonygatni. És nem kell hozzá vallásosnak lenni, magam sem vagyok az. 

Jegyvásárlás a képre kattintva

A koncertetek Pészah ünnepe köré épül. Van-e valamilyen személyes kötődésed, emléked ehhez az ünnephez? Szoktad-e tartani, ünnepelni?

P.J.: Pészah ünnepét bár tartani nem szoktam, de a kereszténység és keresztény hagyományok kapcsán már gyerekkoromban a hittanórákon megismerkedtem ezzel az ünneppel, hiszen nagyon szerettem a bibliai történeteket. Nagyon szeretem a hagyományokat, nagyon szeretem tartani és ápolni is őket, és nem csak azokat, amiket gyerekkorom óta hozok magammal és tartunk, hanem nagyon szeretek újakat megismerni, és újakat kialakítani már az én családommal is. A Pészah ünnepéhez is ebben a szellemben állok hozzá, és nagyon boldog vagyok, hogy idén ebben a környezetben kerülhetek még közelebb a pészahi hagyományokhoz.

Sz. Á.: 12 éves korom óta egy olyan család része is vagyok, ami hagyományosan üli a nagy zsidó ünnepeket is, így azóta számos alkalommal ünnepeltem a Pészahot, többször meghívottja voltam például a Bét Orim reform zsidó közösség Pészah ünnepeinek is. Nagyon szeretem ezeket a szertartásokat, szeretem végighallgatni a történeketeket, a kérdéseket, a válaszokat, és nagyon örülök, hogy ebben is lehetett és lehet részem, és ezáltal is több vagyok. Bár katolikus vagyok, és vallásos is, de nagyon örülök annak, hogy egy kicsit szinte “tiszteletbeli zsidó” is lehetek, hogy a nevelőapám magával vitt ezekre az eseményekre. 

Volt már olyan alkalom, hogy így, ebben a felállásban léptetek fel, vagy ez az első alkalom? 

B.Sz.: Elsősorban Ágival énekeltem, de párszor már Julcsival is voltak közös alkalmaink, ez a felállás viszont most debütál, pláne Orsival karöltve.

Sz.Á. Az, hogy ennyire önállóan hárman, szefárd zsidó dalokkal lépjünk fel, ilyen még nem volt, ez most lesz először. Nagy örömmel tapasztalom, hogy szépen szólunk együtt újra és újra, és hasonló az ízlésünk, és szinte meg sem kell beszélnünk dolgokat, mert nagyon hasonlóan is gondolkodunk.

P.J.: Ágival és Szilvivel már énekeltünk együtt, méghozzá Kiss Anna verseket Kiss Ferenc megzenésítésében, ami egy nagyon izgalmas utazás volt, ott szoktunk össze, de ebben a felállásban még nem voltunk egy színpadon. A kapcsolatunk viszont nagyon régre nyúlik vissza, nem is tudom mióta tart ez a barátság: mert bátran mondhatom, hogy ez az intim közeg, ezek az érzékeny pillanatok a színpadon, és a próbákon egy igazán mély és különleges barátságot hoznak létre köztünk. 

Karafiáth Orsival még nem volt szerencsém találkozni, de néhány éve nagyon beleszerettem az írásaiba, és elképesztően megörültem, amikor megtudtam, hogy ő lesz a moderátor, kísérő a dalaink közt, mert kijelenthetem, hogy jelenleg ő a kedvenc kortárs magyar költőm, nagyon várom, hogy ilyen formán együtt dolgozhassunk!

K.O.: Én még nem dolgoztam velük, de mindegyiküket ismerem és szeretem a munkásságukat. Három különleges hang, három különböző karakter, remélem, jó negyedik leszek mellettük. 

A dalok közti kísérő, kiegészítő szövegeket te magad, kifejezetten erre az alkalomra írod, és mondod el a közönségnek április 17-én. Mennyiben más egy olyan alkalomra írni, ami egyszeri és élő, mint más felületekre, helyekre? 

K.O.: Egy-egy ilyen felkérést olyan alkalomnak tekintek, ami különleges inspirációkat adhat. Ilyenkor általában olyan témák, gondolkodási irányok, hangulatok, momentumok vetődnek fel, amik amúgy egyáltalán nem, vagy csak periférikusan kerültek a látókörömbe. Ezekben pedig lehetőséget látok arra, hogy szélesítsem a látókörömet és a saját világomhoz megkeressem a kapcsolódásokat. Szeretek együttműködni, mert számomra a másik művész, vagy egy teljesen más területről érkező gondolkodó, vagy civil új levegőt hoz a terembe. De mindig úgy írok ilyenkor, hogy azt később fel tudjam használni készülő munkáimba. Olyan is volt már, hogy egy-egy alkalmi anyag tíz évvel később talált helyet egy nagyobb munkámban.

Van valamilyen üzeneted a közönség számára, akik eljönnek majd április 17-én?

B.Sz.: Aki eljön, az egy egészen különleges utazáson vehet részt, egy egészen különleges kultúrában, az egészen biztos, hogy ez egy zeneileg nagyon sokszínű műsornak ígérkezik.

P.J.: Szerintem nagyon különleges pillanatok azok, amikor nem a mindenki által képviselt, jól bevált anyagokat, dalokat hallják a nézők, hanem egy olyan egyszeri és megismételhetetlen pillanatnak lehetnek részesei, ahova mindenki hozza önmagát külön-külön, és ez ott élőben, a színpadon találkozik és áll össze egy egésszé a zenén keresztül. 

K.O.: Minden közös élmény ünnep és a hagyományok segítenek abban, hogy ezeket a pillanatokat megélhessük. Amikor összegyűlünk, és együtt létrehozunk valamit, egymást ünnepeljük: alkotóként és befogadóként egyaránt. 

Április 17. szerda, 19:00 óra
Bognár Szilvia, Paár Julcsi és Szalóki Ági szefárd koncertje a Rumbach Zsinagógában
Közreműködik: Karafiáth Orsolya, valamint Födő Sándor (ütőhangszerek, billentyűs hangszerek), Kovács Zoltán (bőgő) és Mester Dániel (szaxofon), Csókás Zsolt (gitár). Hangszerelés: Kovács Zoltán.