Simon Böske, az első Miss Hungária – egy zsidó lány, aki királynő lett

Ha manapság szépségversenyeket emlegetünk, talán keveseknek jut eszébe Simon Böske neve. Pedig a 20. század elején egy zsidó származású fiatal nő, aki bájával, intelligenciájával és méltóságteljes megjelenésével emelkedett ki a tömegből, nemcsak a magyar szépségkirálynői címig jutott, hanem a nemzetközi porondon is elismerést aratott. A huszadik század zavaros időszakában ő volt az első Miss Hungária, sőt, 1929-ben Európa szépe is.

De ki is volt valójában Simon Böske?

1909. február 21-én asszimilálódott, zsidó családban született Nagykanizsán. Édesapja gyógyszerész volt, a család értelmiségi közege komoly hangsúlyt fektetett a műveltségre, az udvariasságra és a tisztességre – olyan értékekre, amelyek Böskét is végigkísérték életútján. E korban a magyarországi zsidóság egy része már aktívan integrálódott a polgári társadalomba.

Simon Böskét már 16 éves korában felfedezték, amikor a Színházi Élet Korzó szépe címmel hirdetett versenyt. Keszthely után ő lett a Balaton Tündére is, majd 20 évesen, 1929-ben 218 jelölt közül nyerte meg a Miss Hungária szépségversenyt. Győzelme Márai Sándort is megihlette, aki óva intette a lányt a rivaldafénytől. 

"Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlenegy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. Hát még egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?” – írta Márai.

Miután Böske megnyerte a magyarországi versenyt, történelmet írt azzal, hogy hazánkat képviselte az európai döntőn, ahol a kontinens legszebb nőjének választották. Párizsban 16 lány közül nyerte el az Európa legszebbje címet. A győzelem magát a szépségkirálynőt is meglepte. Korabeli tudósítások szerint, mikor kihirdették az eredményt, Böske csak így reagált: „Ne csináljanak nekem viccet, mert a Dunának megyek!”
Miss Európa és Miss Amerika között szintén Franciaországban zajlott le a világszépe erseny, ám a zsűri nem tudott dönteni közte és Ella Van Hueson között, így az ötvenezer frankos fődíjat végül elfelezték.

Miss Európa (balról) és Miss Amerika a Miss Universe döntőjén Deauvillben, a verseny szervezőjével

Böske sikere nem csupán a külsejének, hanem kedvességének és természetes eleganciájának is köszönhető volt. A magyar sajtó ünnepelte, de külföldön is címlapokra került – hirtelen mindenki ismerte a nevét. Franciaországi győzelme után hollywoodi filmszerepekkel keresték meg, hírességek keresték a kegyeit, találkozott többek között a francia köztársasági elnökkel és a monacói herceggel is. Zsidó származása miatt kapott azonban támadásokat is, egyesek a Miss Palesztina gúnynévvel illették. Böske mindezek ellenére hazajött, a Keleti pályaudvaron pedig éltető tömeg fogadta. Ám nem mindenki a lány ünneplésére érkezett.

"Nem vagy magyar!" – kiabálta be valaki a nyitott autóban ülő szépségkirálynőnek.

Egy rövid időre még Horthy Miklós kormányzó és felesége is találkozott vele. A találkozó során Horthy arról faggatta a szépségkirálynőt, vajon jutott-e ideje a párizsi verseny után ellátogatni a Riviérára – mert hát az „olyan gyönyörű”.

Simon Böske Miss Európaként a címlapokon. Fotók: Arcanum/Színházi Élet

Az élet más területén is hamar rátalált a boldogság: egy tehetős posztógyáros, Brammer Pál oldalán találta meg a szerelmet. Esküvőjük nagy eseménynek számított a társasági életben, a korabeli sajtó részletesen beszámolt róla, és úgy tűnt, semmi sem állhat közéjük és a boldogságuk közé. Ám 1935-ben váratlan fordulat következett: Simon Böske – Európa szépe – hűtlenségre hivatkozva beadta a válópert. A válás viszonylag gyorsan és közös megegyezéssel zárult, új élet kezdődött – immár külön utakon. A szépségkirálynő azonban nem maradt sokáig egyedül: második férje Jób Dániel lett, a Vígszínház művészeti vezetője.

A 20-as évek alkonya azonban nem csupán a csillogásról szólt. Bár a dicsőség pillanatai álomszerűnek tűnhettek, Simon Böske története itt nem ért véget. Zsidó származása miatt hamar a korabeli antiszemita sajtó kereszttüzébe került, és immár nemcsak bekiabálásokat kapott; az életben maradásért küzdött. Férjével együtt bujkálni kényszerült, és csak a szerencsének köszönhette, hogy elkerülte a deportálást; mindketten túlélték a holokausztot és a Rákosi-korszakot. Ám az egészségük jelentősen megromlott. Böskénél agysorvadást állapítottak meg, utolsó éveiben már képtelen volt beszélni és mozogni. 1970-ben, mindössze 61 éves korában hunyt el Budapesten. A Keszthelyről indult szépségkirálynő élete csendesen ért véget – távol attól a reflektorfénytől, amely egykor körülvette.

A szépségkirálynőt azonban sohasem feledték el szülővárosában, Keszthelyen. Emlékét mai napig emléktábla őrzi annak a háznak falán, amelyben született.

forrás: ujsagmuzeum.hu, zaol.hu

Zucker-Kertész Lilla