Mi is az a zsidó művészet?

A zsidó képzőművészet a bibliai Bezalelig nyúlik vissza, akit Isten bízott meg a sátor megalkotásával a pusztában. Azóta a zsidó képzőművészet virágzik, szerte a világon, magán viselve a zsidó vándorlás nyomát. A zsidó művészet a következőképpen kategorizálható: népművészet, mint például a papírmetszetek; rituális művészet – rituális tárgyak művészi megjelenítése; a harmadik kategória pedig az a csoport, ahol a zsidó alkotók vizuális kifejezésmódjának széles skálájával találkozhatunk, a festészettől a szobrászaton át az avantgárd művészetig.

A szavak és eszmék mindig is a zsidó élet középpontjában álltak, de a képzőművészet és a kézművesség is kiemelkedő szerepet játszott a judaizmusban.

A zsidóság művészethez való hozzáállását két, egymásnak ellentmondó tényező befolyásolta: 

 A hiddur micvá – vagyis a parancsolatok megszépítésének – értéke szép rituális tárgyak és szent terek létrehozására ösztönöz, és az ennek némiképp ellentmondó második parancsolat – a "faragott képek" tilalma –, amit egyesek a művészi alkotások tiltásaként értelmeznek, nehogy bálványimádásra használják fel azokat.

Az európai felvilágosodás időszakában a gettók megszűntek, a zsidó művészek pedig világszerte ismert alkotókká váltak. Képzőművészetükben változatos módon kapcsolódtak zsidó identitásukhoz, ám akadt köztük olyan is, aki egyáltalán nem építette be zsidóságát művészi munkásságába. Az ilyen művészek felemelkedésével felvetődött a kérdés, hogy mi a "zsidó művészet", és ez még ma is vita tárgyát képezi. Egyes művészek, mint például Marc Chagall, egyértelműen zsidó örökségükből merítettek munkájukhoz. Mások, például Camille Pissaro számára a zsidóság csak érintőlegesen, sőt lényegtelen volt a munkájuk szempontjából. Függetlenül attól, hogyan definiáljuk a "zsidó művészetet", a zsidó művészek – festők, szobrászok és mások – virágzó közösséget alkottak Észak-Amerikában, Európában és Izraelben is.

Chagall: A menyasszony

A zsidó rituális művészet évszázadok óta áthatja a zsidó otthonokat és zsinagógákat. Ide tartozik a mizrách-tábla, amit az otthon keleti falára helyeznek. Ez a tábla emlékezteti a családtagokat arra, hogy merre irányítsák imáikat; a shiviti, a zsinagóga dísze, amely a figyelem összpontosítására szolgál; és a mikrográfia művészete, amely szent szavak és szövegek felhasználásával történő rajzolást jelent. A rituális művészeti alkotások közé tartoznak a kiduspoharak, mezüzék, gyertyatartók és még sok más. Ezek a tárgyi alkotások egykor a népi vallásosság kifejeződései voltak olyan zsidók által, akik művészeti képzés nélkül dolgoztak. Mára a zsidó népművészet egyre kifinomultabbá vált, mivel általuk immár képzett művészek bontakoztatják ki képességeiket és érzékenységüket.

A XX. század elejétől kezdve Izraelben a képzőművészet a Kelet és Nyugat egyedülálló találkozásának jelképe volt.

A művészi vizuális kifejezés Izraelben 1906-ban a jeruzsálemi Bezalel Művészeti és Kézműves Akadémia megalapításával erősödött meg. Az iskola célja egy "eredeti zsidó művészet" létrehozása volt az európai művészeti technikák és a közel-keleti hatások ötvözésével. Ennek az iskolának a művészei – más művészekkel együtt, akik a kibontakozó vizuális művészeti mozgalom részesei voltak – bibliai jeleneteket ábrázoló festményeket készítettek, amelyek a múlt romantikus felfogását ábrázolták, összekapcsolva a jövő utópisztikus vízióival. Ilyen művészek voltak például Shmuel Hirszenberg, Anna Ticho, Nachum Gutman, Mordecai Ardon és Reuven Rubin.

Részlet az Agam szalonról a Pompidou központban, Párizsban.parkwestgallery.com

Izrael állam formálódásával és „érettebbé válásával” a képzőművészete is fejlődött. Yaakov Agam nemzetközi figyelmet keltett a formák és dimenziók egyedi használatával. Ahogy Izrael továbbra is vonzza a zsidó bevándorlókat a világ minden tájáról, ők magukkal hozzák hátterük és kultúrájuk által formált művészeti képzettségüket és érzékenységüket. Izrael történelme során a képzőművészetet az izraeli és zsidó történelem nehézségeinek ábrázolására és értelmezésére használták.

A my jewish learning alapján, Zucker-Kertész Lilla írása