Milyen négy kérdést teszünk fel a széder estén, és mi rejlik ezek mögött?

A peszáchi széder egyik legikonikusabb pillanata a Ma Nistáná, vagyis a Négy kérdés elhangzása, amelyet hagyományosan az asztalnál ülő legfiatalabb személy mond el. Ez a Maggid rész egyik kiemelt eleme, amely az Egyiptomból való kivonulás történetét meséli el. De miért olyan különleges ez az éjszaka, és milyen válaszokat kapunk a kérdésekre?

A peszáchi széder tele van egyedi és emlékezetes rituálékkal és hagyományokkal. A széder szíve azonban a Maggid rész. A Maggid különböző bibliai és rabbinikus szövegekből álló összeállítás, amelyek az Egyiptomból való kivonulást, a peszách jelentését, a szabadság értékét, az isteni gondviselés ajándékát és a zsidó hagyományok fontosságát mesélik el és fejtik ki. A Ma Nishtana, más néven a Négy kérdés, a Maggid második bekezdése. A címadó kérdéssel kezdődik: „Ma nishtana, ha-laylah ha-zeh, mi-kol ha-leylot?” „Miért más ez az éjszaka, mint az összes többi?” Nézzük végig a válaszokat is!

1. kérdés: Miért más ez az éjszaka, mint a többi éjszaka? Miért eszünk minden más éjszakán kovászos kenyeret vagy maceszt, de ezen az éjszakán csak maceszt?

A válasz: A zsidóknak a pészah teljes időtartama alatt tilos bármilyen kovászos kenyeret fogyasztaniuk, és csak maceszt, kovásztalan kenyeret ehetnek. Ez annak állít emléket, hogy amikor a zsidók elmenekültek az egyiptomi rabszolgaságból, nem volt idejük hagyni a tésztát megkelni, és csak kovásztalan kenyeret vittek magukkal az útra. A macesznak szimbolikus jelentősége is van. A lapos és leeresztett megjelenésű – különösen egy kovászos kenyér mellett – ez a szegénység és a rabszolgaság alázatosságát jelképezi, és méltán nevezik a „nyomorúság kenyerének”.

2. kérdés: Miért eszünk minden más éjszakán különböző zöldségféléket, de ezen az éjszakán csak keserűfűszereket?

A válasz: a keserű fűszernövények a rabságban töltött élet keserűségére emlékeztetnek.

3. kérdés: Miért nem mártjuk meg az ételt minden más éjszakán egyszer sem, de ezen az éjszakán kétszer is?

A válasz: a petrezselyem sós vízbe mártása a rabszolgák könnyeire emlékeztet bennünket. A keserű fűszernövények az alma-dió keverékbe – az úgynevezett hárószet – arra a habarcsra emlékeztet, amelyet a rabszolgák használtak a fáraó építményeinek építéséhez. Ám van egy másik jelentése is: maga a mártogatás gyakorlata, és különösen a kétszeri mártogatás, a szabadságot hivatott tükrözni. Az ételek mártogatása az ókorban csak az arisztokrácia és a felsőbb osztály számára fenntartott luxus volt.

4. kérdés: Miért van az, hogy minden más éjszakán vagy ülve, vagy fekve eszünk, de ezen az éjszakán fekve?

A válasz: a fekvés / asztalra dőlés a szabad emberek luxusa, és a peszáhkor a zsidók szolgaságból a szabadságba vezető útjára emlékezünk.

Pészahkor az Egyiptomból való kivonulásra emlékezünk. Nem csupán egy múltbéli történetre emlékezünk, hanem megerősítjük töretlen hagyományainkat, amelyek nemzedékről nemzedékre összekapcsolódnak. A kivonulás történetének szülőktől gyermekekre való átörökítése e kapcsolatok összekovácsolását jelenti. Sőt, kifejezetten azt a parancsot kaptuk, hogy meséljük el a kivonulás történetét a gyermekeinknek, ne csak magunknak meséljük el.

Bölcseink tisztában voltak azzal, hogy a gyerekek figyelme nem mindig a leghosszabb, és a gyerekek figyelmét úgy lehet a legjobban megragadni, ha felébresztjük természetes kíváncsiságukat. A szédert ezért úgy tervezték, hogy kérdéseket ébresszen a fiatalokban (és az idősekben).

Mi mással lehetne jobban ösztönözni a kérdezősködést, mint azzal, hogy a Maggidot négy kérdésből álló kérdéssorozattal nyitjuk, amelyek rámutatnak néhány furcsább és zavarba ejtőbb peszáchi rituáléra? Ha a gyerekek nem voltak előzetesen kíváncsiak, a Ma Nishtana biztosan leköti őket azzal, hogy – szó szerint – a szájukba adja a kérdéseket.

A Ma Nishtana hagyományos szefárd és jeminita változata ugyanazt a négy kérdést tartalmazza, de más sorrendben. 

A Ma Nishtana egy korai változata megtalálható a Misna Pesachim 10:4-ben. A Misna ott arról szól, hogy miután a széderkor a második pohár bort is kiöntik, a fiúnak meg kell kérdeznie apját. A Misna hozzáteszi, hogy ha a fiú „nem érti eléggé” ahhoz, hogy saját kérdésekkel álljon elő, akkor az apja megadhatja neki a kérdéseket, azaz adhatja a fiúnak a Ma Nishtana-t, hogy mondja el. A Misna ezután a Ma Nishtana-t idézi, de ez a változat kissé eltér a modern változattól. A leglényegesebb, hogy hiányzik a fekvésre vonatkozó kérdés.

Helyette a következő kérdést találjuk: Miért eszünk minden más éjszakán sült, pörkölt vagy főtt húst, de ezen az éjszakán csak sültet? Ez a kérdés az áldozati bárányra utal, amelyet Peszachkor áldoztak fel, és a széder alkalmával fogyasztottak el. Nyilvánvalóan ez csak akkor volt lehetséges, amikor a Beit Hamikdás, a Templom még állt. Mivel a peszách négy kérdésének az a lényege, hogy valódi kíváncsiságot keltsen, a Misna kommentárjai elmagyarázzák, hogy a Templom lerombolása után már nem volt értelme, hogy a gyerekek olyan gyakorlatról kérdezzenek, ami valójában nem is történt meg előttük. Ezért vált hagyománnyá, hogy a sült húsra vonatkozó kérdést kihagyják a Ma Nishtánából. Még mindig kérdezhetjük, miért nem vesszük ki azt az egy kérdést, és hagyjuk meg a hármat? Miért adjuk hozzá a fekvésre vonatkozó kérdést? Az egyszerű válasz a következetesség. Pészahkor a dolgok általában négyesével jönnek: négy kérdés, négy fiú, négy pohár bor.

Sok kommentátor összekapcsolja ezt a négyes mintát a megváltás négy kifejezésével, amelyet Isten a 2Mózes 6:6-7-ben használ, amikor megígéri, hogy megszabadítja a zsidó népet a rabszolgaságból:

Kihozlak...

Megmentelek...

Megváltalak téged...

Nemzetté teszlek...

Ezen kívül bölcseink elmagyarázzák, hogy a négy a befejezettséggel és a teljességgel függ össze. Gondoljunk például a „föld négy sarkára” kifejezésre. Amikor négy irányba terjeszkedünk, akkor a világ teljes kiterjedését lefedjük.

Peszáchkor a Négy kérdés arra ösztönöz minket, hogy felismerjük, mit nem tudunk, és mit kell megkérdőjeleznünk. De az a tény, hogy négy kérdés van, és nem csak három, strukturálisan még mindig utal a teljes és teljes megváltásban való reménységünkre és hitünkre Peszachkor.

Forrás: alephbeta.org

Zucker-Kertész Lilla