Ma van Finály Henrik klasszika-filológus halálozási évfordulója

Az Itáliából bevándorolt zsidó család sarjaként született Finály Henrik (1825-1898) akadémikus korának egyik legnagyobb hatású tudósa volt, az általa írt latin-magyar szótár évtizedeken át sok-sok latint tanuló generáció alapműve volt. Ő a Hunyadi téri zsinagóga rabbijának, Fináli Gábornak az egyik felmenője!

Finály Henrik 1825-ben született Óbudán, amely évszázadokon át a Finály család lakhelye volt, s ahol az igen tehetős família több tagja is jelentős lokálpatrióta tevékenységet fejtett ki a település fejlődése érdekében. 

Habár Finály Henrik mérnöknek tanult Bécsben, továbbá matematikát és csillagászatot is hallgatott, leginkább az ókori irodalom, azon belül a latin világ érdekelte. Az 1848-49-es szabadságharcban tüzér főhadnagyként harcolt az osztrákok ellen, a szabadságharc bukása után a birodalom büntetésből lefokozta. 1850-ben került vissza Pestre, de rendőri felügyelett állt, s emiatt nem kapott állást. A Bethlen grófok családi nevelőjeként költözött Erdélybe, ahol haláláig élt, s ahol megbecsült, elismert tagja lett a magyar tudományos életnek. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, így – Ballagi Mór után – ő volt a második zsidó származású tudós, aki akadémikus lett. 

1872-ben a kolozsvári egyetem tanára, 1874–től a rektora, később pedig a bölcsészkar dékánja volt. Finály Henrik munkája a métert ismertető első magyar nyelvű mű. 

Főbb művei az 1858-ban Kolozsváron megjelent „Latin-magyar iskolai szótár", majd a Budapesten 1884-ben kiadott „A latin nyelv szótára. A kútfőkből, a legjobb és legújabb szótárirodalomra támaszkodva" című munka, amely 1991-ben reprint kiadásban újra kijött a nyomdából. 

A jelentős tudós 73 évesen hunyt el 1898. február 13-án, Kolozsváron.