Nem szabad megengedni a zsidóság démonizálását

Mazsihisz

Dr. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének a Károlyi Mihály szobránál, 2010. november 21-én vasárnap tartott demonstráción elhangzott beszédét közöljük.

Hölgyeim és Uraim!

Amiért ma itt összegyűltünk az nem Károlyi Mihály ügye, nem csak egy szobor ügye. Ami itt történt néhány napja, az nyílt és világos támadás a zsidóság, az egyenlőség eszméje, az egész magyar társadalom ellen.

Azokat az országgyűlési képviselőket, és elvbarátaikat, akik a múlt héten ezen a helyen összegyűltek, egy dolog fűzi össze; a rasszizmus, a zsidóság elleni mérhetetlen gyűlölet.

Nagykárolyi gróf Károlyi Mihálynak, ennek az ősi családból származó magyar főúrnak a személye, aki Magyarország egyik legrégebbi nemesi családjában született, akik egészen Kond vezérig vezették vissza származásukat. Akik várakat, kastélyokat, templomokat építettek, akik a kurucz seregek vezetői voltak, akik az ország politikai vezetői közé tartoztak, miniszterelnököt adtak a Magyar királyságnak az ő számukra pusztán ürügy, hogy ismételten kimutassák azt, hogy helye van a faji alapú gyűlöletnek, s legveszélyesebb formájának, az antiszemitizmusnak.

Mi mást jelentene az, hogy az általuk gyűlölt személy szobrát zsidóként jelenítették meg barátaik, és a szélesebb közvélemény előtt, kipát raktak a fejére azért, hogy mindenkinek jelezzék, hogy ez az áruló is zsidó volt, mert mindenki, aki szerintük rosszat tett, az zsidó és gyűlölni való, és a zsidók csak rosszat tesznek, ezért gyűlölni kell őket.

Tettük, és az elhangzott beszédek egymást tökéletesen kiegészítették, ugyanazt sugallták, ha valaki nem értette volna az egyes beszédek jogilag cizellált mondatait, vagy éppen a durva, világos zsidóellenes beszédeket, az megérthette ebből, hogy mit tartanak a világról. Számukra mindeni ellenség, aki nem osztja a faji alapú gyűlöletüket, mindenki ellenség, aki nem érzi, és nem hangoztatja ordas eszméiket.

A beszédek világosan fogalmaztak, nekik nem csak Károlyival, nem a szobrával, nem csak a zsidósággal, nem csak a baloldallal, hanem a konzervatív erőkkel is, vagyis összesen Magyarország több mint 90%-ával van bajuk, mindazokkal, akik nem akarnak rálépni arra az útra, ami Magyarországot egyszer már tömeggyilkossághoz vezette.

Akik így nézik a világot, azok persze mindent rosszul látnak, elfelejtik a történelem tényeit, elfelejtik a valóságot. A történelem sokféleképpen értelmezhető, a történelmi személyiségek tetteit értékelhetjük így, vagy úgy, egyeseket szerethetünk, másokat elutasíthatunk.

Van, aki Károly Róbertet szereti, és van, aki Mátyás királyt, van, aki Kossuth Lajost tartja nagyobbra és van, aki Gróf Széchenyi Istvánt. Az döntés kérdése, hogy kinek állítunk szobrot, Károlyinak, vagy Tisza Istvánnak, én például mindkettőnek szobrot állítottam volna. Sokan vannak, akik csak az egyiknek, vagy csak a másiknak, de egyet bizton tudhatunk: Károlyi és Tisza hittek Magyarországban, a magyar népben, és mindketten mindent megtettek azért, hogy megőrizzék ezt az országot úgy, ahogy azt az előző nemzedéktől, az országépítőktől átvették, a ’48-asoktól, és Deák Ferenctől. Persze nem voltak hibátlanok követtek el hibákat, azokat lehet utólag értékelni, utólag könnyű okosnak lenni, de a tények makacs dolgok!

Ezek az emberek néhány napja azt követelték itt, hogy rombolják le Károlyi szobrát, és állítsanak szobrot annak az embernek, aki majd egymillió magyar halálért felelős. Vegyük sorra! Micsoda hazugság az, hogy Károlyi lenne felelős Trianonért, és a kormányzó pedig valamiféle hős lenne.

A tények azok tények!

Károlyi a vesztes háború utolsó csatáit próbálta megvívni, próbálta megóvni a megmaradt magyar katonák százezreinek életét az iszonyatos négy éves háború végén, és amikor látta, hogy nincs esélye megőrizni az ősi magyar földeket, nincs esélye méltányos békét kötni, akkor félretéve személyes érdekeit, nem habozott otthagyni a hatalmat, mert az őseitől örökölt nemesi becsülete nem engedte meg, hogy lemondjon hazája nagy részéről.

A kormányzó, aki hatalmát senkitől sem kapta, hanem fegyverrel ragadta magához, annak megtartása érdekében nem habozott aláíratni az általa kreált kormánnyal az úgynevezett békeszerződést, Trianonban, és ezzel lemondott hazája területének 2/3-ról, odadobta magyarok millióit idegen uralom alá.

Aki tudja ezeket a tényeket, az tudja, hogy hova kellett volna akasztani azt a táblát, amelyet ide tettek. Azt kiabálták a beszédeikben, hogy a Gróf úr hazaáruló, vagyis áruló volt. Gróf Károlyi Mihály rangját, és társadalmi helyzetét nem valamiféle hivatali előmenetelnek, hanem őseinek, - akiknek joguk volt királyt választani -, és személyes politikai munkájának köszönhette, hatalmát pedig a népnek.

Horthy Miklós egész karrierjét, rangját a császárnak köszönhette, mint katonatiszt őrá esküdött fel, azért kapta a fizetését, azért kapta az előjogokat, hogy fegyverrel védje meg az uralkodóház hatalmát. Gondolkodás nélkül árulta el a királyt, akit a Magyar Szent Koronával koronáztak meg, gondolkodás nélkül szegte meg esküjét, és árulóként támadt a király csapataira, hogy megtartsa lopott hatalmát. Mindenki eldöntheti ki volt az áruló, mindenki eldöntheti, hogy ki volt az esküszegő kettejük közül.

Károlyi Mihály a saját vagyonát is feláldozta, hogy kiragadja a magyar népet a szörnyű szegénységből, és földet adott a nincstelen parasztoknak. Károlyi mindent megtett azért, hogy megóvja a magyar emberek életét, a magyar katonák életét.

A kormányzó hatalma megtartása érdekében gondolkodás nélkül odadobta katonák százezreinek életét a Szovjetunió elleni háborúban, köztük a fegyvertelen és kiszolgáltatott több tízezer zsidó munkaszolgálatosét, majd hatalma megtartása érdekében hozzájárult ahhoz, hogy az egész magyarországi zsidóságot haláltáborokba hurcolják, ahhoz, hogy a saját személyére felesküdött csendőrség e tömeggyilkosság közvetlen részesévé váljon. Nem rajta múlott, hogy a magyar zsidóság töredéke túlélte a vészkorszakot. A végeredmény közismert, majd egymillió elpusztított magyar ember, földig rombolt ország, egy egész nemzedék tönkretétele.

Hölgyeim és uraim ez hát a valós mérleg!

Kérdés, hogy mégis miért Károlyit gyűlölik akkor a szélsőjobboldali parlamenti párt képviselői és követői. A válasz egyszerű, mert nem volt elvakult antiszemita, nem volt zsidógyűlölő. Akik itt tüntettek, azokat engesztelhetetlen faji gyűlölet fűti, gyűlölik a zsidókat, gyűlölik a cigányokat, gyűlölik a feketéket, gyűlölnek mindenkit, aki nem olyan, mint ők. Az itt elhangzott beszédekben világosan fogalmaztak, hatalmat akarnak, olyan hatalmat, amellyel meg tudják valósítani őrület elképzeléseiket, és aki ennek az útjában áll, az szerintük áruló, a nép ellensége.

Szerintük árulók a legutóbbi parlamenti választáson több mint 2/3-ot szerzett párt vezetői és képviselői csak azért, mert nem fajgyűlölők, csak azért mert nem antiszemiták. Féktelenül gyűlölik a zsidóságot, feltétlenül gyűlölik a Zsidó Államot, és mivel nézeteiket nem osztja, és Izraellel normális államközi kapcsolatok kíván fenntartani a mostani Kormány is, ezért annak eltávolítást követelik.

Mondják néhányan, hogy e szobor meggyalázásának az ügye nem a magyar zsidók ügye, de nagyon tévednek. Károlyit, és egyben a magyar zsidóságot ismételten démonizálni akarták. Ezt nem tűrheti szó nélkül egyetlen rendes magyar ember sem, mint ahogy egyetlen rendes zsidó ember sem tűrheti el szó nélkül, ha rátámadnak Izraelre, ha gyalázzák és szidalmazzák.

A kör bezárult, a szélsőjobbnak Károlyi hazaáruló, és minden hazaáruló zsidó, és minden zsidó hazaáruló, és aki nem így gondolja, az zsidóbérenc, legyen az egyszerű magyar ember, elkötelezett fideszes, kereszténydemokrata, szocialista, vagy bárki más, az is hazaáruló. És hazaáruló persze a Miniszterelnök, és a parlamenti többség vezetője, mert megszavazza a nemzetközi szerződéseket, és áruló a külügyminiszter, és a hadügyminiszter, mert Izraelbe utazik, csak ők, a gyűlölet prófétái az igazi hazafiak.

Azt hirdetik, hogy egy szebb jövőt akarnak megvalósítani, pedig csak a rémes múltat akarják újra visszahozni, hogy megint szétrombolják Magyarországot.

Rajtunk, akik itt vagyunk, és a parlamenti többséget támogatókon, és a demokratikus ellenzéket támogatókon, és az otthonmaradókon, az ország túlnyomó többségén múlik, hogy sikerül-e megálljt parancsolni a fasisztáknak, a nyilas gyilkosok szellemi utódjainak. Világosan és egyértelműen kell fogalmazni, hogy megmutassuk az embereknek, hová vezet az az út, amelyet a szélsőjobboldal kínál.

Köszönöm, hogy eljöttek, köszönöm, hogy segítenek megvédeni Magyarországot.