Kiskunsági zsidó temetők rendbetétele a Mazsihisz támogatásával

A csoportvezetőt a kivitelező Finta Imre tájékoztatta a szeptember első felében elvégzett munkákról. Elmondta azt is: a kunszentmiklósi temetőben egy sírkövet a szeptember 9-i vihar ledöntött, de szerencsére nem tört össze. 

Kunszentmiklóson a 19. század első felében jelentek meg az első tartósan megtelepedő zsidó lakosok. A zsidó hitközség 1851-ben már bizonyosan működött, a Chevra Kadisa 1853-ban alakult meg. A közösség 1898-ban saját erejéből épített zsinagógát. Az 1920-as fehérterror antiszemita erőszakhulláma súlyosan érintette a helyi zsidóságot: az akkor 92 családból álló közösség tagjai elmenekültek a településről, és később kevesebb mint felük tért vissza. 1944-ben a járás zsidóságát Auschwitz-Birkenauba deportálták.

Szabadszálláson 1850 körül alakult ki az állandó zsidó közösség, amelynek tagjai főként kereskedelemmel, kisiparral és mezőgazdasággal foglalkoztak. A településen önálló orthodox hitközség működött, zsinagógával és zsidó temetővel. Az 1944-es országos összeírás 68 főt és 15 adófizető tagot rögzített. A kunszentmiklósi járás többi zsidó lakosához hasonlóan a szabadszállásiakat is a kecskeméti gyűjtőtáboron keresztül deportálták a haláltáborokba. A holokauszt után a hitközség nem szerveződött újjá tartósan. (Kiemelt képünkön a szabadszállási zsidó temető látható.)

---