A Mazsihisz több rabbija kilép a Róna Tamás által vezetett Rabbitestületből

Deutsch Péter, Fináli Gábor és Markovics Zsolt továbbra is a Mazsihiszen belül kíván dolgozni, hiszen a három rabbi elkötelezett abban, hogy erősíteni kell a magyar zsidó neológ közösséget. Ám a Róna Tamás által vezetett Rabbitestületben a továbbiakban nem kívánnak benne maradni. Alábbiakban közöljük az említett rabbik leveleit.

DEUTSCH PÉTER LEVELE

Kedves Barátaim, Kedves Kollégák!

Mostanra bennem is megérett a gondolat, hogy követve több kollégámat a mai nappal hivatalosan is felfüggesztem részvételemet a Rabbitestületben. Fájdalmas az elválás, hiszen rengeteg szép közös feladat állna előttünk, azonban az érdemi munka helyett politikai csatározás zajlik a testületben, folyamatos a konfrontálódás.

E folyamatot véleményem szerint is mielőbb meg kellene szüntetni, de legnagyobb sajnálatomra, erre nem látok reális esélyt a közeljövőben. Egy rabbinak ebben nem szabad részt vennie, hiszen ezzel nem csak magunknak ártunk, hanem a közösségünk tagjainak, híveinknek egyaránt. A társadalmi megítélésünk és presztízsünk rendkívül megosztó lett. Az elődeink több évtizedes, fáradalmas munkájára rossz fényt vetünk és ez mindannyiunk közös felelőssége. 

Sok fontos és jelentőségteljes tennivaló, lehetőség áll rendelkezésünkre, én a jövőben is csak ezekre szeretnék koncentrálni.Bízom benne, hogy a Mazsihisz által nemrég életre hívott közösségépítő program egy hosszú távú és meghatározó folyamatot indít el, melyre mind büszkék lehetünk majd.

FINÁLI GÁBOR LEVELE

A Rabbitestületben szerzett tapasztalataim a 2017-es avatásom és a 2019. májusi csatlakozásom óta csalódást okoztak és jelentősen eltértek attól, mint amit elképzeltem erről a hivatásról, ezért a mai nappal lemondok az – eleve  – felfüggesztett tagságomról.

A profán okok:

Csatlakozásom során rendszeresen ad hoc kapkodást, rögtönzést, a saját szabályok iránti következetlenséget láttam, amelyet a félelmetes csúcsoknak hitt szemétdombokért, kiüresedett titulusokért és álpozíciókért történő belső harc övezett. Megdöbbenésemre legtöbbször nem láttam egyebet, mint pár akarnok ember – az egész kar kárára történő – sárbirkózását, torzsalkodását. A Tóra elveit minden módon megszegő alkuk, pletykák, árulások világa fogadott, ahol az őszinteség hiánya, a túlélői múlt cinikus fel- és kihasználása vetekedett a hitközségi intézmények hitbizományként való kezelésével.

A szent okok:

Véleményem szerint ideológiai renyheség, következetlenség, a munka megspórolása folyik egy ideje, de ami még ennél is fontosabb: a zsidó felvilágosodásnak és a valós neológiának formaalkotó éveinek (1750-1918) az elárulása jellemzi a rabbikar többségének jelenlegi látásmódját. A mai kor véleményformálói nem akarják folytatni a Löwöknek, Blau Lajosnak, Goldziher Ignácnak, Scheiber Sándornak a  XXI. századra is logikusan alkalmazható örökségét. Az ő világlátásuknak a mai rabbik többsége már rég hátatfordított.

Pszeudo-ortodoxia szelleme lengi be a rabbikart, aminek nem felel meg a legtöbbünk életmódja, zsinagógáink közösségei, akik – mellesleg – legtöbb esetben nem is kívánnak ennek megfelelni. Az elmúlt harminc évben sajnos „nem jutott idő" semmilyen önreflexióra, visszacsatolásra, felmérésre híveinktöl. Cserébe marad a homályos, szimulált, ortodoxia-utánzás, egy olyan áramlaté, amely mind a mai napig, kiátkozását fenntartva, semmisnek tekinti a rabbikart és benne mindenki diplomáját döntéseit és ítéletét.

A neológia nem unikális ideológiailag, azt csak a tragikus magyar történelem tette azzá (átmenetileg), ameddig leszakadt a világ többi részétől, egyedüli túlélőként Közép Európában. Az elmúlt félév vitái azonban már a korábbi szinteken is messze túltettek és más dimenziókba emelkedtek. Most a Mazsihisz – amely szerintem is több reformra, transzparenciára és átalakításra is szorul, hiszen azok több szempontból  elkerülték azt – léte a tét. Én egy olyan neológ hitközségben, és annak is egy újraértékelt és újragondolt formájában kívánok dolgozni, amelyik végre csatlakozik – illetve erős kapcsolatokat épít ki – más, hasonló, egymást kölcsönösen elfogadó közösségekkel. Avatásom után végtelenségig húzódó felvételem, majd az alig egy éwel későbbi felfüggesztésem és annak indoklása; blaszfémiával való megvádolás, a zsidóság árulójának való kikiáltás, végül ennek a felfüggesztésnek a legutóbbi meghosszabbítása. Ez olyan lecke volt, amit egy életre megtanultam. A fent említett okok miatt lemondok tagságomról és az általam elképzelt irány felé veszem utamat.

MARKOVICS ZSOLT LEVELE

Tisztelt Főrabbi urak és rabbi urak, Tisztelt Elnök Úr!  

Nem gondoltam, hogy valaha is eljön az az időszak, amikor kénytelen leszek ezt a levelet megírni. Felavatásom óta tagja vagyok a rabbi testületnek. Megéltem benne sok sok jót, és néhány rosszat is. Eddig tűrtem, és nem fordultam a nyilvánosság felé, de elég volt.  

Kizárni, megosztani, átpolitizálni, botrányt okozni és tönkre tenni. Többek között ezek jellemzik a Rabbitestület működését, amióta azt Róna Tamás vezeti. Mára már ez olyan szintet ért el, hogy valaki vagy valakik folyamatosan tovább küldik a rabbik belső levelezését, illetve nem valós információkkal látnak el egy internetes portált.

Névtelen cikkekkel és manipulált fényképekkel, dehumanizáló gúnynevekkel alázták meg nevemet, megpróbálták tönkre tenni családomat, szétverni közösségemet. Semmi és senki nem számított a céljuk elérésének érdekében.

Az elmúlt közel két év során a testületi üléseken semmilyen közös munka vagy konstruktív vallási projekt nem valósult meg. 

„Hála” a visszaköszönő médiamegjelenéseknek, mára már számomra egyértelművé vált, hogy a testület vezetőjét egyetlen dolog irányítja: a háború. Háború az ellentmondó testületi tagok ellen, ennek következménye, ami a magyarországi neológia történetében példanélküli, hogy két rabbit is bész din elé akar állítani koholt vádak alapján.  Háború a MAZSIHISZ választott vezetése ellen. A remélt győzelem ára nem számít.

Pedig ennek a háborúnak nem lehetnek győztesei. Mindannyian vesztesek vagyunk. A rabbik, a neológ mozgalom, a MAZSIHISZ, a magyar zsidó közösség. Az utolsó pillanatig reménykedtem valamiféle békében, amihez két fél kell. Ám most már látom és érzem, hogy a másik fél erre nem hajlandó.

Egyetlen lehetőséget látok, hogy bejelentsem: a mai naptól felfüggesztem a rabbitestületben meglévő aktív tagságomat, hiszen egy rabbinak soha nem lehet célja az ellenség keresés és a háború. Egy rabbinak minden körülmények között törekednie kell a béke megteremtésére.

Természetesen a jövőben is a neológ mozgalom építője, közösségem aktív vezetője és egyházunk felelős rabbija leszek.