A szélsőjobboldali és antiszemita Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt éppen 100 éve, 1924. november 13-án alakult meg a későbbi miniszterelnök, Gömbös Gyula vezetésével. Szerencsére nem volt hosszú életű (már 1928-ban feloszlott), de hatása még sokáig érezhető volt, a mából visszatekintve pedig az akkori magyar politikai élet szégyene, hogy nyíltan antiszemita nézeteket valló parlamenti párt is jelen volt a közéletben.
A Horthy-rendszer jobboldali ellenzékének számító Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot az a hét parlamenti képviselő alakította meg, aki egy évvel korábban, 1923-ban lépett ki a gróf Bethlen István által vezetett Egységes Pártból, amely – átalakulások és névváltozások dacára – mindent parlamenti választást megnyert a fennállása alatt.
A Gömbös Gyula későbbi miniszterelnök által vezetett képviselők nem értettek egyet Bethlen István politikájával, ezért döntöttek úgy, hogy saját pártot alapítanak, amelyet röviden csak Fajvédő Pártnak hívtak. Ennek az volt az oka, hogy a fajvédő jelző jelezte ki leginkább a csoport antiszemita beállítottságát – nyilván volt mit tanulniuk Istóczy Győző pár évtizeddel korábban megalapított antiszemita pártjától.
A Fajvédő Párt az 1926-os parlamenti választáson szerencsére nem ért el áttörést, mindössze két parlamenti mandátumot szerzett, s ez jelentős mértékben hozzájárult az 1928-as feloszlásához. Azonban fajvédő és antiszemita nézeteik (mint arra A holokauszt Magyarországon című oldal rámutat) továbbéltek a politikai közbeszédben és a sajtóban. Ezeket a leghatékonyabban Milotay István terjesztette különböző szélsőjobboldali lapokban. Milotay, mint a fajvédők mindegyike, teljesen egységes és eltökélt „faji" közösségként látta a zsidóságot, amely a magyarság vesztére tör. Igaz, a politika legmagasabb szintjein is megértésre találtak nézeteik, hiszen Horthy Miklós kormányzó büszkén nevezte antiszemitának magát.
Fotó: az 1932-ben megalakult Gömbös-kormány tagjai, középen Gömbös Gyula miniszterelnök
