„Ahogy az óra jár” – Filmen a székelyudvarhelyi zsidóság története

„Szembenézés” – ez volt a munkacíme annak a dokumentumfilmnek, amit az egykori székelyudvarhelyi zsidó közösség történetéről forgatott a Székelyföldi Stúdió Egyesület. A 44. Magyar Filmszemlén a Corvin moziban kiemelt információs vetítésen mutatják be majd a filmet, 2025. február 4-én, kedden délután.

A film és a hozzá tartozó kutatás 2019 óta zajlik. Fecső Zoltán és kollégái forgattak Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Izraelben és Auschwitzban is. A film elkészült, a címe: „Ahogy az óra jár”

Az „Ahogy az óra jár” című dokumentumfilm a székelyudvarhelyi egykori zsidó közösség történetéről szól. A városba a XIX. században beköltöző zsidóság magyar anyanyelvűvé válva, Trianon után sem változtatott az erdélyi magyarsághoz fűződő viszonyán, kulturális kötődésén. A településen már egyetlen zsidó sem él, a holokauszt túlélők többsége Erdélyt is elhagyva, Izraelbe költözött. A több mint egy évszázadnyi békés együttélést lezáró tragédia helyi vonatkozásai a mai székelyudvarhelyiek számára teljesen ismeretlenek voltak, ezen kívántak változtatni a dokumentumfilm alkotói.

Székelyudvarhelyen az 1800-as évek elejétől éltek zsidók. 

Túlnyomó többségük már az első világháború előtt magyar identitású volt. 1918 után pedig, a Romániához került Erdélyben a székelyekkel osztoztak a kisebbségi sorsban. Gidó Attila történész, a film tudományos szakértője szerint a zsidó közösséghez tartozó udvarhelyiek jelentősen hozzájárultak a város polgárosodásához, a település ipari, gazdasági, kulturális fejlődéséhez.

A holokauszt Székelyudvarhely zsidó lakosságát szinte egészében megsemmisítette.

A 18-50 év közötti férfiak közül sokan a katonai munkaszolgálat alatt haltak meg 1942–1944 között.

A városban és a környékbeli településeken maradt 277 zsidót 1944 május 3-án összegyűjtötték a magyar polgári és katonai hatóságok, majd a marosvásárhelyi gettóba szállították őket. Innen a székelyudvarhelyi zsidókat május végén deportálták Auschwitzba.

A Zsidó Világkongresszus 1946-os adatai szerint a deportáltak közül 38-an tértek haza.

Központi kérdés a film rendezője számára az 1940 és 1944 közötti történések megértése volt, de nemcsak a tragikus időszak bemutatása, hanem az is ahogy az antiszemitizmus erőre kapott egy olyan településen, ahol korábban erre nem volt példa. A film történetei gyakran a XIX. században kezdődnek és napjainkig húzódnak.

A filmkészítők jelentős időt szántak adatgyűjtésre.

A film egyik legmegrázóbb története a Böhm orvos-házaspár tragikus sorsa. Nemcsak megható, de az emberi méltóság megőrzésének szép példája.

Dr. Böhm Jenő haláláért Victor Capesius volt felelős. A segesvári patikus korábban utazó gyógyszer-ügynökként járt az orvosházaspár udvarhelyi házában. 1944-ben Capesius SS őrnagyi rangban, Mengele segédjeként találkozott a fogoly dr. Böhm Ellával Auschwitzban.

Ők ketten 1963-ban a frankfurti per tárgyalásán ismét szemtől-szemben álltak egymással, akkor Capesius a vádlottak padján, Ella tanúként volt jelen.

2019 novemberében öt napot forgattak Izraelben is, interjút készítettek két túlélővel: a 99 éves – azóta elhunyt – Scwächter Ernővel, és a 90 éves Gold Renével.

Voltak még félbemaradt történetek, amelyek felgöngyölítéséhez a filmes stáb az Izraelinfo segítségét kérte. A két Udvarhelyről alijázott család egyikét meg is találtuk az olvasók segítségével így az ő történetük is belekerült az „Ahogy az óra jár” cimű filmbe.

Hönig Zsigmond 1906-ban született, Székelyudvarhelyen alapított családot, 1942-ben innen vitték katonai munkaszolgálatra, a mai Ukrajna és Oroszország területére. 1944. május 2-án érkezett haza Székelyudvarhelyre, ahonnan családjával együtt másnap hurcolták el, előbb a marosvásárhelyi gettóba, majd Auschwitzba. Emlékiratát kéziratban a Jad Vasem Múzeum őrzi. És most a szülőföldjén készült film is.

Kapcsolódó írásunk:
Szembenézés – film készül Székelyudvarhely zsidóságáról