22 éve indult a Lost – és több zsidó utalást rejt, mint gondolnánk

2004. szeptember 22-én mutatták be az Egyesült Államokban a Lost első epizódját. A sorozat hamar a korszak egyik legnagyobb televíziós sikere lett, és újszerű történetmesélésével, folyamatosan bővülő mitológiájával, valamint a nézőket aktívan bevonó rejtélyeivel a televíziózás egyik meghatározó alkotásává vált. A repülőgép-szerencsétlenség túlélőiről szóló sorozat hat évadon keresztül építette saját világát: a sziget egyszerre lett tudományos kísérlet, spirituális tér, időn kívüli hely és a szereplők személyes próbatételének színtere. A sorozat 22 évvel a premier után is tele van olyan részletekkel, amelyeket érdemes újranézni – köztük több zsidó és bibliai utalással.

A sorozat egyik alkotója, Damon Lindelof maga is zsidó családban nőtt fel. Volt bár micvója, gyermekkorában rendszeresen járt zsinagógába. Később arról beszélt, hogy a vallással való kapcsolatában végig hangsúlyos maradt az állandó kérdezés és folyamatos keresés.

Ez különösen érdekes a Lost esetében, mert a sorozat egyik központi kérdése éppen az, hogy van-e valamilyen mögöttes rend a világban, vagy minden csupán véletlen. Jack Shephard, az egyik főszereplő a bizonyítékokat és a tudományt keresi, John Locke viszont hisz abban, hogy a szigetnek és az eseményeknek célja van. Az alkotók később maguk is úgy beszéltek a sorozat egyik alapkonfliktusáról, mint a rend és a káosz, a cél és a véletlen szembenállásáról.

A legfeltűnőbb zsidó-bibliai párhuzam maga Jacob, vagyis Jákob neve. A sorozatban Jacob és névtelen ikertestvére szemben állnak egymással. Egyikük a sziget őrzője lesz, a másik pedig végül a Fekete Ruhás Emberként, majd Füstszörnyként jelenik meg. A sorozat soha nem nevezi meg kánon szerint a testvért; a rajongók gyakran Ézsaunak nevezik, éppen a bibliai párhuzam miatt.

A Teremtés könyvében Jákobnak az ikertestvére volt Ézsau. A két fiú között már születésük előtt konfliktus bontakozik ki, később pedig Jákob megszerzi testvére elsőszülöttségi jogát és apjuk áldását. A történet központi kérdései között ott van a kiválasztottság, az örökség, az áldás és az, hogy vajon a születési sorrend határozza-e meg, ki lesz a kiválasztott. A Lost ezt nem másolja le, de a párhuzam mégis ott van: Jacob ikertestvérével egy időben születik, mégis ő lesz az, akit a sziget kiválaszt. A rajongók régóta elemzik ezt a kapcsolatot, és egyes értelmezések szerint a sorozat Jacob történetével tudatosan játszik rá a Jákob–Ézsau-történetre.

Talán még érdekesebb a történetben Aaronnak, Claire gyermekének a neve, akinek korábban a My Jewish Learning is külön cikket szentelt. Aaron, vagyis Áron, a Tórában Mózes bátyja és egyik legfontosabb társa az egyiptomi kivonulás történetében. A Lost történetében Aaron egy olyan gyermek, akinek születése és túlélése különleges jelentőséget kap. Később Kate magával viszi Aaront, miközben Claire a szigeten marad. A My Jewish Learning szerzője ezt a Mózes-történettel állította párhuzamba: a bibliai Mózest szintén nem a vér szerinti anyja neveli fel, hanem a fáraó lánya fogadja magához. Később Mózes visszatér saját népéhez, és vezetővé válik.

A Lost másik fontos szereplője Benjamin Linus, akinek a neve szintén héber bibliai eredetű. Benjamin a Teremtés könyvének Jákob-történetében Jákob és Ráhel fia, a tizenkét törzs egyikének névadója. A bibliai történet egyik különös részlete, hogy Ráhel Benjamin születése közben hal meg. A Lost történetében Benjamin édesanyja, Emily Linus szintén szülés közben hal meg. A párhuzamra a rajongók többször felhívták a figyelmet.

A Lost körül már a sorozat futása közben megszülettek zsidó vallási értelmezések is. 2009-ben a My Jewish Learning egyik szerzője azt vetette fel, hogy John Locke akár egyfajta prófétai figura is lehet. Locke a sorozat elején bénán érkezik a szigetre, ott azonban újra járni kezd. A szigetbe vetett hite erősödik, és egyre inkább úgy látja, hogy különleges célja van.

A sorozat egyik legszebb és legkevésbé rejtett vallási utalása a finálé. A The End templomi jelenetében Jack egy olyan térbe kerül, amelyet tudatosan több vallási hagyomány szimbólumaival rendeztek be. A háttérben látható ólomüveg ablakon többek között kereszt, Dávid-csillag, Om-jel, jin-jang és buddhista kerék jelenik meg. A jelenetről annak idején a The Guardian is kiemelte a Dávid-csillagot és a többi vallási jelképet.

A sorozat legfontosabb kérdései a lezárás után is nyitva maradtak: Ki a kiválasztott? Ki dönt erről? Létezik előre elrendelt sors, vagy az ember szabadon alakítja a saját életét? Van-e értelme a szenvedésnek? Megválthatja-e magát valaki? És mi történik, ha az ember nem tudja biztosan, hogy létezik-e egyáltalán valamiféle terv?

Ezekre a Lost sem ad egyszerű válaszokat. Talán éppen ezért működik ma is: nem azt mondja meg, miben kell hinni, hanem újra és újra arra kényszeríti a nézőt, hogy eldöntse, ő maga mit gondol hitről, sorsról és véletlenről.

Zucker-Kertész Lilla

Források:
NPR / Fresh Air – „From ‘Lost’ To ‘Leftovers’, Show Creators Embrace Ambiguity And The Unknown”
My Jewish Learning – „Why Aaron? Jewish Theories on Lost”

---