16 dal, amely október 7. után meghatározta az izraeli zenét
Mielőtt a film és a televízió egyáltalán elkezdhette volna feldolgozni 2023. október 7. traumáját, a zene már megszólalt. Dalok születtek gyászról és dühről, reményről, hazatérésről és veszteségről – mások pedig új jelentést kaptak a támadás után. Tizenhat felvételen keresztül mutatjuk meg, hogyan próbálta Izrael zenében elmondani mindazt, amire sokáig alig voltak szavak.
Izrael nagy háborúinak szinte mindegyikéhez kapcsolódtak olyan dalok, amelyek idővel egy egész korszak jelképévé váltak. A hatnapos háború emlékezetéhez kötődik a Prachim Bakane, a jom kippuri háborúhoz pedig Chava Alberstein Lu Yehi című dala. Hogy az Izrael és a Hamász közötti mostani háborúnak mely számok lesznek majd az emblematikus dalai, azt még korai megmondani, de jelöltből már most sincs hiány.
Izraelben régi hagyománya van annak, hogy terrortámadások és nemzeti tragédiák után, illetve az emléknapokon a rádiók elcsendesednek, komorabb dalokra váltanak, a televíziók pedig megszakítják megszokott műsorrendjüket. A művészet ilyenkor nem pusztán háttér, hanem a kollektív gyász egyik eszköze. Október 7. után, amikor sokan a politikai vezetésben sem találtak kapaszkodót, a kultúra töltötte be ezt a szerepet. Shayna Weiss professzor találó kifejezésével élve: a művészet lett a vigasztalás főparancsnoka.
Lehetetlen volna teljes listát készíteni azokról a dalokról, amelyek 2023. október 7. óta születtek. Több száz felvétel jelent meg, Izrael legismertebb előadóitól, független zenészektől, túlélőktől, sőt olyanoktól is, akik maguk már nem élhették meg dalaik megjelenését.
Az alábbi tizenhat felvétel mégis különösen érzékletesen mutatja meg, milyen sokféleképpen próbál szembenézni egy társadalom a traumával, dühön, gyászon, hazafias pátoszon, humoron, reményen és személyes veszteségen keresztül.
Ness & Stilla – Harbu Darbu

Kevés izraeli dal kavart akkora vihart október 7. után, mint Ness és Stilla Harbu Darbu című száma. A dal a Galgalatz rádió 5784-es évre összeállított slágerlistájának élére került.
A cím katonai szlengből ismert kifejezés, amely arab eredetű, és nagyjából pusztítást, felfordulást, háborús csapásokat idéz. A dal értelmezése kezdettől fogva heves vitákat váltott ki. Sötét, harcias prófécia? A nyers düh levezetése? Két fiatal zenész reakciója arra a sokkra, amelyet a támadás okozott? Mia Khalifa – akit a dal is név szerint említ – népirtó szándékról beszélt vele kapcsolatban, és a szám nemzetközi politikai vitákban is előkerült.
Ness és Stilla ugyanakkor már a támadás előtt is gyorsan emelkedőben lévő popsztárok voltak, Tik Katan című TikTok-slágerük után újabb számaik is bekerültek a Galgalatz legnépszerűbb dalai közé. Katonai képeiket és fordulataikat sokszor ugyanolyan hétköznapi poptémákkal kapcsolják össze, mint a párkapcsolati csalódások vagy az, hogy az ember megpróbál maga mögött hagyni valamit.
Yagel Oshri – Latzet MeDika’on (Kilábalni a depresszióból)

Yagel Oshri dala valójában még október 7. előtt született, de a támadás után egészen új jelentést kapott.
A Latzet MeDika’on a hazatérő katonák és hozzátartozóik egyik fontos dalává vált. Ha a Harbu Darbu a háborús indulat harsányabb, energikusabb megfogalmazása, Oshri száma inkább vigasz, meleg, szelíd dal arról, hogyan lehet lassan kijutni a sötétségből.
Eden Golan – Hurricane / October Rain

A 2024-es Eurovíziós Dalfesztivál minden korábbinál erősebben politikai eseménnyé vált. Izrael nevezését kétszer is át kellett dolgozni, hogy eltűnjenek belőle azok az utalások, amelyeket a verseny szervezői politikai tartalmúnak, illetve közvetlenül október 7-éhez kapcsolódónak ítélhettek.
Az eredetileg October Rain címet viselő dal végül Hurricane címmel került színpadra. A húszéves Eden Golant a versenyen hangos füttykoncert fogadta. Hazatérése után azonban a tel-avivi Túszok terén már a szám eredeti változatát énekelte el – azt a dalt, amelyből a versenyre való nevezés során a politikainak minősített utalásokat eltávolították.
Eyal Golan – Am Yisrael Chai

Az Am Yisrael Chai – Izrael népe él – az október 7. utáni hónapok egyik legtöbbször ismételt mondata lett, és Eyal Golan dala az izraeli rádiók egyik legtöbbet játszott felvétele.
Golan Izrael egyik legnagyobb popsztárja, bár pályáját súlyos szexuális visszaélésekkel kapcsolatos vádak és botrányok is beárnyékolták. A rendkívül fülbemászó dal az egységet és a túlélést állítja középpontba, azt az üzenetet közvetíti, hogy Izrael ereje abban rejlik, ha az emberek összetartanak. Isten vigyáz rájuk, nincs másik hazájuk, és ezért nem lehet őket legyőzni.
A dalban Golan azt is kívánja, hogy minden háború égjen el. Ez nem klasszikus békedal, de mégis ott rejlik benne a vágy, hogy egyszer véget érjen a háborúk sora.
M – Yechefim (Mezítláb)

Az október 7. utáni izraeli zenei világ egyik legkülönösebb szereplője egy M néven fellépő tartalékos katona. M egy mista’arev, vagyis olyan katona, akinek feladata lehet arab közösségekbe beépülve, álruhában végrehajtani műveleteket.
Yasmin Moallem Yechefim, azaz Mezítláb című dalát teljes arcot takaró maszkban és katonai felszerelésben énekelte el. A feldolgozás hatalmas sikert aratott, és bekerült a Galgalatz Top 10-ébe. M azóta saját albumot is kiadott, és fellépett az állami október 7-i megemlékezésen.
Izrael korábbi háborúiban katonazenekarok gyakran fontos szerepet játszottak a korszak zenei emlékezetének kialakításában. A mostani háborúban ez kevésbé jellemző, M névtelen, önálló zenei jelenléte mégis valamiféle modern párhuzamként értelmezhető.
Jasmin Moallem – Yihiye Tov (Minden rendben lesz)

A Yihiye Tov kifejezés régi helyet foglal el az izraeli populáris kultúrában.
1978-ban David Broza adott ki ezen a címen dalt Yehonatan Geffen szövegével, Anvar Szadat történelmi izraeli látogatása idején. A dal a béke lehetőségéről és egy jobb jövő reményéről szólt, később pedig újabb korszakokban is előkerült.
2023 májusában Jasmin Moallem ugyanilyen címmel jelentetett meg egy teljesen más hangulatú számot. Az ő dala eredetileg nem politikai eseményhez kötődött. Intim történet két emberről, akik egymást nyugtatják: bármi történik, végül minden rendbe jön.
Október 7. után azonban ezek a szavak egészen más jelentést kaptak. Moallem arról énekel, hogy egyszer ismét kivirágoznak majd a virágok. A megtámadott kibucok környékén nyíló vörös szellőrózsák időközben a veszteség és az emlékezés jelképévé váltak, így a korábban írt sorok szinte prófétikusnak hatottak.
Itai Levy – Ein Li Makom Acher (Nincs más helyem)

Itai Levy dala az elmúlt év egyik legnépszerűbb mizrahi slágere lett. Címe – Nincs más helyem – óhatatlanul felidézi Ehud Manor híres dalát, az Ein Li Eretz Acheret, vagyis Nincs más hazám című szerzeményt.
Levy dala az október 7. utáni lelkiállapotot fogalmazza meg, a bénultságot, a kimerültséget és azt az érzést, hogy az ember legszívesebben átaludná az egészet. A dalban azonban ott van a másik ember közelsége is, valakié, aki látja a fájdalmat, együtt sír vele, és azt mondja: eddig is túléltünk mindent, ezt is túl fogjuk.
HaTikva 6 – Giborey Al (Szuperhősök)

Az izraeli reggae-együttes, a HaTikva 6 dala a rádiós játszási listák élmezőnyébe került. A szám abból az egyszerű tapasztalatból indul ki, hogy Izraelben szinte mindenkinek van közeli ismerőse, aki katonai szolgálatot teljesít.
A zenekar arról énekel, hogy a hétköznapinak tűnő emberek valójában szuperhősök, mindegyikükben ott rejtőzik valaki, aki adott pillanatban kész megvédeni másokat. A Giborey Al kevésbé agresszív, közösségibb megfelelője annak a katonai-patrióta hangnak, amely a Harbu Darbu-t is jellemzi.
Idan Raichel és Roni Dalumi – Tachzor (Gyere vissza)

Október 7. után számos régi izraeli dal kapott új jelentést, különösen azok, amelyek valakinek a hazatéréséről szólnak.
Margol Na’ari Shuva Elai, Shula Chen Bo HaBaita, illetve Lea Shabbat Tamid Yechaku Lecha című dala mind újra megszólalt a túszok hazahozataláért folytatott társadalmi mozgalom hátterében. Az új számok közül különösen erősen kapcsolódik ehhez a témához Idan Raichel és Roni Dalumi Tachzor című dala.
A szöveg egyszerű kívánság köré épül, gyere vissza. Talán éppen ma. Talán váratlanul egyszer csak megjelensz. A hétköznapi mondatok a túszok sorsának ismeretében szinte elviselhetetlen súlyt kapnak.
Aviv Geffen és Mia Leimberg – Zricha Schora (Fekete hajnal)

Aviv Geffen, az izraeli ellenkultúra egykori emblematikus rocksztárja Mia Leimberggel közösen énekelte fel a Fekete hajnal című dalt. Leimberg a Hamász fogságából szabadult ki, méghozzá Bella nevű kutyájával együtt – a róluk készült képek világszerte bejárták a sajtót.
A dalhoz készült videóban a két előadó képei lerombolt kibucok felvételeivel váltakoznak. A szöveg az idő megállásának érzéséről szól. Miközben a vezetők kitartásról beszélnek, a dal megszólalója csak arra vár, hogy újabb túsz térjen haza – és közben semmi sem múlik el.
Aner Shapiro és Shaanan Street – Shin’at Achim (Testvérgyűlölet)

Ez a dal egyszerre zenei felvétel és posztumusz párbeszéd. Shaanan Street, a HaDag Nachash frontembere egy olyan rapperrel énekel benne együtt, aki a dal megjelenésekor már nem élt.
Aner Shapiro Hersh Goldberg-Polin közeli barátja és egykori osztálytársa volt, együtt mentek a Nova fesztiválra. Shapiro – akinek már csak egy hónap volt hátra katonai szolgálatából – egy óvóhelyen vesztette életét, miközben újra és újra megpróbálta kidobni az oda bedobott gránátokat, és ezzel megmenteni a bent rejtőzőket. Tehetséges rapper is volt. Halála után családja kiadta korábban rögzített felvételeit. Ezek egyike a Shin’at Achim, a testvérgyűlölet, amely bibliai eredetű fogalom a zsidó hagyományban.
Shapiro a dalban az izraeli társadalom belső gyűlölködése ellen szólal fel. Azt mondja, minden véleménynek van helye – a szélsőségességnek nincs. Shaanan Street saját versszakában Shapirótól búcsúzik, és azt mondja: a jeruzsálemi Sira bárban továbbra is fenntart egy széket neki, és egyet Hershnek.
Pnina Rosenblum – Iran – Don’t Shoot (Irán, ne lőj)

Egy ilyen listában a humor is helyet követel magának. Az izraeli kozmetikai üzletasszony, Pnina Rosenblum aligha számított arra, hogy az év egyik virális zenei jelenségévé válik.
Rosenblum, akit korábban elsősorban szépségipari vállalkozásáról ismertek, erősen autotune-olt, egyszerre abszurd és ragadós dalokat kezdett kiadni az aktuális geopolitikai helyzetről.
Az Iran – Don’t Shoot refrénje tulajdonképpen maga a cím: Irán, ne lőj. A dal ezután azzal fenyegetőzik, hogy ha Irán mégis lő, majd Biden vagy az izraeli hadsereg visszalő. A TikTok közönsége imádta. A jelenség egyben arra is emlékeztet, hogy a humor és az abszurditás Izraelben a háborús valóság feldolgozásának ugyanolyan eszköze lehet, mint a gyászdal.
Amit Mann és Knessiat HaShechet – Shum Davar Lo Yifga Bi (Semmi sem fog bántani)

A dal története jóval október 7. előtt kezdődik. 1997-ben két izraeli katonai helikopter összeütközött, miközben katonákat szállított Libanonba. Mind a 73 fedélzeten tartózkodó katona életét vesztette. Köztük volt Erez Shtark hadnagy. Halála után családja a jegyzetei között talált egy dalszöveget, amely a Semmi sem fog bántani címet viselte. A szövegben Shtark azt ígéri családjának, hogy semmi sem árthat neki.
2008-ban a Knessiat HaShechel rockzenekar megzenésítette a szöveget. A szám az együttes egyik legismertebb dalává vált. A 22 éves Amit Mann, a Be’eri kibuc mentőápolója és tehetséges énekese néhány héttel október 7. előtt telefonjára rögzítette a dal saját feldolgozását.
A támadás napján Mann a kibuc sebesültjeit látta el, és közben hangüzenetekben dokumentálta utolsó óráit. Meggyilkolták.
2023 novemberében a Knessiat HaShechel kiadta a dal új változatát, amelyben Mann korábbi felvétele is megszólal. A dal így egyszerre őrzi Erez Shtark és Amit Mann hangját – két olyan emberét, akik különböző korszakokban, de ugyanannak az országnak a háborús történetében vesztették életüket.
E-Z és Odeya – Choref ’23 (2023 tele)

Odeya, Izrael egyik legnépszerűbb fiatal énekese az elsők között adott ki új anyagot október 7. után. A Choref ’23 tudatosan idéz meg egy korábbi izraeli klasszikust: a Children of Winter ’73 című dalt.
A régi dal a jom kippuri háború idején született generációhoz szólt. A gyerekekhez, akiknek békét, galambot és olajágat ígértek, de akik később úgy érezhették, ezeket az ígéreteket nem sikerült betartani. A 2023 tele már nem tesz ilyen ígéreteket. Ez egy olyan nemzedék dala, amely nem a béke reményéből indul ki, hanem a felperzselt otthonok, az erőszak és az erkölcsi megrendülés tapasztalatából.
Eviatar Banai – Al Tifchad (Ne félj)

Eviatar Banai egy teljes albumot készített az október 7. utáni időszakban Anchor in the Water címmel. Az albumot afféle zenei ölelésnek szánta az országnak. Talán legmegrendítőbb darabja unokatestvére, Meir Banai Al Tifchad című dalának feldolgozása.
Ne félj, nem vagy egyedül – hangzik a dal egyszerű üzenete. Egy olyan időszakban, amikor emberek milliói éppen az ellenkezőjét érezték, aligha kellett ennél bonyolultabb mondat.
Keren Peles és október 7. gyermekei – Outside My Home

A lista legfrissebb dala 2024. október 7-én jelent meg. Keren Peles, az Eurovíziós Hurricane egyik szerzője olyan gyerekekkel együtt énekli, akik túlélték október 7-ét.
Közülük többen maguk is túszként voltak a Hamász fogságában, másoknak még mindig vannak Gázában fogva tartott hozzátartozóik. A dal utolsó sorát a kilencéves Emily Hand énekli, aki maga is túsz volt:
Elvesztettem a félelmem
az otthonom mögötti mezőn.
Talán kevés mondat foglalja össze ennél pontosabban, hogyan alakította át október 7. egy egész nemzedék gyerekkorát.
A Kveller cikke nyomán Rubin Eszter írása
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Fájóan fiatalon távozott – Szendy Barbitól búcsúzunk