Pészach második estéjétől a Sávuót ünnepét megelőző estig tart az Ómerszámlálás, ami az árpa aratásának időszakát jelzi ugyan, ám ennél mélyebb tartalma is van. Azt az utat jelképezi és összesíti, amit a zsidóság a rabság földjéről való kivonulástól a Tóraadás napjáig, a néppé válásig megtett. A polgári időszámítás szerint idén az ómerszámlálás micvája április 16-án, tegnap kezdődött, a Sávuót ünnepe június 4-én, szombaton este köszönt be.
Báruch átá ádonáj, elohénu melech háolám áser kidsánu bemicvotáv vecivánu ál szefirát háómer. (...) Háráchámán hú jácházir lánu ávodát bét hámikdás limkomáh, bimhérá vejáménu. Ámén, szelá.
Áldott vagy, Örökkévaló, Istenünk, a világ uralkodója, aki megszentelt bennünket a parancsolataival és megparancsolta nekünk az ómer számlálását. (...) Állítsa vissza az Irgalmas a szentélybeli szolgálatot annak helyére, mihamarabb, napjainkban! Ámen, szelá!
Ez az az áldás, amit ezekben a hetekben minden nap el kell mondanunk 49 napon át. A zárójelbe tett (...) azt jelzi, hogy oda kell beszúrni az adott nap számát az ómertől számítva.
Az ómerszámlálás szokás abból ered, hogy hagyományosan pészach idején kezdődött meg a társadalom számára stratégiai fontosságú árpa aratása, ami sávuót ünnepéig tartott. Maga az ómer szó kévét jelent, a napokat ugyanis egy-egy kalásszal számolták, amit hetente egy-egy kévébe fontak.
Ha valaki netalán elmulasztott ómert számolni, az később pótolható, ám pótlás vagy hosszabb kihagyás esetén a fent említett áldás nélkül kell ómerszámlálást végezni.
Ne feledjük, hogy az ómerszámlálás időszakában az Akiva rabbi idejében pusztító pestisjárvány sok-sok ezer áldozatát szedett, az ő emlékükre ezek a hetek gyásszal teliek. Az ómerszámlálás 33. napján (lág báómer) szünetel a gyász, mert az említett járvány alatt e napon nem halt meg senki – ilyenkor a zsidók szokás szerint összegyűlnek és vidám időtöltés közepette, együtt múlatják az időt.
Polgári időszámítás szerint lág báómer idén május 19-re esik, a Sávuót ünnepe pedig június 4-én, szombaton este köszönt be.
