„Hagyni élni és hagyni dolgozni a másikat"

A különböző irányzatok nem vegyülnek, a Rabbitestületben nem lesznek női rabbik azáltal, hogy reformközösségek társult tagként csatlakoztak a Mazsihiszhez – egyebek között erről beszélt Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Elmondta: a Mazsihisz reménnyel tekint az új polgári évre, bízva abban, hogy az ország hat hónap múlva akár maga mögött hagyja a koronavírus-járványt. 

A Heti Tv Pirkadat című műsorának vendégeként adott interjút Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke. Arra a kérdésre, hogy a Mazsihisz szívárványszínű szervezetté vált-e azzal, hogy társult tagként csatlakoztak hozzá reform közösségek, Heisler András kifejtette: a felekezet azt kívánja megvalósítani, amit pár éve meghirdettek, azaz a változó világra nyitott zsidóság képviseletét. Erről a szervezet közgyűlése döntött többségi szavazással, az elnök szerint ez az egyetlen út, amivel a magyarországi zsidóságnak, a neológiának is a fennmaradását lehet biztosítani. Minden egyéb, korábban kipróbált utak, mint a hagyományokhoz való merev ragaszkodás azt eredményezte, hogy szinte kiürültek a zsinagógák.

Heisler András határozottan kijelentette, ez az új út nem jelenti azt, hogy a különböző irányzatok vegyülnek, a Rabbitestületben nem lesznek sem női, sem ortodox rabbik. 

Az elnök szerint valóban sok és kevésbé hangos változások történtek meg a rendszerváltozáskor, de az is igaz, nagyon sok minden megmaradt a régi rendszerből, ami az átalakulás nagy hibája volt. Igaz, akkor nagyon sokan találtak vissza az ősök hitéhez, az egyházak függetlenné váltak, ez volt a zsidó reneszánsz, ám ez egy idő után passzivitásba ment át. Az elnök szerint ezen kell változtatni: programokkal, oktatással enyhíteni a passzivitáson. Arra a kérdésre, hogy az egyházaknak van-e feladata a politikában, a Mazsihisz vezetője szerint igen, nagyon fontos feladatok, de ezek a közpolitikában vannak, nem pedig a pártpolitikában.

Az természetes persze, ha az egyházak együttműködnek a mindenkori kormánnyal, de ez nem jelentheti az egyházi függetlenség feladását – fogalmazott.

A riporter kérdésére, miszerint mennyire nehezíti meg az életet a zsidó közösségen belül, hogy egyszerre több felekezet is működik, Heisler András azt válaszolta: maga a demokrácia is nehezíti az életet, de szerencsére nincs jobb a demokráciánál. A zsidó felekezetek közti együttműködéssel és nem együttműködéssel kapcsolatban megjegyezte: a konfliktusok nem vallási különbözőségből adódnak, hanem abból, amikor az egyik felekezet a másiknak az erőforrásaiba kíván belenyúlni. Ezt kellene elkerülni, hagyni élni és dolgozni a másikat.

Heisler András az utóbbi időben sokat járja a vidéki közösségeket, amikről megjegyezte: nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen a vidéki zsidóság jelentős részét meggyilkolták a holokauszt során, akik közül, akik kevesen visszajöttek, sokan vándoroltak ki 1956-ban, azaz fájdalmasan kevesen maradtak vidéken. Ezek a közösségek most azon dolgoznak, hogy jeleket hagyjanak maguk után, ezért is fontosak ezek a vidéki hitközségek a magyarországi zsidóság számára.

A Mazsihisz elnöke beszélt arról az egyesületről is, amit Róna Tamás, a Rabbitestület vezetője, a felekezet volt főrabbija alapított. Mint megjegyezte, hivatalosan csak a vezető nevét lehet tudni, az alapítókét nem, ez azért is furcsa, mert éppen az átláthatóság jellemezte eddig a zsidó szervezeteket. Heisler András elmondta: nincs arról tudomása, hogy bármelyik neológ hitközség csatlakozott volna ehhez az egyesülethez. 

Forrás: Breuerpress