Betöltés...
  /  

A felejtés poráról és homokjáról – jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma 16 óra 11 perckor köszönt be, a királynő holnap 17 óra 16 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, Facebook-oldalunk, Instagram- és TikTok-csatornánk nem frissül. A Tórából a VÁJÉRÁ hetiszakaszt olvassuk. Mindenkinek jó szombatot kívánunk!

A bibliai Szodoma városát a Tóra tette világszerte ismertté: a bűn, az eltévelyedés, a romlottság szimbólumává – és meglehetősen példázatos, hogy a történészek és a régészek hiába keresik a nyomát.

A „bűn városa” egyes elméletek szerint  a mai Jordánia területén, a Jordán-völgy déli részén feküdt, legalábbis a régészek egy ott fellelt bronzkori település, Tall el-Hammám nyomait vélik Szodomával azonosítani, mert a középső bronzkorban Tall el-Hammám a Jordán-völgy egyik legjelentősebb erődített városi központja volt. Az ásatások jelentős városfalak, kapurendszerek, valamint monumentális épületek és feltehetően palota- és templomépületek maradványait tárták fel. Ám  nem tekinthető tudományosan bizonyított és elfogadott hipotézisnek, hogy Tall el-Hammám lett volna Szodoma, a város ugyanis jóval Ábrahám kora után pusztult el.

Milyen szép és mennyire szimbolikus, hogy az Ábrahám ősatyánk életében oly nagy szerepet játszó Úr és Harrán városa lényegesen könnyebben beazonosítható, mint Szodoma!  

A tudomány a mai Irak területén található Tell el-Mukajjar régészeti lelőhellyel azonosítja Úr városát. Ábrahám korában Mezopotámia egyik legnagyobb, leggazdagabb és legjelentősebb városa volt, korábban a III. dinasztia birodalmának fővárosaként is szolgált, azaz özigazgatási, kereskedelmi és vallási központ volt iskolákkal, monumentális középületekkel és kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal.

A tudomány ugyancsak jól ismeri Harrán városát is, ahonnan Ábrahám az üdvtörténeti jelentőségű útjára elindult. Harrán az ókori Felső-Mezopotámia egyik jelentős kereskedelmi és vallási központja volt, a mai Törökország délkeleti részén, stratégiai helyen feküdt: a Mezopotámiát Anatóliával és Szíriával, illetve a Földközi-tenger térségével összekötő kereskedelmi utak csomópontjában. 

Ismerve, hogy Ábrahám honnan érkezett, azaz korának fejlett, gazdag, hatalmas városaiból, jobban megértjük azt is, miért vitatkozott Istennel Szodoma elpusztítása előtt. Hiszen ha valaki, hát ő tudta, hogy milyen egy nagyváros, ahol oly sokféle ember él…

S lám, Szodomát a valóságban mégsem találjuk – ellentében Úrral és Harránnal. Lám, Szodoma népe is eltűnt – ellentétben Ábrahám leszármazottaival. Szép és példázatos, hogy „a bűn városát” a felejtés homálya, sok évszázad pora-homokja takarja – ellenben Ábrahám élete és működése ma is fénylőn ragyog előttünk. 

Jó szombatot!


Témák:
Ezek is érdekelhetnek