Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (74. rész) – A varázsfuvola „hölgyei”

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Az OMIKE Művészakcióban 1941. december 1-én tűzték először műsorra A varázsfuvolát. Mozart operáját ezt követően még háromszor játszották a Goldmark-terem kis színpadán. A nagyszerű szereplőgárdáról fennmaradt egy fénykép, ahol a felső sorban, baloldalon három énekesnő áll egymás mellett: Róna Vera, Somogyi Piroska, Spiegel Annie. (A sorrend nem biztos.) Ők voltak a darab béli „hölgyek”, akik az éj királynőjének az üzeneteit vitték Tamino és Papageno számára. Ők hárman szerepelnek most.

Róna Vera (1914 -1977)

1938 júniusában az Újság számolt be arról, hogy Újpesten a Műkedvelők Operatársasága a Rigoletto előadására készül. A Gilda szerepét alakító énekesnőt Róna Verának hívták. Néhány hónap múlva a neve ott volt Hollós Korvin Lajos szerzői estjének szereplői között, amely estről egyébként több újság is beszámolt.

A varázsfuvolában lépett először színpadra a Művészakcióban, majd ezt követte 1942 februárjában és márciusában a Faust hangversenyszerű előadásában Margit, a Sába királynőjé ben Sulamit, és a Fidelio ban Leonora szerepe. A nagy szerepek (pl. Aida) megmaradtak az ezt követő időkben is.

Részlet A varázsfuvola csoportképből.

Túlélte a háború és a üldöztetés idejét, és 1945 novemberében ott volt egy zeneakadémiai dalest szereplői között. Szerepelt a rádióban, énekelt 1946 júniusában egy Puskin-esten – „Az ének és zeneszó legszebben Róna Vera ajkán zengett” – tudósított erről a Színház . 1950-ig feltűnt a neve a rádióműsorokban és fellépéseiről is tudósítottak az újságok 1947 őszén, sőt még egyről 1949 márciusában.

Róna Vera 1933 nyarán férjhez ment Zelenka Pálhoz. Ennek azért van jelentősége, mert egy 1972-es gyászjelentésben az azt közreadó neve Dr. Bajor Lászlóné sz. Róna Vera volt, akinek fiát viszont Zelenka Istvánnak hívták. Dr. Bajor Lászlóné sz. Róna Vera 1977 áprilisában hunyt el. A Kozma utcában e néven található síron születési időként az 1914-es év áll.

Somogyi Piroska /Piri/ (1906-1983)

Thomán István mesteriskolájának növendékei adtak hangversenyt 1929 júniusában, közöttük volt Somogyi Piroska is, aki Halévy: Zsidónő című darabjából énekelt egy számot. Az énekesnő 1930-1931-ben már az Operaház tagja volt és szerepelt A mosoly országa című „regényes operett”-ben. Ezt követően marad az Operaházban és kisebb szerepeket játszott.

A zsidótörvényeket követően 1939-ben elbocsátották. Érvényes karénekesi szerződés birtokában perelte az Operaházat, amely pert első fokon 1941 októberében meg is nyert, azonban a fellebbezést követően 1942 februárjában elveszített.

A Művészakcióban A varázsfuvolán kívül sikeresen szerepelt a Hoffmann meséi ben, a Három a kislány ban a Hegyek alján című zenedarabban és 1943-ban az Aidá ban. Ezen kívül tagja volt 1941-ben a Pallos Ladies vokáltriónak (lásd róluk e sorozat 20. közlését).

1946 novemberében található az első hír újbóli fellépéséről, ekkor Miskolcon vendégszerepelt a Traviatá ban. Maradt az Operaházban, ahol 1949-től karfelügyelő lesz, nőként az első.

Spiegel Annie (1904-1980)

1924 februárjában műkedvelő előadást tartottak Szegeden a fogadalmi templom javára. A fellépők között említette a Szegedi Új Nemzedék Spiegel Annie vendégművészt, a valószínűleg Nagyváradon szereplő operaénekest. A kevéske adat szerint ezt követően a bécsi Volksoper tagja volt, amelyet 1925-ben szakított meg egy beugrás Budapesten, az Operaházban, a Mignon ban. A Magyarország írta erről: „a fiatal művésznő a felszólításra készséggel vállalkozott a beugrásra és megmentette az előadást”. Játszott Berlinben és Drezdában is.

Az ezt követő hírek már az OMIKE Művészakcióról szóltak. 1940 márciusában lépett fel először, egy operett-esten. Ezt követően szinte hetenként volt színpadon, egészen 1944-ig. Énekelt irodalmi műsorokban, daljátékban (A messziről jött ember), vidám-esteken, klasszikus operákban (Hoffmann meséi, Sevillai borbély, Pillangókisasszony, Sába királynője, stb.) operettekben (Eljegyzés lámpafénynél, Békebeli béke) színdarabban (Támár). A kiemelkedően sűrű foglalkoztatásban talán szerepet játszott, hogy férje, Bálint Lajos a Művészakció vezetői közé tartozott.

1945 márciusában, a felszabadult Budapesten már szerepel a Népszava művészdélutánján, majd sorozatos fellépek következtek a Szociáldemokrata Párt különböző rendezvényein. Az 1940-es évek végén nagyon sokat szerepelt a rádióban. Ezt követően tanítani kezd és legendás ének-tanárként jegyezték tevékenységét. 1976-ban arany vándorgyűrűt alapított férje emlékezetére.

Képek:

1) A varázsfuvola szereplői. Az alsó sorokban balról: Bálint Lajos, Bán Kató, Dános Lili, Rózsa Vera, Somogyi László és Lendvay Andor. Középen, baloldalon Sípos Jenő, mögötte Bánóczi László, A hátsó sorban balról: ismeretlen, Róna Vera, Somogyi Piroska, Spiegel Annie, Ribáry Géza, Ladányi Ilona, Ney Dávid (?), Farkas Sándor (?). Budapest, 1941. december. Ismeretlen fényképező felvétele. Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteménye.
2) Részlet A varázsfuvola csoportképből.
3) A mosoly országa (?), Operaház, Színházi Élet 1931. 1.
4) Nicolai: A windsori víg nők, OMIKE Művészakció 1943-1944, Darvas Ibolya és Spiegel Annie Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteménye.