Már nem csupán a szélsőjobboldali és iszlamista, hanem a szélsőbaloldali nézetek is egyre veszélyesebbek

Dr. Barta Zsófia hozzászólásában kiemelte, hogy a zsidó élet az egész magyar társadalom életének integráns része. A magyar zsidók magyarok. A zsidó kultúra a magyar kultúra része is, a magyar zsidó örökség pedig a nemzeti örökségünkhöz tartozik

nincs olyan, hogy ők és mi. Csak mi vagyunk.

Az előadások között példaként elhangzott, hogy az egyik arab országban, ahol több mint 200 nemzetiség él, egyáltalán nem engedik a gyűlöletkeltő beszédet és fellépnek a szélsőségesség minden formája ellen. Másik példaként megemlítették a 2019-es emberi testvériségről szóló dokumentumot, amelyet a néhai Ferenc pápa és az al-Azhar nagyimámja, Sheikh Ahmed Al-Tayyib írt alá Abu-Dzabiban. Mérföldkőnek számít ebben a témában a 2020-as Ábrahám-megállapodás, amellyel akkor áttörték a régóta fennálló akadályokat és elindították a kultúrákon átívelő megértés folyamatát a Közel-Keleten.

Személyi változások, erősödő antiszemitizmus és új technológiai megoldások

A tanácskozáson szó esett az antiszemitizmus elleni küzdelemben érintett európai tisztségviselők személyi változásairól is. Katharina von Schnurbein, az Európai Bizottság antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős koordinátora bejelentette, hogy hamarosan a német szövetségi kormány zsidó életért és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős biztosává nevezhetik ki, Felix Klein utódjaként. A résztvevők hivatalosan is köszöntötték az új küldötteket, köztük dr. Barta Zsófiát, Magyarország képviselőjét, Luise Auken-Wagnert, Dánia küldöttét, valamint John Pierce-t, az Egyesült Királyság holokausztügyekért felelős képviselőjét.

A résztvevők áttekintették az európai zsidó közösségeket érő fenyegetéseket is. Európa-szerte aggodalomra ad okot a zsidó személyek és intézmények elleni fizikai támadások növekvő száma, valamint az iráni kötődésű szereplőkhöz kapcsolódó fenyegetések. A felszólalók a szélsőjobboldali, szélsőbaloldali és iszlamista nézetek térnyerésére, illetve az ezekhez kapcsolódó politikai és társadalmi folyamatokra is felhívták a figyelmet. A szélsőséges megnyilvánulások a választási kampányokban és a Hamászt támogató nyilvános demonstrációkon is megjelennek, többek között Amszterdamban.

Külön téma volt a holokauszt emlékezetének torzítása és az áldozatok személyes történeteinek háttérbe szorítása. Példaként a németországi Szászországban található Heidenaut említették, ahol a beszámoló szerint az egyes áldozatoknak emléket állító botlatóköveket egy általános, „a totalitarizmus áldozatai” feliratú emlékművel váltották fel. Ez a megközelítés elhomályosíthatja az egyes áldozatok személyazonosságát, valamint a történelmi felelősség kérdését. A résztvevők az antiszemitizmus elleni intézményi fellépés gyengülésének veszélyére is figyelmeztettek. Ennek kapcsán szóba került Zohran Mamdani, New York polgármestere is, akinek intézkedése nyomán a város visszavonta az antiszemitizmus nemzetközileg alkalmazott IHRA-definíciójának elfogadását.

A mesterséges intelligencia szerepe az antiszemitizmus elleni küzdelemben

Az október 7-i terrortámadásokat követően jelentősen megszaporodtak az online antiszemita tartalmak. Ezek között összeesküvés-elméletek, az erőszakot dicsőítő bejegyzések, a holokausztot eltorzító vagy annak történelmi valóságát megfordító állítások, valamint a zsidó emberek Izrael cselekedeteiért való kollektív felelőssé tétele is szerepel. A mesterséges intelligencia további kihívásokat teremt: segítségével nagy mennyiségben és rövid idő alatt állíthatók elő és terjeszthetők antiszemita dezinformációk, deepfake-ek és hamis történelmi tartalmak.

A tanácskozáson az is elhangzott, hogy egyes európai országokban, különösen Írországban, a kortárs antiszemita megnyilvánulások jelentős része Izraelhez és az izraeli–palesztin konfliktushoz kapcsolódik. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az online gyűlölet visszaszorításához korszerű technológiai eszközökre és megbízható adatokra egyaránt szükség van.

Ennek egyik példája a Tikkun Tech Hackathon, az Európai Unió és a Zsidó Világkongresszus (WJC) közös kezdeményezése, amelynek keretében húsz, az online gyűlölet elleni fellépést segítő mesterséges intelligencián alapuló eszköz készült. A bemutatott megoldások célja többek között a folyamatosan változó gyűlöletkifejezések és a burkolt, kódolt antiszemita üzenetek felismerésének támogatása. A kezdeményezés olyan hitelesített platform kialakítását is célozza, amely biztonságos kapcsolatot teremthet a zsidó emberek és a helyi közösségi programok között.

A hatékony fellépéshez ugyanakkor a technológiai fejlesztések mellett pontosabb adatgyűjtésre és megalapozott kutatásokra is szükség van. A résztvevők szerint a felszínesebb közvélemény-kutatások önmagukban nem adnak elegendő képet az antiszemitizmus természetéről és társadalmi hatásairól. Ezért az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), valamint az American Jewish Committee (AJC) kutatási módszertanára épülő, részletesebb adatfelvételek és elemzések jelenthetnek előrelépést.

Amerikai és európai kutatások: a biztonságérzet romlása és a társadalmi felelősség

Az American Jewish Committee kutatási eredményei az antiszemitizmus elleni fellépés széles körű társadalmi támogatottságára és a zsidó közösségek romló biztonságérzetére egyaránt rámutattak. A vizsgált adatok szerint az amerikai válaszadók több mint 90 százaléka, a francia megkérdezetteknek pedig 75 százaléka úgy véli, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem nem kizárólag a kormányok feladata, hanem a társadalom különböző szereplőinek közös felelőssége.

Az amerikai zsidó válaszadók 91 százaléka arról számolt be, hogy kevésbé érzi magát biztonságban. A megkérdezettek 55 százaléka pedig a félelem miatt változtatott a mindennapi viselkedésén. Ez az arány 2022-ben még 38 százalék volt, és a bemutatott adatok szerint közelít az európai 76 százalékos értékhez.

A kutatás ugyanakkor a társadalmi tudatosság növekedésére utaló eredményeket is tartalmazott. Az amerikaiak 70 százaléka súlyos problémának tartja az antiszemitizmust, 45 százalékuk pedig személyesen is tanúja volt antiszemita incidensnek. Az internetet használók körében ez az arány eléri a 74 százalékot.

Az adatok összességében arra világítanak rá, hogy az antiszemitizmus elleni fellépéshez egyszerre van szükség a zsidó közösségek biztonságának megerősítésére, a társadalmi felelősségvállalás ösztönzésére, a pontosabb kutatásokra és az online gyűlölet visszaszorítását segítő új technológiai megoldásokra.

---