Posztumusz díszpolgár lett Lakner bácsi Erzsébetvárosban

Az 1893-ban született Lakner Artúr – avagy Lakner bácsi, ahogyan mindenki hívta – posztumusz díszpolgári címet kapott a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a VII. kerületben. A 20 évig működő gyerekszínházában olyan gyerekekből nevelt nagy színészeket, mint Ruttkai Éva, Zsolnai Hédi, Galambos Erzsi, Harkányi Endre. Utoljára a kecskeméti gyűjtőpályaudvaron látták: gyerekeknek játszott a sínek mellett, mielőtt elhurcolták.

Lakner Jakab foltozósuszter és Krausz Róza fiaként született zsidó családban. Összesen 14-en voltak testvérek, akikből 10-en maradtak életben. Lakner Artúr az első világháborúban a fronton szolgált. 1916. november 12-én Budapesten, Erzsébetvárosban feleségül vette a nála három évvel idősebb Wollner Ágnest. 1919-ben a Corvin filmgyár dramaturgja, 1924-ig a filmgyár intézője. 1924-től Charlie Chaplin, Harold Lloyd, Buster Keaton némafilmjeinek egyéni humorú magyar felirataival tűnt fel. 1926-tól a Royal Apollo filmszínház vezetője, 1937-ig mind a Royal Apollo, mind a hozzá tartozó 7 premiermozi igazgatója. Írt színdarabokat, zenés gyermekszíndarabjai főleg a Vígszínházban kerültek bemutatásra. Itt 1930-1938 között tartott állandó gyermekelőadásokat. Édes Mostoha című gyermek operettjéből 1935-ben filmet írt. 1935. november 3-án a Magyar Mozgóképszínházi és Filmipari Tisztviselők Országos Szövetségének társelnöke lett.

1935 novemberében a Magyar Film Iroda műtermében elkezdték az első magyar szinkron elkészítését, ahol az alkotók dramaturgnak kérték fel. Az ő feladata volt, hogy a Négy és fél muskétás című film német szövegét magyarra igazítsa. A Hófehérke című Walt Disney-filmben a hét törpe neveit (Tudor, Vidor, Morgó, Szende, Szundi, Hapci és Kuka) szintén ő találta ki. A Fészek Klub örökös tagja volt.

1944-ben zsidó származása miatt behívót kapott a Rökk Szilárd utcai gyűjtőtáborba. Ekkor orvosoktól próbált igazolást szerezni, hogy a szíve nem egészséges, a felhívott jóbarátai pedig letették a kagylót, nem akarván abba a gyanúba keveredni, hogy egy zsidón segítenek. Az utolsó hír Kecskemétről érkezett róla, amikor a marhavagonba való beszállásra vártak a pályaudvaron, de még ott is, a sínek mellett az időt kihasználva, az elhurcolásra váró gyerekeknek játszott. Ezután Németországba hurcolták, ahol nyoma veszett. A budapesti központi járásbíróság 1945. március 15-ei dátummal holttá nyilvánította.

Talán legfontosabb hagyatéka a Lakner Bácsi Gyermekszínháza, amelynek története az 1920-as évekre nyúlik vissza. Lakner Artúr, a mozigépészből lett író, műfordító, mozi- és színidirektor ekkor ébredt rá, hogy a gyermekek személyiségfejlődésére milyen rossz hatással vannak azok a filmek és színházi előadások, amelyeket nekik szánnak a felnőttek. Társulatának állandó otthona sosem lehetett, de büszkén fogadta be a Vígszínház, a Vidám Színpad, a Fővárosi Operettszínház és a Goldmark Színház. Gyermekszínházát 1944-ben elsodorta a háború, őt magát pedig egy Németországba tartó halálvonat vitte el. 

A posztumusz díszpolgári cím indoklása szerint Lakner Artúr neve egykor fogalom volt, hisz talán legfontosabb korosztályt karolta fel, nekik írt történeteket. Nem a harcról, a kegyetlenségről, az erőszakról, amiről akkori világuk szólt, hogy ne ez legyen a modell számukra. Pontosan tudta, hogy nem ijesztő rémtörténetekre, hanem saját életükből vett epizódok, események bemutatására van szükségük. A szeretet, a barátság és az önzetlenség fogalmainak megismerésére. A 20 évig működő gyerekszínházában olyan gyerekekből nevelt nagy színészeket, mint Ruttkai Éva, Zsolnai Hédi, Galambos Erzsi, Harkányi Endre.

Borítókép: Lakner Artúr gyerekszínészek között. Fotó: Fortepan/Rothman család