Izrael Irán elleni csapásának hadászati és politikai értékelése

A múlt hétvégén Irán ellen lezajlott műveletet az izraeli légierő (IAF) eddigi egyik legösszetettebb küldetésének tartják. Az első becslések szerint Iránnak 2-3 évbe telhet, mire helyreállítja a ballisztikus rakéták építéséhez szükséges kapacitásait.

Műveleti áttekintés: október 26-án hajnalban az izraeli légierő (IAF) 20 célpontra mért csapást Iránon belül három különböző területen. Úgy tudni, hogy az IAF sikeresen célba vette Irán fejlett, nagy hatótávolságú légvédelmi rendszereit, az iráni ballisztikus rakétaprogram létfontosságú alkatrészeinek több gyártóüzemét, valamint ballisztikus fegyverek raktárait. Bár Izrael önállóan cselekedett, a csapásokat szorosan összehangolták az Egyesült Államokkal.

A műveletet az IAF eddigi egyik legösszetettebb küldetésének tartják. Mintegy 140 különböző típusú repülőgép vett részt benne, beleértve magát a támadást, a hírszerzést és a mentőakciókat. A személyzet több mint fele tartalékos volt, és a repülőszemélyzet négy tagja nő volt.

A csapást a korai órákban hajtották végre, a célpontokat úgy választották ki, hogy ne legyenek civil áldozatok és csak minimálisak a katonai veszteségek. Ennek eredményeként Izrael nem támadott nukleáris vagy energetikai létesítményeket, illetve az állam szimbólumait, kizárólag katonai célpontokra összpontosítottak.

Stratégiai hatás: Izrael sikeresnek ítélte meg ezt a műveletet. Jelentősen csökkentette Irán ballisztikus rakétagyártási képességét, semlegesítette légvédelmét, és az iráni közvélemény és a tágabb régió előtt is leleplezte a rezsim sebezhetőségét.

Miután Izrael három óra alatt hatástalanította az iráni légvédelmi rendszereket, tetszés szerinti célpontként bármelyik helyszínt megcélozhatta. Izrael működésképtelenné tette Irán orosz gyártmányú S-300-as fejlett légvédelmi rendszereit. Mivel Oroszországnak minden rendelkezésre álló rendszerre szüksége van az Ukrajna elleni védekezéshez, Irán valószínűleg nem lesz képes a közeljövőben feltölteni ezeket a védelmi rendszereket.

Az irániak feltehetően most átgondolják ezt a sebezhetőséget, miközben mérlegelik, hogy válaszoljanak-e. Az első becslések szerint Iránnak 2-3 évbe telhet, mire helyreállítja a ballisztikus rakéták építéséhez szükséges kapacitásait.

Irán már nem támaszkodhat a Hezbollahra és a Hamászra, hogy megtorlást hajtson végre Izrael ellen. Az egy éve tartó konfliktus eredményeként mindkét csoport jelentősen meggyengült.

Izrael ezt a műveletet Iránnak szóló figyelmeztetésnek tekinti. Még mindig van egy sor célpontja, amelyekre csapást mérhet.

Ezt hangsúlyozandó Herci Halevi, az IDF vezérkari főnöke vasárnap azt mondta, hogy a művelet során „csak képességeink egy részét vetettük be. Sokkal többre vagyunk képesek. Stratégiai rendszereket támadtunk Iránban. Ennek nagy jelentősége van. És most meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok. Minden forgatókönyvre készen állunk minden hadszíntéren”.

Ezzel párhuzamosan az IDF folytatja a libanoni és gázai hadműveleteket. Bár Izrael mindkét fronton halad előre a terrorista infrastruktúra felszámolásában, ennek nagy ára van: az elmúlt héten 23 katona esett el.

Fotók: IDF/Facebook

Izrael-USA koordináció: Az amerikai tisztviselők elégedettnek tűnnek a művelettel. Bár a küldetést kizárólag Izrael hajtotta végre, az Egyesült Államokkal való koordináció, különösen a légtér átrepülése tekintetében, döntő fontosságú volt.

A Biden elnök és Netanjahu miniszterelnök múlt heti telefonbeszélgetéséről szóló jelentések szerint Biden figyelmeztette Izraelt, hogy ne vegye célba a nukleáris vagy energetikai ágazatot. Ehelyett az USA arra bátorította Izraelt, hogy elég határozottan válaszoljon a további támadásoktól való elrettentéshez, ugyanakkor minimalizálja a további eszkaláció kockázatát.

A THAAD (Terminal High-Altitude Area Defence) üteg most először települt Izraelbe amerikai személyzettel.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter továbbra is rendszeresen beszél izraeli hivatali partnerével, Joav Gallant védelmi miniszterrel, a csapást követően Austin ismét megerősítette az USA „vasszigorú elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett, és az önvédelemhez való jogának támogatását”. A Pentagon szerint „közölte a miniszterrel, hogy Irán ne kövesse el azt a hibát, hogy válaszol Izrael csapásaira, amelynek pontot kell tennie ennek a csörtének a végére”.

Belső kritika: Az izraeli kormányt a Likud-frakción belülről és az ellenzék részéről is bírálatok érték, amiért nem élt a lehetőséggel, hogy csapást mérjen Irán atomprogramjára.

Az ellenzék vezetője, Jair Lapid kijelentette: „Gratulálok az IAF-nek, amiért ismét bebizonyította a világ legmagasabb szintű műveleti képességeit és légi fölényét. Izrael ellenségei ma reggel megtudták, hogy az IDF erős, keményen tud támadni, és bárhová elér. A döntés, hogy nem támadnak stratégiai és gazdasági célpontokat Iránban, hibás volt. Sokkal nagyobb árat is ki lehetett volna és ki kellett volna követelnünk Irántól”.

A kormány óvatos volt, tekintettel arra, hogy már két fronton is konfliktusba keveredett, és kevésbé volt hajlandó egy újabb nagy konfliktus kirobbantására. A három héttel ezelőtti iráni támadás után azonban, amely 180 ballisztikus rakétát tartalmazott, Izrael kénytelen volt válaszolni.

Diplomáciai kezdeményezések: Két hónapos tárgyalásszünet után David Barnea Moszad igazgató Dohába érkezett, hogy tárgyalásokat kezdjen William J. Burns CIA igazgatóval és Al Thani katari miniszterelnökkel a 388 napja fogva tartott 101 túsz szabadon bocsátását lehetővé tevő feltételek felülvizsgálata céljából.

Abdel Fattah al-Szíszi egyiptomi elnök tíznapos tűzszünetet javasolt a Gázai övezetben négy izraeli túsz és egy meg nem határozott számú palesztin fogoly cseréje érdekében, hogy ezzel érdemi tárgyalások kezdődhessenek.

A miniszterelnök utasította a Sin Bet Bar igazgatóját, hogy lépjen kapcsolatba Egyiptommal a feltételek javítása érdekében. Mindezt anélkül, hogy egyértelmű lenne, hogy a Hamász beleegyezik-e az egyezségbe.

Amos Hochstein amerikai különmegbízott várhatóan holnap érkezik Izraelbe, hogy megnézze, van-e lehetőség tűzszünet elérésére északon.

Előretekintve: Izrael továbbra is magas készültségben van, és várja, hogy Irán katonai választ ad-e. Izraelben jelenleg az a vélemény uralkodik, hogy Irán válaszolni fog, mivel a rezsim nem engedheti meg magának, hogy mind külsőleg, mind belföldön gyengének tűnjön.

Ha Irán mégis a megtorlás mellett dönt, azt kockáztatja, hogy további támadásoknak teszi magát. Ettől függetlenül, mivel az iráni légvédelem megbénult, Izrael dönthet úgy, hogy ismét több célpontot támad.

Forrás: BICOM (Britain Israel Communications and Research Centre) think tank hírlevele, bicom.org.uk