Szabadkai zsinagóga: A szecessziós építészet ékköve

2024. Július 23. / 14:16


Szabadkai zsinagóga: A szecessziós építészet ékköve

A Szabadka szívében található zsinagóga a szecessziós építészet és a régió zsidó történelmének csodálatos ékköve, amely Közép-Európában a második legnagyobb zsinagóga – csak a Dohány utcai előzi meg. Az 1890-es évek végén tervezett és 1902-ben befejezett zsinagóga a korszak vallási építészetének egyik legimpozánsabb darabja, amely hagyományos és innovatív építési technikák egyedülálló ötvözetét mutatja be.

A Szabadkai Zsinagógát Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervezték. Az ő nevükhöz fűződik továbbá a Városháza és még néhány más épület is a településen, aminek köszönhetően a város a szecesszió stílusjegyeit hordozza.

szabadka-cimlap.jpg

A zsinagógához azt a tervet használták fel, amelyet eredetileg a Szegedi Zsinagóga építési pályázatára nyújtottak be. Ott második helyezést ért el, túl kirívónak találták, így jutott hozzá a kevesebb pénzzel és kellő fantáziával rendelkező szabadkai hitközség közel fél áron. Ennek köszönhetően a zsinagóga munkálatai végül Szabadkán valósulhattak meg.

A pompás épület legszembetűnőbb jellegzetessége a nyolc oszlopra támaszkodó központi kupola, amely a kor építészeti csodája volt. A laza talaj nem bírta volna el a hatalmas kupolát, ezért betonoszlopokat süllyesztettek a földbe, hogy azok tartsák meg. A beton használata az egyik legújabb technológiának számított ebben az időben. A belső kupola könnyűbetonból készült, kifinomult héjszerkezeti technikát alkalmaztak, kiemelve az építészek leleményességét és a kor technológiai vívmányait.

szabadka-belső-1.jpg

A zsinagóga egyik legjellegzetesebb eleme a tető, amit díszes Zsolnay-mázas cserepek díszítenek, amelyek a dekoratív és organikus formáiról ismert szecessziós stílus egyik fő jellemzői. A Zsolnay-kerámiák használata a belső térre is kiterjed, ahol a bonyolult minták és az élénk színek vizuálisan magával ragadó környezetet teremtenek.

A Szabadkai Zsinagóga több mint egy építészeti remekmű; a régió zsidó közösségének gazdag kulturális és történelmi szövevényét jelképezi. A városban már 1775 óta éltek zsidók, számuk pedig folyamatosan nőtt a lakosság körében, és jelentős szerep jutott nekik a gazdaságban is. 1921-ig az összes szabadkai gyár tulajdonosa zsidó volt, a részvények többségi részét is birtokolták a részvénytársaságokban. A teljes lakosság közel 4,5%-át alkották, ők vitték a kiskereskedelmet, ők alkották az értelmiségiek és szabadfoglalkozásúak közel 50%-át.

szabadka-belső-2.jpg

A zsinagóga karzata 476m2 egy olyan kisvárosban, ahol építésének idején 3400 zsidó élt. A csodálatos üvegablakokat Róth Miksa tervezte, az ő budapesti műhelyében készültek el. Az épület művészeti értékén túl a legújabb építészeti megoldásokat képviseli. Kupolájának átmérője 14 méter, az épület magassága 40 méter. Az ülőhelyek száma a férfiak számára 850, a nőknek 550.

Különös kettősség uralkodik a belső téren: a négyzetes elrendelés egy hagyományos zsinagóga-típusra emlékeztet, amikor ortodox módon a bimát középre helyezve mindenki a tóraolvasás felé fordul. Ám a tóraszekrény felett orgonát látunk, ami a XIX. századi neológi zsinagógák sajátja.

szabadka-belső-3.jpg

A XX. század folyamán a zsinagóga megrongálódott, egy 1926-os vihar jelentős károkat tett benne, így elkerülhetetlenné vált a restaurálás. A II. világháború idején ezer főt számlált a helyi zsidóság, ám Auschwitzból kevesen tértek vissza. A soá után elhagyatottan álló épületbe a városvezetés 1980-ban avantgárd színházat költöztetett volna, azonban az UNESCO szakbizottsága végül azt javasolta, vegyék fel a világ kulturális hagyatékai közé. 1990-ben Szerbia is a kiemelt jelentőségű műemlékek közé sorolta.

A Műemlékek Világalapja (a New York-i World Monuments Fund) döntő szerepet játszott a zsinagóga megőrzésében és helyreállításában. A zsinagóga nem csupán romos állapota miatt került a WMF listájára, melyen a világ 100 legveszélyeztetettebb zsidó műemléke szerepel, hanem annak okán is, miként szimbolizálja a magyar szecesszió jelenlétét a városban. A felújítási munkálatok többek között kiterjedtek a tető, az ablakok és a fa tartószerkezetek javítására, valamint a központi kupola és a homlokzat helyreállítására is.

szabadka-belső-4.jpg

Az Európai Unió, a szerb kulturális minisztérium és a magyar kormány jelentős támogatásai lehetővé tették a külső és belső restaurálást, ami új életet lehelt a zsinagógába. Ennek legfontosabb mérföldkövei közé tartozik a tető vízhatlanná tétele, a délnyugati homlokzat restaurálása és a hármas főbejárat felújítása, valamint a zsinagóga belsőben végzett aprólékos átfestési és faragási munkálatok.

A Szabadkai Zsinagóga ma már nemcsak egy felújított építészeti gyöngyszem, hanem jelentős kulturális műemlék is, amely a régió szecessziós építészeti jellegzetességeit tárja elénk amellett, hogy egy egykor virágzó és pezsgő életű közösség hiányáról mesél.

szabadka-belső-5.jpg

Szöveg és fotók: Zucker-Kertész Lilla

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó ünnepek
Miért olvassuk Ruth könyvét Sávuotkor?
Zsidó világ
„A haláltól indultunk és az élethez jutottunk el”
Zsidó világ
Hogyan legyünk szentek? – Jó szombatot!