Ne imádkozz, Mózes: vezess! – Jó Szombatot, Shabat Shalom!

2020. Február 07. / 12:00


Ne imádkozz, Mózes: vezess! – Jó Szombatot, Shabat Shalom!

A Mazsihisz hírei most elhallgatnak a szombat törvényei miatt, honlapunk nem frissül. A Szombat nem a kifelé, hanem a befelé figyelés ideje, több mint 24 órán keresztül, egy napnál kicsit hosszabb ideig, hogy „kerítést építsünk a Tórának”, megóvjuk, hogy a szombat szelleme minél tovább maradjon velünk.

A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten 16:35 óra, a Szombat királynője 17:42 órakor távozik körünkből, onnantól visszavárjuk Önöket honlapunkra. Addig találkozzunk személyesen, zsinagógáinkban. A Tórából ezen a héten a Besáláh (Mózes 2.13:17–17:16.) hetiszakaszt olvasunk a zsinagógáinkban.

Amikor észrevették, hogy a fáraó seregei a nyomukban vannak, Izrael népe újra kétségbeesett és kiáltott az Úrhoz, egyfelől, vagyis imádkozni kezdett, másfelől pedig belefogott Mózes szidalmazásába: talán nincs elég sírhely Egyiptomban, hogy ide hoztál minket meghalni?- kérdezik és ez is mutatja, hogy a zsidók a legnehezebb helyzetben sem veszítik el fekete humorukat, pesszimizmusuk törhetetlen.

Mózes azzal nyugtatja őket, hogy a Seregek Ura fog harcolni értük, nem kell félniük, maradjanak nyugton. A következő mondatból azonban kiderül, hogy mintha ő maga sem értené a saját szavait, amelyekkel Isten akaratát közvetíti.

„És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Mit kiáltasz hozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy vonuljanak”.

Ebből a türelmetlen felszólításból világossá válik, hogy Mózes, nyugalomra intő szónoklata után maga is beállt imádkozni a többiek közé: úgy gondolta, hogy Isten majd az ő közreműködésük nélkül legyőzi Egyiptomot. Úgy gondolta, Isten majd megoldja helyettünk és nélkülünk az életproblémáinkat. Úgy gondolta, hogy a megnyugvás nem a felelős döntés előfeltétele, hanem egyszerű passzivitás. Istenben hinni, Isten által kijelölt vezetőnek lenni nem felelősségvállalás, hanem a felelősség elengedése. A jámborság nem a gyengék óvása érdekében vállalt kockázat, hanem tehetetlen képmutatás. Ezért sürgeti Isten, hogy fejezze be a bohóckodást és indítsa végre útnak Izraelt. A valódi hit alázat és cselekvés egysége. Hit abban, hogy a Seregek ura, a világ teremtője szét fogja választani a vizeket, amelyek falként magasodnak majd az átvonuló Izrael mellett kétoldalt és épp ezért el kell indulnia és szólítani, vezetni a népet. 

A Tóra figyelmeztet, hogy a látszatra legnagyobb jámborság is lehet az igazi hit ellentéte. A hetiszakasz címe, besáláh, a küldeni, elküldeni igéből származik. A fáraó elküldte a népet végre. A hit mindig kilépés, elindulás, felelősségvállalás és döntés. És mivel semmit sem lehet biztosan kiszámítani, minden döntésünk ilyen ugrás a bizonytalanságba. Minden döntés kockázatos. Ha egyáltalán el akarunk indulni valaha is bárhová, remélnünk kell, hogy Isten kettéválasztja majd a Sás-tengert előttünk. 

Amikor Amálek megtámadja Izraelt, Mózes Józsuét jelöli ki, hogy csatába vezesse ellene a népet és előtte állítsa össze hadseregét: „Válassz ki nekünk férfiakat, menj és harcolj Amálek ellen” – kéri. A „nekünk” világossá teszi, hogy Mózes az első pillanattól vezetőtársának, egyenrangú partnerének tekinti kiszemelt tanítványát és majdani utódát. Mózes óta a tanítványok egyenrangúak kell, hogy legyenek a mestereikkel: a hagyományt nem adják, hanem kapják (a kabala szó nem hagyományt, hanem szó szerint hapományt jelent). A tanítónak tudnia kell, hogy nem ő a fontos: Tudnia kell, hogy „csak posta voltál”, ahogy Babits verse írja, csak Isten Tórájának továbbadója. Csak az lehet zsidó tanító, akinek már nem önmaga a fontos. Mózes már az út legelején elkezdi utóda nevelését. Az igazi zsidó vezető, pont azért, mert tudja, hogy nem ő a fontos, egy életen át készül a visszavonulásra.

Az Amálek elleni küzdelem során, amikor Mózes felemelve tartotta a kezét, Izrael megerősödött, amikor lehanyatlott a keze, a nép meghátrált. Ez nem csoda, Isten nem avatkozik be a küzdelembe, még a neve sem említtetik itt. Mózes egyszerűen azt csinálja végre, a hetiszakasz utolsó soraiban, amit egy vezetőnek kell. Utat mutat – fölfelé, az égre, ahol Izrael valódi és egyetlen vezetője lakik.

Jó szombatot kívánunk!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Történelem
Elhagyatott zsidó temető a marokkói Asilahban
Judaizmus
Napi Talmud - Bava Batra 140: "A hagyaték nagysága"
Megemlékezések
A biatorbágyi zsidóság emlékezete
2024. November 13. / 15:34

A biatorbágyi zsidóság emlékezete