Egy 2700 évesre becsült, rendkívül ritka kőpecsétet találtak a régészek a jeruzsálemi Templom-hegy Déli Falának közelében. A leleten egy óhéber írással bevésett név és egy szárnyas alak látható. A szakemberek azt mondták: az igen magas technikai színvonalon készült, fekete kőpecsét a legszebb leletek egyike, ami valaha is előkerült abból a korból Izraelben.
A régészek úgy vélik, hogy a pecsét egyszerre volt használati tárgy (azaz hitelesítést végeztek vele), másrészt nyakláncon hordva amulettként is szolgálhatott. és dokumentumok, oklevelek jogi aláírására. Mindkét oldalán domború ábrák láthatók, egy-egy szárnyakkal ábrázolt királyi alak, a haja hosszú, a fején korona lehet. Az alak az egyik karját előre emeli, ami talán arra utal, hogy valamilyen tárgyat tart a kezében. Körülötte óhéber írással vésett felirat található: „LeJeho'ezer ben Hosh'ayahu”.
Az Izraeli Régészeti Hatóság régésze és asszirológusa, dr. Filip Vukosavović szerint „rendkívül ritka és szokatlan felfedezésről van szó, most először találkoztak egy olyan pecséttel, amin egy szárnyas alak, talán egy védelmező, mágikus figura látható". Az ehhez hasonló ábrázolások (szárnyas démonok vagy ,,dzsinnek") az i. e. 9-7. századi újasszír művészetből ismertek, akkoriban védelmező funkciójuk lehetett.
A kutatók úgy vélik, hogy a tárgyat, amelyen eredetileg csak a démonkép szerepelt, egy Hosh'ayahu nevű férfi viselte a nyakában amulettként, aki magas pozíciót töltött be a júdai királyságban. Hatalma révén Hosh'ayahu megengedhette magának, hogy egy ilyen félelmetes alakkal ellátott pecséttel kérkedjen, hiszen ez a hatalom szimbóluma. A szakemberek szerint helyi kézműves – azaz júdai mester – készítette nagyon magas művészi színvonalon.
A tudósok feltételezése szerint Hosh'ayahu halála után a fia, Jeho'ezer örökölte a pecsétet, majd a démon mindkét oldalára felírta vagy felíratta a saját és az apja nevét. Ezt talán azért tette, hogy saját magának sajátítsa ki azokat a jótékony hatásokat, amiket hite szerint a talizmán mágikus mivolta keltett.
A Jeho'ezer név a Bibliából iis smert (Krón. I 12:7) rövidített formában, Dávid király egyik harcosának neve ugyanis az volt, hogy Jo'ezer. Jeremiás könyvében (43:2) is szerepel egy hasonló nevű ember: Azariah ben Hosh'aya.
A pecsét további bizonyíték lehet arra, hogy abban az időszakban az olvasási és írási készség nem is lehetett olyan ritka. A közhiedelemmel ellentétben úgy tűnik, hogy az írástudás ebben az időszakban nemcsak a társadalom elitjének volt a privilégiuma. Az emberek tudtak olvasni és írni – legalábbis alapfokon annyit, amennyit a kereskedés igényelt – állítják a régészek.
Fotók: Israel Antiquities Authority/Facebook
Sok óhéber feliratú pecsétlenyomatot ismerünk Dávid városának környékéről és Júda Királyságából, de az újasszír stílusú szárnyas ember alakja egyedülálló és nagyon ritka az Első Templom időszakából. A látványos és egyedülálló lelet újabb betekintést nyújt számunkra a júdai királyságra az Első Templom időszakában, és arról tanúskodik, Jeruzsálem fontos központi szerepet töltött be 2700 évvel ezelőtt is. .
A leletet a nagyközönségnek Jeruzsálemben mutatják be egy régészeti konferencián szeptember 4-én, jövő héten szerdán.
Forrás: Israel Antiquities Authority/Facebook
.jpg)