Nem múlt el nyomtalanul – a csillagos házakra emlékezünk

Több mint 1500 egykori csillagos háznál emlékeznek meg a lakóközösségek a tervek szerint június 21-én, amikor hetven éve lesz annak, hogy ezeket az épületeket jelölték ki a zsidó emberek kényszerlakhelyéül a vészkorszakban – jelentette be a szervező OSA Archívum főigazgatója, Rév István szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Rév István kiemelte: ez lehet a holokauszt emlékév legnagyobb civil rendezvénye, amellyel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy "mindaz, ami 1944-ben történt, nem múlt el nyomtalanul". Mint mondta, jövő hétfőn kezdik meg azoknak a később könnyen eltávolítható matricáknak a kiragasztását az érintett 1576 házra, amelyekkel kérik a lakókat, hogy közösen emlékezzenek a 70 évvel ezelőtt történtekre.

Felhívta a figyelmet arra: keresik az önkénteseket, akik megszervezik a házak előtt a megemlékezéseket. Ez a nap a múzeumok éjszakája is egyben, így kapcsolódik a kezdeményezéshez a Magyar Nemzeti Múzeum is, továbbá a Lengyel Intézet és a Cervantes Intézet, amelyek épületei egykor szintén csillagos házak voltak, valamint a Budapest Főváros Levéltára (BFL), ahol mintegy 600 csillagos házról őriznek dokumentumokat – ismertette.

Ugyancsak részt vesz a programban a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Goethe Intézet, a Radnóti Színház és az Örkény Színház, valamint ígéretet kaptak arra, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kossuth tér 4. szám alatti épülete csatlakozik az eseményhez.

Rév István megemlítette, hogy ott, ahol kérik, segítenek emléktáblát állítani az egykorvolt csillagos házakon. Több mint 100 épület történetét ismerhetik meg az olvasók a www.csillagoshazak.hu-n, amelyet folyamatosan bővítenek – tette hozzá.

Emlékeztetett: mintegy 200 ezer embernek kellett ezekbe a házakba költöznie, amikor pedig visszavonták az első csillagos házakra vonatkozó rendeletet, majd rövid időn belül egy másikat léptettek életbe helyette, a lista már más házakat is tartalmazott.

Utalt arra: március 31-én volt 70 éve, hogy megszületett a sárga csillag viselését előíró, április 5-én hatályba lépett kormányrendelet, amely Budapest lakosságának több mint 20 százalékát érintette.

Megemlítette: számukra ez a megemlékezés nem politikai kérdés, és szégyenteljesnek tartják, hogy ez egyesek számára az lehet, holott ezt inkább nagyon fontos morális problémaként kellene kezelni. Kezdeményezésükkel segíteni szeretnének tudomásul venni a múltat, amivel "kezdeni kell valamit" – fogalmazott.

Kenyeres István, a BFL főigazgatója közölte: kidolgozott programcsomagjuk van a holokausztra való megemlékezésre, egyebek mellett az identitás-üldöztetéssel és a holokauszt megéléstörténetével foglalkoznak. Beszámolt arról, hogy ehhez kapcsolódóan kiállítást rendeznek június 11-ei kezdettel, amikor a levéltárak éjszakáját is tartják.

Közölte: június 21-én este előadásokat tartanak a témában, november közepén pedig a holokauszt társadalomtörténetéről rendeznek konferenciát, illetve november végén tematikus weboldalt tesznek közzé az idevágó irataikat publikálandó.

Az eseményen részt vett mások mellett Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója.