Rendhagyó történelemóra – személyes sorsokon keresztül a múlt megértéséért

A Békéscsabai Zsidó Hitközség által szervezett esemény célja nemcsak a történelmi ismeretátadás volt, hanem annak hangsúlyozása is, hogy a holokauszt emlékezete kiemelt társadalmi jelentőséggel bír, mert segít megérteni a kirekesztés, az előítéletek és a társadalmi felelősség következményeit. A szervezők szerint a fiatalok megszólítása különösen fontos, hiszen az emlékezet fenntartása a jövő generációinak feladata is.

A rendhagyó történelemóra a zsinagóga kettős terében zajlott: az épület egyszerre közösségi tér és szakrális hely, amely így hiteles környezetet biztosít a múlt feldolgozásához és az emlékezéshez.

A diákokat Lukácsné Moskovitz Tamara, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte, aki személyes családtörténetén keresztül is bemutatta a korszakot. Elmondta, hogy számára különösen fontos az emlékezés, hiszen családjában is érintettek voltak a holokauszt eseményei. Hangsúlyozta: a cél, hogy a fiatalok egy élő közösséggel találkozzanak, amelynek múltja és jelene is van.

A program részeként szó esett a város zsidó örökségéről is. A résztvevők megismerték a Luther utcában egykor működő két zsinagógát – az ortodox és a neológ imaházat –, amelyek a város vallási és kulturális sokszínűségét tükrözték.

A diákok ellátogattak a helyi temetőbe is, amely az utóbbi időszakban jelentős felújításon esett át: megtisztították a sírokat benövő növényzettől, eltávolították a borostyánt és a kúszónövényeket, így számos addig rejtett emlék vált ismét láthatóvá. A munkálatokat Békéscsaba Megyei Jogú Város is támogatta, segítve a temető méltó állapotának helyreállítását.

A zsidótörvények 1938-as bevezetését követően Békéscsabán mintegy 2400 zsidó és 115 kikeresztelkedett élt 1941-ben. A német megszállás után, 1944 tavaszán a zsidó lakosságot sárga csillag viselésére kötelezték, üzleteiket és vállalkozásaikat pedig bezárták.

A Luther utca környékén kijelölt csillagos házakba több mint 2200 embert zsúfoltak össze. A férfiakat munkaszolgálatra vitték, a többieket a város dohánybeváltó területén kialakított gyűjtőtáborba zárták.

1944 júniusában a deportálások Auschwitzba indultak: a békéscsabai zsidóság túlnyomó többségét – mintegy 2000 embert – a megérkezés után meggyilkolták, csak keveseket soroztak be munkára.

A programban kiemelt szerepet kaptak a helyi emlékhelyek is, köztük a botlatókövek és a városvédők által szervezett emlékező séták, amelyek a zsidó közösség egykori jelenlétére hívják fel a figyelmet a város utcáin.

A helytörténeti előadást dr. Balogh István, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem docense tartotta, aki évtizedek óta kutatja a térség zsidó közösségének történetét. Mintegy 200 túlélő visszaemlékezése alapján mutatta be a helyi zsidóság sorsát, valamint azt a folyamatot, amely a közösség pusztulásához vezetett. Mesélt arról, hogy több ismert békéscsabai épületet is zsidók építettek, és hogy a nyomdáról ismert Tevan család, valamint a két neves békéscsabai művész, Jankay Tibor és Perlrott-Csaba Vilmos szintén zsidó származású volt.

A szervezők hangsúlyozták: fontos céljuk, hogy a diákok ne csupán a tragédiát lássák, hanem azt is megértsék, hogy a zsidó közösség egykor szerves része volt Békéscsaba életének. A személyes történetek, levelek és helyi emlékek mind azt segítik, hogy a történelem emberközelivé váljon.

A program végén a diákok aktívan kérdeztek, sokakat mélyen megérintettek a hallottak. A szervezők szerint ez is bizonyítja, hogy az ilyen rendhagyó történelemórák fontos szerepet töltenek be az emlékezet fenntartásában és a történelmi felelősség megértésében.

Történelemóra a zsinagógában

Forrás: beol.hu, behir.hu
Címlap: Lukácsné Moskovitz Tamara, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke a zsidó temetőt is megmutatta a diákoknak. Fotó: Licska Balázs

---

Kapcsolódó cikkek

---