Palesztin származású svéd miniszter állt ki Dávid-csillaggal a zsidó gyerekekért

„Azokért a gyerekekért viselem a Dávid-csillagot, akik a mai Svédországban nem merik viselni” – indokolta döntését Simona Mohamsson.

A politikus az Expressen és a Dagens Industri által rendezett, televízióban közvetített pártvezetői vitán jelent meg a Dávid-csillagos nyaklánccal. A vitát a szeptember 13-án esedékes svéd parlamenti választás előtt tartották.

Mohamsson családi háttere különös súlyt ad gesztusának. Édesapja palesztin, Haifában született, édesanyja pedig libanoni. A politikus Németországban született, nyolcéves korában költözött családjával Svédországba, saját meghatározása szerint pedig nem vallásos.

Az Aftonbladetnek elmondta: különösen fontosnak tartja megmutatni, hogy közel-keleti származású emberként is lehet és kell szolidaritást vállalni a svédországi zsidókkal. Hangsúlyozta, hogy politikusként különös felelősséget érez az antiszemitizmus elleni határozott fellépésben.

Mohamsson a vita során élesen bírálta a svéd Baloldali Pártot, a Vänsterpartietet is:

„A Baloldali Pártnak felelnie kell azért, hogy szerelmesleveleket küldenek a Hamásznak, és félelmet keltenek az utcáinkon.”

Kritikájának előzménye, hogy a párt több politikusa egy palesztin foglyok melletti kampány keretében támogató leveleket küldött izraeli börtönökben fogva tartott személyeknek. A címzettek között terrorcselekmények miatt elítélt foglyok is voltak.

Ilona Szatmári Waldau parlamenti képviselő Ahmad al-Moghrabinak, az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai egykori helyi vezetőjének írt levelet. Al-Moghrabi életfogytiglani büntetését tölti Izraelben, miután terrorbombázások elrendeléséért ítélték el. Az ellene felhozott vádak között szerepelt a 2002-ben, egy jeruzsálemi bár micva ünnepség közelében elkövetett öngyilkos merénylet megszervezése is.

Szatmári Waldau az ügy nyilvánosságra kerülése után bocsánatot kért. Azt mondta, hogy a kampány előkészítése során hibásan ellenőrizték a foglyok hátterét, és hangsúlyozta, hogy nem támogatja sem a terrorizmust, sem a civilek elleni erőszakot. A Baloldali Párt ezt követően eltávolította a kampányhoz kapcsolódó leveleket és bejegyzéseket.

Mohamssont a Dávid-csillag viselése után gyűlölködő hozzászólások tömege érte. Az Aftonbladet szerint többek között „undorítónak” és „öngyűlölőnek” nevezték, azzal vádolták, hogy „eladta a lelkét”, egy hozzászóló pedig azt írta róla: „Égjen el.”

A politikus egy fenyegető Instagram-hozzászólás miatt rendőrségi feljelentést is tett. Biztonsági okokból nem árulta el, pontosan melyik üzenetről van szó.

„Nem lehet gyűlöletet és fenyegetéseket terjeszteni anélkül, hogy annak következménye lenne” – fogalmazott. Mint mondta, a reakciók is megmutatják, mennyire súlyos problémát jelent ma az antiszemitizmus Svédországban.

Az Európai Bizottság 2026-ban közzétett Eurobarométer-felmérése szerint a svéd válaszadók 73 százaléka tartja problémának az antiszemitizmust hazájában. Ez az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban, ahol a megkérdezettek átlagosan 55 százaléka vélekedett így.

A svéd kormány 2025–2034-re szóló, a zsidó élet megerősítését és az antiszemitizmus visszaszorítását célzó nemzeti stratégiája ugyancsak arra figyelmeztet, hogy a zsidó közösség tagjai nem minden esetben viselhetik nyíltan és félelem nélkül a Dávid-csillagot vagy a kipát.

Mohamsson hangsúlyozta: gesztusa nem az izraeli kormány politikájáról, hanem a svédországi zsidó kisebbség helyzetéről szólt.

„Számomra magától értetődő, hogy Svédországnak menedéket kell jelentenie a zsidók számára” – fogalmazott.

Nemzetközi források alapján Rubin Eszter írása

---