Megemlékezések Szentendrén és Törökszentmiklóson a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján

Magyarországon 2001 óta ezen a napon emlékezünk azokra az áldozatokra, akiket 1944-ben a gettósítás kezdetétől fosztottak meg jogaiktól, majd életüktől. A megemlékezések célja nemcsak a múlt felidézése, hanem az emberi méltóság melletti kiállás megerősítése is.

Szentendrén, a Fő téren és a Bercsényi utca 1. szám előtt elhelyezett botlatóköveknél beszédekkel és mécsesgyújtással tisztelegtek az egykori helyi zsidó közösség emléke előtt. Fináli Péter hangsúlyozta:

Emlékezni nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is – azért, hogy visszaadjuk a méltóságot azoknak, akiktől elvették.

Beszédében kiemelte, hogy a holokauszt nem csupán a zsidóság tragédiája: az egész magyar társadalom vesztesége.

A szentendrei zsidóság történetét felidézve elhangzott: a közösség a 19. századtól a város szerves részévé vált, ám 1944-ben mintegy kétszáz embert hurcoltak el, akik közül csak kevesen tértek vissza. A felszólalók kiemelték, hogy a múlt eseményei a jelen számára is üzenetet hordoznak: a gyűlölet és a közöny soha nem lehet válasz.

Vajda János, a Magyar–Izraeli Baráti Társaság helyi vezetője dr. Weisz Ármin egykori tisztiorvos példáját idézte fel, aki az első világháború idején hadikórházat alapított a városban. Életútja az együttélés és a közösségek közötti kapcsolatok fontosságát jelképezi.

Fülöp Zsolt polgármester beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségek összetartozását nem szabad megbontani sem származás, sem világnézet alapján. Mint fogalmazott: nem engedhetjük meg, hogy újra „botlatókövekké” váljanak emberek a társadalomban. Myers Mendy rabbi pedig kiemelte: a jelen kor felelőssége, hogy tanuljon a múlt hibáiból, és aktívan lépjen fel a gyűlölet minden formája ellen.

Törökszentmiklóson emlékhely avatásra és kegyeleti megemlékezésre került sor. Az eseményen jelen volt Fináli Péter, a Mazsihisz elnöki megbízottja is, aki Prof. Dr. Grósz Andor elnököt képviselte.

Az ünnepségen elhangzott: a holokauszt értelmetlen pusztítása nemcsak egyéni sorsokat tört meg és családokat semmisített meg, hanem közösségeket is szétzilált. Ez Törökszentmiklóson is így történt, ahol az egykor élő zsidó közösség a vészkorszak áldozatává vált.

Markót Imre polgármester felidézte: a túlélők és a hazatérők annak idején márványtáblán örökítették meg az elhurcolt és meggyilkolt 319 helyi áldozat nevét, köztük gyermekekét, asszonyokét és idősekét is. A tábla eredetileg a város egykori zsinagógájában kapott helyet, majd annak lebontása után a zsidó temetőben, egy betonfalon lett elhelyezve. Az idő azonban ezt az emlékjelet is megrongálta.

Az önkormányzat az idei emléknapra elkészítette az új emlékhelyet, amely a régi betonfal helyén az egykori zsinagóga stilizált homlokzatát idézi meg. Az áldozatok nevei így jelképesen visszakerültek eredeti helyükre, az egykori törökszentmiklósi zsinagóga falai közé.

Az avatáson imát és beszédet mondott Prof. Dr. Róna Tamás főrabbi, valamint dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz Közép-Magyarországi Területi Csoportjának elnöke. Kántori szolgálatot Klavanszkij Anatolij főkantor végzett.

Az emlékmű leleplezését követően koszorút helyezett el a Mazsihisz nevében Prof. Dr. Róna Tamás főrabbi, Fináli Péter, a Mazsihisz elnöki megbízottja, valamint Berman Dávid, a Szolnoki Zsidó Hitközség elnöke. Az önkormányzat részéről Polgár András alpolgármester és a város polgármestere rótta le kegyeletét.

Forrás: Szentendre.hu, Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatal
Címlapkép: Bellai László / Szentendre.hu

---