A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) számos civil szervezettel, alapítvánnyal és intézménnyel szoros együttműködésben fejt ki szociális, segítő tevékenységet a rászoruló hittestvérek és szervezeti dolgozók támogatására. Kétrészes cikksorozatunkban ezt az erős szociális láncot, támogató védőhálót mutatjuk be a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések szemszögéből. ELSŐ RÉSZ.
Az elmúlt hónapokban nem csak a Mazsihisz taghitközségei és dolgozói, hanem a hazai zsidó közösségi szervezeti élet minden szereplője értesült arról, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben milyen háttérmunka indult meg a pandémia miatt anyagilag nehezebb helyzetbe került rászorulók megsegítésére. A háttérmunkából kiveszi a részét a Mazsihisz Zsidó Közösségi Szolgálata, a Mazsihisz és BZSH szociális osztálya, a Magyarországi Zsidó Szociális Segély (MAZS) Alapítvány, részt vesz a munkában több hazai zsidó civil szervezet – többek között a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) – szakértője, és megmozdultak a közösség önkéntesei, köztük pszichológusok és szociális szakemberek.
Goldmann Tamás: Készülni kell a posztpandémiás időszakra
– A zsidó közösséget nem csak szociális, de érzésem szerint pszichés szempontból is nagyon súlyosan megviselte a járványhelyzet. Ahhoz szoktunk hozzá, hogy rendszeresen együtt vagyunk, összejövünk, ünnepeket tartunk, közösségi életet élünk, ezzel szemben hónapok óta egymástól izoláltan kell léteznünk. Ez roppant megterhelő – mondta megkeresésünkre Goldmann Tamás, a Mazsihisz alelnöke, a Pécsi Szeretetotthon vezetője, aki a szakmája szerint maga is szociális munkás, így komoly rálátása van erre a területre mind szakmai szempontból, mind a hazai zsidó közösséget érintően.
Goldmann Tamás (Fotó: Facebook)
Mint kifejtette, szociális szakemberként tapasztalatból tudja, hogy a személyi mentálhigiénéhez mennyire szorosan hozzátartozik a közösségi lét, a másokkal való kapcsolattartás belső igénye. Goldmann Tamás szerint a hazai és izraeli híreket mindig szorosan nyomon követő magyar zsidóságon belül jelentősen érzékelhető a vírusjárvány okozta szorongás, ami súlyosbítja a pandémia amúgy is nehezen elviselhető hatásait, következményeit, az izoláltság érzése ráadásul csökkenti a szervezet ellenálló képességét.
A szakember hozzátette: a zsidó közösségen belüli, általános szorongás következménye az lett, hogy az emberek egyrészt szinte minden jelenséget negatív szűrőn át ítélnek meg, az egyes egyéni és közösségi problémákat pedig jelentősen eltúlozzák és felnagyítják.
Ennek kapcsán a közösségi vezetők felelősségét és munkáját emelte ki, mert – mint mondotta – az elmúlt hónapokban a zsidó közösség több rabbija és prominens személyisége igyekezett tartani a lelket az emberekben. Az alelnök kiemelte Verő Tamás főrabbi ZOOM-előadásait, Radnóti Zoltán főrabbinak az őszi nagy ünnepekre létrehozott honlapját, Frölich Róbert főrabbi és Gábor György professzor Dési János újságíróval folytatott beszélgetés-sorozatát, és még lehetne folytatni a sort sokakkal, akik az internet révén fantasztikus energiával segítették és szolgálták a zsidó közösséget. Szerinte nagyon lényeges volt az elmúlt hónapok tevékenységét tekintve a Mazsihisz pszicho-vonalának elindítása, hiszen a pszichológus szakemberekkel folytatott beszélgetések szó szerint életmentők lehetnek. Pécsi lévén megjegyezte azt is, hogy a baranyai megyeszékhelyen a pandémia alatt hetente jelentkező internetes könyvklubot hozott létre a közösség, hogy az együttlét átsegítse az embereket a hétköznapok rendkívüli nehézségein.
A szakember a jövőre vonatkozóan ugyanakkor megjegyezte: a szociális társadalmi krízisek tapasztalatai azt jelzik, hogy – bármikor is lesz vége a járványnak – már most eljött az ideje a posztpandémia-helyzetre való felkészülésnek.
Hozzáfűzte: ezt a munkát nem lehet megspórolni, hiszen amilyen gyorsan képesek a közösségek szétesni, olyan lassan alakulnak újra. Goldmann Tamás úgy fogalmazott: rabbik, tanárok, pszichiáterek, közösségszervezők, szociális munkások bevonásával minél előbb meg kellene kezdeni azt a munkát, amelyet a zsidó közösségek regenerálása, újraindítása érdekében kell elvégezni. A járvány után a zsidó közösségi életet újra helyre kell állítani, be kell indítani, és ez nem megy egyik napról a másikra, s mivel hosszú munka lesz, mielőbb hozzá kell fogni.
Krízis alap a kisgyermekes munkavállalóknak
A szociális szférában dolgozókkal beszélgetve kiderült: óriási szükségletet elégítenek ki, ugyanis közösségünkben több száz olyan családról tudni, amely a vírushelyzet miatt anyagi gondokkal küzd. Mint ismert, a turisztikai bevételek drasztikus csökkenése, voltaképpeni megszűnése miatt a Mazsihisz és BZSH dolgozóinak idén csökkenteni kellett a fizetését, hogy el lehessen kerülni a nagyobb tragédiát, azaz a csoportos leépítést.
Fotó: Holger Langmaier/Pixabay
Mivel a bércsökkentés érzékenyen érintette a kisgyermekes családokat, idén a Mazsihisz és a BZSH közös krízis alapot hozott létre 5 millió forint induló összeggel. Az idei év végéig meghirdetett alap fejenként legfeljebb 100 ezer forintos támogatást nyújt. Az igényléseket egy négytagú bizottság bírálja el.
Az előkészítő munkában részt vesz Kádár György, a Szövetség szociális osztályának vezetője, akitől megtudtuk: a krízisalap idén összesen háromszor hirdetett pályázatot, kettőt nyáron, egyet pedig most, év végén. Azzal kapcsolatban, hogy mennyien igényeltek és mennyien kaptak idán támogatást a krízislapból, a szociális osztályvezető elmondta: nem nagy számokról beszélünk, hiszen eleve leszűkíti a pályázók körét, hogy csak dolgozói állományban lévő munkatársak, s azon belül is kisgyermeket, vagy kisgyermekeket nevelő családok jelentkezhetnek.
Elmondása szerint az első, júniusi körben összesen tizenhárom budapesti család részesült támogatásban, míg a második, augusztusi körben összesen tizenkét budapesti családot támogattak. Júniusban 1 millió 240 ezer forintot, augusztusban pedig 1 millió 100 ezer forintot osztottak ki.
Nem minden esetben ítélték oda a családonként maximálisan kiadható 100 ezer forintot. Szinte mindenki kapott támogatást, aki jelentketett, mindkét körben mindössze néhány pályázatot utasítottak el. A számokból az következik, hogy az 5 millió forintos összeggel létrehozott krízisalapból még rendelkezésre állnak források. Arra a kérdésünkre, hogy a megmaradt összeggel mi a terv, Kádár György azt mondta: ez egyelőre egyeztetés tárgya, több elképzelés született már, valószínűnek tűnik, hogy a pénzt valamilyen formában rászorulók megsegítésére fogják felhasználni.
Kéz a kézben: amerikai gyorssegély a rászorulóknak
Az idősek körében legendás hírű „Joint” támogatásával jöhetett létre a JadbeJad, a Kéz a kézben program. Az amerikai Joint Distribution Committee (JDC) eddig négy alkalommal biztosított 45 ezer dollár (jelenlegi árfolyamon mintegy 13-14 millió forint) keretösszeget arra, hogy a Mazsihisz támogathassa a koronavírus-helyzetben anyagi gondokkal küszködő hittestvéreinket és a zsidó intézmények munkatársait. A jóváhagyott támogatás minden esetben családonként 90 ezer forint, amelyet két egyenlő részletben folyósítanak két hónap alatt.
A szakmai háttérmunkát a JÁHÁD, a Mazsihisz Zsidó Közösségi Szolgálat igazgatója, Kósa Judit végzi egy adminisztratív feladatokban segítő kollégával. A kommunikációban munkatársa, Szenthe Antónia segíti.
Kósa Judittól megtudtuk, hogy a JDC támogatásával a MAZSIHISZ idén négy alkalommal hirdette meg a pályázatot, legutoljára éppen ezekben a napokban. A negyedik kör elbírálása hamarosan lezajlik. Az igazgató hozzátette: az első három körben összesen mintegy 600 pályázat érkezett be, s egy-egy forduló keretében – a JDC feltételeinek megfelelően – 150 család részesülhetett a támogatásban, azaz az összes beérkező igény mintegy 80 százalékát ki tudták elégíteni.
Ezt a jó arányt azért is tudták megtartani – mondta Kósa Judit –, mert a harmadik felhívásra ugyan majdnem kétszeres volt a túljelentkezés, ám a JDC egyszeri pótkeretet biztosított további 50 fő részére.
Azzal kapcsolatban, hogy kik kaphatnak támogatást, Kósa Judit elmondta, hogy a programnak három célcsoportja van: az első csoport a gyermeket nevelő zsidó családoké, amelyekben veszélybe került a gyermekek megszokott taníttatása. A második csoport az egyedül élő hittestvéreké, akiknek nincs velük élő gyermekük, még nem nyugdíjasok, és leapadt jövedelmük miatt átmenetileg anyagi gondjaik vannak. A harmadik csoportba pedig a zsidó vallási- vagy civil szervezetekben, kulturális és oktatási intézményekben dolgozók tartoznak, akiknek lecsökkent a jövedelmük vagy elvesztették állásukat. Mindhárom csoportban előnyt élveznek azok, akik tevékenyen részt vállalnak a zsidó életben.
Fontos volt, hogy a támogatás híre eljusson a rászorulókhoz, ezért a pályázatot nem csak a Mazsihisz–BZSH hitközségeiben és taghitközségeiben, hanem a szervezetek, intézmények között, a zsidó társegyházak, valamint civil szervezetek körében is publikálták.
Az igazgató hangsúlyozta: a JadbeJad egyszeri krízis-segély, odaítéléséről független jóváhagyó testület dönt, amely a Mazsihisz-BZSH, a társegyházak és a zsidó civil szervezetek delegáltjaiból áll. Mint fogalmazott, sok esetben nehéz a döntéshozók munkája, hiszen megszabott keretösszeggel és meghatározott támogatotti létszámmal kell dolgozniuk.
Arra a kérdésre, hogy a novemberben meghirdetett támogatási felhívás miért mindössze egy hét határidőt enged a jelentkezésre, Szenthe Antónia, a közösségi szolgálat munkatársa azt mondta: a határidőket a Mazsihisz-BZSH vezetése állapítja meg szociális szakemberek bevonásával, és a legutóbbi felhívás határidejét azért voltak kénytelenek rövidre szabni, hogy a támogatást minél gyorsabban ki lehessen osztani.
A segítségre szorulók számára ugyanis a téli hónapok kritikusak – tette hozzá Szenthe Antónia –, ebben az időszakban jelentősen növekednek a rezsiköltségek, plusz kiadással jár a hanuka is, így mindenkinek az az érdeke, hogy a pénz minél hamarabb eljusson a segítségre szorulókhoz.
Mint mondta, a rövid határidő nem jelenti azt, hogy a felhívás nem hatékony, hiszen az összes budapesti és vidéki hitközség, Mazsihisz-BZSH intézmény, s minden zsidó civil szervezet kapott értesítést, beleértve az ortodox- és reform közösségeket, valamint az EMIH-et is.
(Folytatjuk)
(ICímlapkép: PIRO4D/Pixabay)
