Magyar holokauszt-túlélő is tanúskodna egy auschwitzi őr ellen indított eljárásban
Vádat emelt a hannoveri ügyészség az egykori auschwitz-birkenaui haláltábor egy őre ellen, a 93 éves férfi ellen egy magyar holokauszt-túlélő is tanúskodni akar.
A hatóság szerint a vádlott bűnrészes legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában. Az illetékes bíróság később dönt arról, hogy elindítják-e a pert.
A német állampolgárságú férfi az SS önkéntes tagjaként a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött foglyok hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a következő fogolyszállítmánynak.
A férfi ellen az 1944 májusa és júliusa között végzett tevékenységével kapcsolatban emeltek vádat. Abban az időszakban az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) zajlott Auschwitz-Birkenauban, a haláltáborba csaknem 140 vonatszerelvénnyel nagyjából 425 ezer magyarországi zsidót hurcoltak.
A vádlott a haláltábor vasútállomásának peronján – az úgynevezett rámpán – teljesített szolgálatot, ahol szétválogatták a lágerbe deportált embereket. A zsúfolt vagonokból kihajtott foglyokat itt két csoportra osztották. Az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket a rámpáról egyenesen gázkamrákba küldtek.
A vádlott az ő holmijukkal foglalkozott, és a vádhatóság szerint tudta, hogy a tárgyak tulajdonosait a halálba küldik. A csomagokat eltakarította a rámpáról, hogy a következő szerelvényen érkező foglyok ne sejthessék, mi következik. Ezután átkutatta a csomagokat és a bennük talált pénzt átadta az SS illetékeseinek.
A férfi ellen a nyolcvanas években is folytattak ügyészségi eljárást, de azt bizonyítékok hiányában leállították.
Az újabb eljárás és vádemelés a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) előzetes vizsgálata során az utóbbi hónapokban feltárt adatokon alapul.
Az eljárásban közreműködnek áldozatok rokonai és holokauszt-túlélők is, köztük a magyar Pusztai Éva is, aki az n-tv német hírtelevízió keddi beszámolója szerint azzal kapcsolatban, hogy a vádlott eddig háborítatlanul élhetett Németországban, úgy nyilatkozott, hogy Németország „keserű csalódást okozott”.
A ZSt korábban is foglalkozott lágerőrökkel, de vádemelést nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására.
A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.
Az ítélet szemléletváltásra vezetett a német igazságszolgáltatásban. A ZSt valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett, és időközben 30 ember ügyét vádemelési javaslattal átadta az illetékes ügyészségeknek. (MTI)
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
Mi van, ha magunkon nevetünk? – Réz András az UNSEREINER-ről
